Rogán Antal (Fidesz)

ROGÁN ANTAL, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Kormányának az a célja, hogy minden magyar család minél olcsóbban saját tulajdonú lakáshoz jusson, ezért csökkentjük a lakásépítés áfáját 27 százalékról 5 százalékra. Erről szól ennek a törvényjavaslatnak az egyik legfontosabb eleme, ami azt is jelenti egyben, hogy Magyarországon minden lakásépítés 2016. január 1-jétől kezdve olcsóbbá válik, ha a tisztelt Ház elfogadja ezt a törvényjavaslatot.

Úgy kell elképzelni magának az áfacsökken­tésnek a pontos technikai ütemezését, hogy értelemszerűen, amikor valaki mások által épített ingatlant vásárol, akkor a végszámla áfatartalma az eddigi 27 százalékról 5 százalékra csökken. Abban az esetben viszont, ha saját tulajdonú lakásépítésekről beszélünk, a kormány egy kiegészítő rendelkezést fog alkotni a jelen törvény mellé, és ott értelemszerűen az építkezés során keletkezett számlák áfatartalmát lehet visszaigényelni a kormány elképzelései szerint építésenként, tehát házanként maximum 5 millió forint erejéig. Mind a kettő lehetővé teszi azt, hogy valóban lényegesen kevesebbe kerüljön egy lakás, illetve egy ház építése Magyarországon.

Miért is van erre szükség? Egyik oldalról valóban azért, hogy a magyar családok minél nagyobb számban olcsóbban saját tulajdonú otthonhoz tudjanak jutni. Másrészt látnunk kell azt, hogy Magyar­országon a gazdaság számai azt mutatják, hogy nagyon nagy mértékben elmaradt a lakásépítés üteme, mondjuk, ahhoz a Lengyelországhoz képest ‑ és itt az új lakások építésére gondolok ‑, ahol egyébként hosszú idő óta az új lakások építésére már kedvezményes áfakulcs vonatkozik.

(8.50)

Az a példa, amit a magyar kormány maga elé tűzött ki, az egyébként az európai példák közül talán a lehető legtágabban értelmezhető alacsony áfa, hiszen mint tudjuk jól, az Európai Unión belül nem elég az áfacsökkentéshez egy nemzeti kormány elhatározása, ehhez szükség van Brüsszel jóváhagyására is, szükség van arra, hogy az európai uniós keretekbe is mindez beilleszthető legyen. Éppen ezért, mielőtt a kormány elvégezte az áfacsökkentésre irányuló javaslatát, illetve elkészítette és benyújtotta önök elé, azelőtt tanulmányoztuk a jelenleg működő európai példákat.

Itt azt tudom mondani önöknek, hogy a jelenleg működő európai példák közül a leggálánsabb rendszer Lengyelországban működik, és a magyar kormány is ehhez igazította a javaslatát. Lengyelországban a legalacsonyabb áfakulcs 7 százaléknak felel meg, a magyarországi ezzel szemben 5 százalék lesz. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy Lengyelország kedvezményes áfakulcsként 7 százalékot, Magyar­ország pedig 5 százalékot alkalmaz. De ezen kívül hozzá kell tennünk azt, hogy Lengyelországban 150 négyzetméterig terjedően a lakásokra, és 300 négyzetméterig terjedően a házakra vonatkozik a kedvezményes áfakulcs, ez pontosan így lesz Magyarországon is. Tehát a 27 százalékról 5 százalékra csökkenő áfa a 150 négyzetméterig terjedő lakásokra, és a 300 négyzetméterig terjedő házakra vonatkozik majd.

Ha megnézzük, akkor Lengyelországban, amely hosszabb ideje alkalmazza az alacsonyabb áfakul­csot, 10 ezer lakosra 37,7, azaz közel 38 újlakás-építés jut évente. Magyarországon ezzel szemben ez a szám 8,5-nek felel meg. Ezért azt gondolom, hogy van mit ösztönöznünk az új lakásépítéseken.

Hozzá kell tennem, tisztelt képviselőtársaim, hogy Magyarországon a lakásépítés csökkenése 2004 óta figyelhető meg. 2004-óta, amikor, talán emlékszünk rá, a szocialista-szabad demokrata kormány kivezette a kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket, amelyek korábban felpörgették az újlakás-építést, és valóban lehetővé tették a magyar emberek számára, a magyar családok számára az olcsóbb lakáshoz jutást. Ez egy végzetes hibának, egy óriási tévedésnek bizonyult. 2004 előtt még volt olyan év, amikor 40 ezer körül volt évente az újlakás-építések száma Magyarországon, ezzel szemben sajnos ma azzal kell szembenéznünk, hogy ez jelentős mértékben csökkent, összességében Magyarországon az elmúlt időszakban alig 4 ezer lakás épült már évente új, és ugyan megnövekedett a tavalyi esztendőben a lakásépítési engedélyek, tehát a kérelmek száma, tehát egyfajta növekedés várható, Magyarország Kormánya ezt kívánja ösztönözni a lakásépítés áfájának a jelentős mértékű csökkenésével.

