Dr. Tilki Attila (Fidesz)

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 2015. december 9-11. között került megrendezésre a KEK parlamenti közgyűlése Skopjéban. A Közép‑európai Kezdeményezés a térségbeli hasonló regionális kezdeményezések között a legnagyobb múlttal és a legtöbb tagállammal rendelkezik. 1989. november 11-én Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország és Olaszország budapesti külügyminiszteri találkozója eredményeként jött létre. Akkor a résztvevők kinyilvánították a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés fontosságát.

A szervezetnek jelenleg 18 tagállama van: Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Ko­szovó kivételével a Nyugat-Balkán, Ausztria, Olasz­ország, Szlovénia, Horvátország, Románia, Bul­gária, Ukrajna, Moldova és Belorusszia. A szervezet Triesztben olasz finanszírozású állandó titkársággal rendelkezik.

A KEK deklarált célja a részt vevő államok közötti regionális együttműködés erősítése és az egyes országok segítése az európai integráció útján. Elnöksége naptári évenként, általában rotációs ala­pon változik. Magyarország 2013-ban, a közép‑euró­pai év keretében látta el azt, 2014-ben Ausztria követ­te hazánkat, az idén pedig a macedónok látják el az elnökséget, 2016-ban várhatóan bosnyák elnök­­ség lesz.

A parlamenti közgyűlés egyik napirendje a Balkánra és az Európára nehezedő példátlan migrációs nyomás közös kezelésének lehetősége volt. Ehhez a napirendhez szóltam hozzá a Lukács László jobbikos képviselőből és jómagamból álló magyar delegáció tagjaként. Felszólalásomban elmondtam, hogy Magyarország a jelenkori történelem legnagyobb migrációs nyomásával szembesült az idén, 2015. év eleje óta közel 400 ezer illegális határátlépő került elfogásra, illetve 177 ezer személy nyújtott be menedékkérelmet.

A helyzet ugyanakkor nem kezelhető csupán magyar vagy uniós kérdésként. Álláspontunk szerint a különböző útvonalak keltette kihívások földrajzilag kiegyensúlyozott módon kezelendők, különben a szervezett bűnbandák csak átszervezik az útvonalaikat. Szoros együttműködésre van szükség a migránsokat kibocsátó és a tranzitországokkal. Ahogy azonban a magyar miniszterelnök az október 25‑ei vezetői találkozón jelezte, Magyarország már nem része az útvonalnak, hiszen a szerb és a horvát zöldhatár lezárásával a migrációs áramlások áthelyeződtek. Mi minden segítséget megadunk, amit tudunk a probléma megoldásához a szomszédainknak, és változatlanul hangoztatjuk a megoldásra vonatkozó javaslatainkat. A macedónoknak például pont rendőri segítséggel segítettünk. Magyarország szerint az uniós intézkedéseknek is elsőként a határok megfelelő őrizetéből kell kiindulnia. Támogatjuk a külső határok megerősítésére irányuló elképzeléseket. Magyarország kész ebben aktív segítséget nyújtani.

Meggyőződésünk, hogy a menekültek befogadását elsősorban a konfliktusokkal terhelt határos országokban kellene segíteni. Ez talán visszafoghatja az Európa felé a válságövezetek szomszédságában lévő menekülttáborokból a romló életkörülményekre és a korlátozott munkavállalási lehetőségre hivatkozva elindult tömegeket. Fontos, hogy a válságövezetek szomszédságában minél nagyobb és hatékonyabb támogatást nyújtsunk, valamint az, hogy megerősítsük a tranzitállamok menekültügyi, migrációs, határigazgatási kapacitásait.

Fontos volt, hogy a konferencián elmondjuk, Magyarország nem örömmel és nem önszántából kényszerült az ideiglenes biztonsági határzár megépítésére, azonban nem engedhettük meg azt, hogy migránsok tömegei a zöldhatárt használják a schengeni térségbe való bejutásra. Hangsúlyoztam, hogy minden egyéb híresztelés ellenére csak a zöldhatár került lezárásra, azzal a céllal, hogy a hivatalos határátkelőhelyek felé tereljük a migránsokat. A jelenség dinamikáját mutatja, hogy a szerb zöldhatár lezárása után két nap alatt áthelyeződtek az útvonalak Horvátország felé, egyértelmű tehát, hogy a beáramló tömegeket hivatásos embercsempészek szervezik, és instrukciókat adnak, hogy hogyan ne működjenek együtt a hatóságokkal.

A KEK parlamenti divíziójának éves közgyűlésén egy közös nyilatkozatot fogadtunk el, amelyben megerősítettük a tagállamok szorosabb együttműködését a migrációs kérdésekben. A Nyugat-Balkán országainak és az EU tagállamainak folyamatosan egyeztetni kell, valamint hangsúlyoztuk a regionális együttműködések fontosságát, a térségre gyakorolt gazdaságfejlesztési szerepét. Aláhúztuk, hogy a határon átnyúló fejlesztések segítik a jószomszédi kapcsolatokat, az önkormányzatokat és az embereket közelebb hozzák egymáshoz, és elősegítik a balkáni országok európai integrációját.

Én is szeretnék mindenkinek áldott, békés, boldog karácsonyt kívánni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)