Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: (Mikrofon nélkül mondja a felszólalását.) Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország és a Nemzetközi Energia Ügynökség együttműködése közel két évtizedes múltra tekint vissza, amelynek során kiemelt figyelemmel kísértük az ügynökség részletes energiapiaci elemzéseit. (Dr. Nagy István odaadja a mikrofont dr. Fónagy Jánosnak, aki feltűzi azt. ‑ A hangosítás továbbra sem működik.) A jelenleg tapasztalható globális politikai és gazdasági folyamatok nyomon követésére, azok összegzéseire minden eddiginél nagyobb szükség van. (Dr. Nagy István egy másik mikrofont ad dr. Fónagy Jánosnak. ‑ A hangosítás működik.) Bocsánat, vonalcsere. (Derültség.) Ezért is tekintünk fontos iránymutatásként az ön által is említett, évente megjelenő World Energy Outlook kiadvány megállapításaira.

Az Európai Unió 2030-as klíma- és energiapolitikájának az elmúlt évek során kialakult egy összetett keretrendszere, amelynek energetikai elemei nagyon fontos szerepet játszanak a globális klímaváltozás megelőzése és hatásainak kezelése érdekében.

Az uniós és hazai energiapolitikának a klímavédelemmel kapcsolatban három igazodási pontja van: az Európai Unió 2020 stratégia, a 2030-ig szóló uniós klíma- és energiapolitikai keret, valamint az energiaunió politikai koncepciója.

Magyarország az Európa 2020 stratégiával össz­hangban vállalta, hogy 2020-ig a megújuló energiaforrások részarányát az 1990-es bázisévhez képest 14,65 százalékra emeli, és 10 százalékos teljes energiamegtakarítást ér el.

Örömmel jelenem, hogy Magyarország jó úton halad, hogy teljesítse ezen felelősségteljes vállalásait.

A másik fontos igazodási pont a 2030-ig szóló uniós klíma- és energiapolitikai keret. Az Európai Tanács 2014 októberében négy fontos célkitűzést hagyott jóvá:

1.2030-ra a 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az Unióban;

2.uniós szinten a felhasznált energia legalább 27 százaléka megújuló energiaforrásból kell hogy származzon;

3.az irányadó uniós célkitűzés az energiahatékonyság 27 százalékos javítása a 2030-ra előre jelzett energiafogyasztáshoz képest, valamint

4.támogatni kell a belső energiapiac kiteljesítését a villamosenergia-hálózatok összekapcsolására vonatkozó 10 százalékos minimumcél mielőbbi, legkésőbb 2020-ig történő elérésével ‑ amely esetében Magyarország már eddig közel 50 százalékot teljesített -, továbbá uniós cél a 15 százalékos érték 2030-ig való elérése.

(11.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos iránymutatáso­kat tartalmaz a karbonszegény gazdaságba történő átmenetre az Európai Unió energiaunióra vonatkozó stratégiája is. A magyar álláspont az, hogy a kitűzött klímavédelmi célokat és a karbonszegény gazdaságba való átmenetet Magyarország a nukleáris energia és a megújuló energiaforrások alkalmazására alapozott technológiák együttes alkalmazásával kívánja elérni. A kormány kiemelt ügyként tekint a klíma- és energiapolitikai vállalásokra, valamint azok teljesítésére, s mind az atomenergia, mind a megújulók terén meg fogja hozni a szükséges szabályozási és beruházási lépéseket annak érdekében, hogy felelősségteljes vállalásainknak maradéktalanul eleget tudjunk tenni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)