Szükség van arra, hogy ne csak a mások által épített lakások végszámlájának áfáját csökkentsük, hanem a saját építésű házakra és ingatlanokra is gondoljunk, hiszen ha megnézzük a statisztikát, akkor Magyarországon körülbelül 53 százalékot az építkezések között a saját, az önerős építkezés tesz ki. Ez az arány ugyan változhat, de látszik, hogy Magyarországon nagyon nagy szerepe és jelentősége van az önerőből történő saját építésnek. Ezért koncentrálunk arra, hogy mind a két esetben a kedvezményes áfakulcs minden magyar család számára érvényesíthető legyen.

Nem elegendő azonban mindössze a lakásépítés áfáját csökkenteni, hanem ennél tovább mutató lépésekre is szükség van. Éppen ezért ugyanez a törvényjavaslat tartalmazza az építési engedélyezés bürokráciájának a lebontását is. Az építési engedélyek bürokráciáját azért kívánjuk lebontani, mert nemcsak olcsóbban szeretnénk, ha a magyar családok lakáshoz jussanak, hanem azt szeretnénk, ha egyszerűbben is történhetne meg minden építkezés Magyarországon.

Ennek érdekében bevezetjük azt a szabályt, hogy a 300 négyzetméter alatti ingatlanoknál nem kell építési engedélyt kérni, hanem ott mindössze egy bejelentési kötelezettség van, ez a bejelentési kötelezettség természetesen azt jelenti, hogy az építtetőnek vagy az általa felkért szakembernek vállalnia kell azt, hogy az érvényes építési szabályzatokat betartják. Viszont itt külön engedélyt nem kell kérni, a bejelentést követően 15 nappal elkezdődhet az építkezés, és azt követően majd a kormányhivatalok feladata lesz, hogy ellenőrizzék, hogy egyébként az építkezés valóban a szabályoknak megfelelően történt‑e, de ez gyakorlatilag megegyezik az eddig is érvényes használatbavételi eljárással, tehát azt kell mondjam önöknek, hogy két bürokrácia helyett mindössze egy bürokratikus lépésre lesz szükség, jelentősen leegyszerűsödik a lakóházak építésének építési engedélyezési eljárása.

Természetesen a kormánynak további törekvései is vannak, mert egyik oldalról szeretném meggyőzni önöket arról, hogy nemcsak azért van szükség a lakásépítés áfájának a csökkentésére, mert így a magyar családok olcsóbban tudnak lakához jutni, hanem azért is, mert azt gondolom, ha több lakás épül Magyarországon, az sokkal több munkahelyet is jelent. Arra számítunk, hogy a lakásépítés felpörgése akár a következő három évben több tízezer munkahely létrehozására is teremthet lehetőséget. Ez pedig mindenképpen fontos a magyar gazdaság és a magyar családok szempontjából is.

Szeretném elmondani önöknek azt, hogy ebben a törvényjavaslatban azt tudjuk vállalni, hogy a következő négy esztendőben, tehát 2016-17-18-19-ben tudjuk érvényesíteni az alacsonyabb áfakulcsot. Azt gondolom, hogy nagyjából reálisan erre az időszakra lehet gazdaságilag előre tervezni, itt lehet látni, hogy mit enged meg a magyar gazdaság teljesítménye és a magyar költségvetés.

Nyilvánvaló, hogy erre az áfacsökkentésre akár korábban is sor kerülhetett volna. Mi szerettük volna, de a magyar gazdaság állapotai, a költségvetés helyzete, a 2010-ben a szocialistáktól örökölt, végletesen leromlott helyzetű magyar gazdaság és nagyon rossz állapotban lévő költségvetés, a magas államadósság és az államadósság terhei ezt nem engedték meg. Az elmúlt években komoly munkával jutottunk el odáig, hogy a magyar reformok valóban működnek, a gazdasági növekedés elindult, Magyarországon a foglalkoztatottság szintje jelentősen emelkedett, az államadósság csökkent, a kamatterhek is jelentős mértékben csökkentek. Ma a költségvetés megengedheti magának azt, hogy a lakások áfa­kulcsának csökkentésével is ösztönözze az otthon­teremtést, és segítse a családok olcsóbb lakáshoz jutását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen túl ez a törvényjavaslat még tartalmaz további három rendelkezést, amelyekre, azt gondolom, részben természetesen a gazdaság élénkítése szempontjából is, részben pedig az év vége szempontjából is szükség van. Ugyanez a törvényjavaslat magában foglalja a helyi iparűzési adóról szóló törvény és a fővárosi forrásmegosztásról szóló törvény módosítását. Itt mindössze két dolgot szeretnék elmondani a tisztelt Háznak.

