{"cycle": 40, "id": "134-270", "date": "2016-03-16", "ulnap": 134, "seq": 270, "speaker": "Petneházy Attila (Fidesz)", "p_azon": "p609", "faction": "Fidesz", "kind": "kétperces felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása H/9446 Gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulójáról való megemlékezésről", "iromany": "H/9446", "duration_s": 101, "position": null, "chars": 1236, "paragraphs": ["PETNEHÁZY ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ellenzéki képvi­selőtársaink, hallgatván a gonosz szirének hangjára, nem tudtak ellenállni a csábításnak, és ezért csak lerántották az aktuálpolitika szintjére ezt a mostani napirendi pontot. Magyar Zoltán felvetéseit még eleinte egy kicsit berzenkedve hallgattam, de aztán Sallai R. Benedek mindent elűzött, elfújt a Magyar Zoltán által felvetettekhez képest, mert azt hiszem ‑ és bocsánat, hogy a tréfát hívom segítségül, a felindultságomat egy kicsit elaltatva -, mert azt hiszem, Sallai R. Benedek képviselőtársam bemutatta azt a fajta felszólalást, amikor tulajdonképpen teljesen fölösleges megadni egy napirendnek a címét, mert ő úgyis mindenhonnan oda fog eljutni, hogy valamilyen úton-módon, tulajdonképpen méltatlan szintre eljutva szapulja a kormányzatot és szapulja a Fideszt. Én pontosan erről beszéltem, amit ő is érintett, hogy mi is a politikus felelőssége, vajon egy ilyen pillanatban engedhetünk-e ennek a csábításnak, hogy mindent rázúdítsunk a hallgatóságra, vagy egy kicsit meg kell maradnunk emelkedett szinten. Ezt azt hiszem, mindenkinek valóban magának kell eldönteni, de ez szerintem már a méltatlan szint. Köszönöm, hogy meghallgattak."]}