Dr. Nagy István (Fidesz)

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A magyarországi ebtenyésztés szabályozására a rendszerváltást követően, 1998-ban került újra sor. E szabályozás a fajtatiszta ebek tenyésztésére, a tenyészállatok előállítására, törzskönyvezésére, tenyésztési adataik gyűjtésére és tenyésztési programjuk végrehajtására, tehát az adott fajta fenntartására vonatkozik jelenleg, ahogyan van ez egy szarvasmarhánál vagy egy sertésnél is.

Sem Európában, sem a világ többi részén az ebtenyésztésnek a hazaihoz hasonló szabályozása nem ismert, ez a tevékenység mindenhol a civil világ részeként működik. Ma Magyarországon a tényleges állattenyésztési ágazatokban - szarvasmarha, juh és kecske, sertés, baromfi, ló, és a többi kisebb jelentőségű faj esetén - a tenyésztőszervezetek száma 99 darab, és összesen 217 fajta törzskönyvezését, tenyésztését végzik. Ezzel szemben a gazdasági haszonállatnak nem tekinthető, agrárgazdasági szempontból teljesen marginális ebtenyésztés területén jelenleg 55 elismert ebtenyésztő szervezet van, melyek összesen 155 ebfajta fenntartását végzik. Ez egyik oldalon komoly, de gazdasági és szakmai érdek nélkül teljesen indokolatlan terhelést jelent az államigazgatásnak, másik oldalon pedig a magyar tenyésztők többségének. A szetterek, terrierek, a máltai selyemkutya vagy a kínai meztelenkutya esetében nincs semmi keresnivalója az állami szabályozásnak.

Az állami bürokrácia csökkentése jegyében éppen ezért a törvényjavaslat értelmében a védendő kilenc magyar ebfajta - úgymint komondor, puli, pumi, mudi, erdélyi kopó, kuvasz, rövidszőrű magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla, magyar agár - kivételével a többi ebfajta tenyésztésével kapcsolatos állami szabályozás megszűnik.

A törvényjavaslat bevezeti a magyar ebfajta fogalmát, amelyet a törvény felhatalmazása alapján megalkotásra kerülő jogszabály, azaz miniszteri rendelet fog kibontani. A Kinológiai Szövetség kijelölése és a nemzeti ebfajtán kívüli ebfajtákat fenntartó tenyésztőszervezetek tenyésztőszervezeti elismerése a törvény hatálybalépését követő 180. napon a törvény erejénél fogva meg fog szűnni. Ez a hazai ebtenyésztés szervezésében teljesen új jogi helyzetet fog teremteni, amely miatt több törvény módosítása is szükséges. Ismételten kiemelem, hogy a kilenc magyar ebfajtán kívül eső fajták kikerülnek a jogszabály hatálya alól, továbbá e fajtáknál megszűnik a tenyésztés feletti hatósági kontroll.

A fentiek miatt szükséges a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIX. törvény, az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása.

(11.50)

A szabályozás változtatásának kialakítása során különös figyelmet fordítottunk az átmeneti időszakokra. A teljes állami kivonulás a törvény hatálybalépését követő 180. napon lesz. Eddig az időpontig a földművelésügyi miniszter a szükséges jogalkotási feladatokat elvégzi e téren. A megszűnő tenyésztőszervezetek törzskönyvi adatait a tenyésztési hatóság fogja az utókor számára megőrizni, irattározni, így azok nem vesznek el, a tenyésztési adatok továbbra is felhasználhatók.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ismertetett törvényjavaslat a bürokráciacsökkentés jegyében született, és reményeink szerint feloldja azokat a konfliktusokat, amelyek közel húsz év alatt felgyülemlettek a hazai ebtenyésztésben. Mint azt hangsúlyoztuk, magyar ebfajtáink védelméről az állam ezután is külön gondoskodik.

Kérem, hogy észrevételeikkel és majd szavazataikkal is szíveskedjenek támogatni a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)