Először is szeretném leszögezni, hogy a kormány teljesíti Tarlós István főpolgármester úr kérését, főpolgármester úr elérte a célját, ez azt jelenti, hogy ha ezt a törvényi rendelkezést a Ház elfogadja, akkor a fővárosi kerületek nagyobb mértékben fognak hozzájárulni a tömegközlekedés finanszírozásához, mint eddig. A főváros és a kerületek tárgyalásai több mint fél éve tartottak, nem jutottak dűlőre. Két álláspont tusakodott egymással, a főváros kérése az volt, hogy a következő két évben évente 2 százalékkal, a kerületek tárgyalási javaslata pedig az, hogy évente 1 százalékkal térítsük el a forrásmegosztást a főváros javára, amit természetesen csak tömegközlekedés finanszírozására lehet felhasználni. A kormány ezért úgy döntött, hogy a mértani közepet választja, és évente másfél százalékkal téríti el a forrásmegosztás arányait a következő két évben a kerületektől a főváros javára, ezzel is javítva a tömegközlekedés és a BKV finanszírozását.

Hozzá kell tennem önöknek azt is ‑ és ez a másik dolog, amit szeretnék leszögezni ‑, hogy ugyanebben a törvényjavaslatban azt is világossá tesszük, hogy a helyi iparűzésiadó-bevételből a fővárosnak először a tömegközlekedést, mint a számára legfontosabb feladatot kell finanszíroznia. Azt gondolom, hogy ezzel egyértelművé válik, hogy minden körülmények között, hiszen a főváros iparűzésiadó-bevétele, főleg ezzel az eltérítéssel együtt is, lényegesen magasabb lesz, mint a BKV finanszírozási igénye, a fővárosi tömegközlekedés finanszírozása a jövőben tartósan is biztosítva van.

A másik oldalról szeretném leszögezni, hogy általában is minden városnál leszögezzük azt, hogy az iparűzésiadó-bevétel első helyen két célra, szociális kiadásokra és a tömegközlekedés finanszírozására használható fel, és nem a bérek fizetésére, arra csak a lehető legminimálisabb mértékben, abban a mértékben, amit egyébként más jogszabályok ebből a szempontból az önkormányzatok számára megengednek.

Ugyancsak magában foglalja ez a törvényjavaslat a filmtörvény módosítását is. Szükség van erre a módosításra, mert az elmúlt három esztendőben Magyarországon a filmgyártás ‑ mert itt csak a filmgyártásról és nem a filmforgalmazásról beszélünk ‑ a nemzetgazdaság egyik fontos ágazatává vált.

(9.00)

El kell hogy mondjam önöknek, hogy ugyan Európa más országaihoz hasonlóan Magyarország Kormánya is támogatja a Magyarországon történő filmgyártást, filmforgatást, de ha megnézzük a támogatás és a költségvetési bevétel eredőjét, akkor összességében Magyarországnak ebből több költségvetési bevétele van. Az elmúlt években elvégzett elemzések azt mutatják, hogy minden Magyarországon leforgatott filmre elköltött 100 forintból közel 38 forint közvetlen bevételként befolyik az államkasszába. Ehhez képest az állam 20 és 25 forint közötti összeggel támogatja a filmgyártást. Így összességében, azt kell hogy mondjam önöknek, hogy ez a legrosszabb esetben is minden száz forintnál 12,5 forint pluszbevételt jelent a magyar állam számára közvetlen költségvetési bevételként. És akkor még nem beszéltem arról, hogy ez ugyanúgy munkahelyeket teremt, hiszen jelentős összeget, több tíz milliárd forintot költenek el Magyarországon külföldi produkciók leforgatására és gyártására, és ez mind magyar emberek számára jelent munkahelyet, magyar vállalkozások számára jelent bevételt.

Ezért a kormány fontosnak tartja, hogy a filmgyártásra vonatkozó jogszabályok egységesek és világosak legyenek, a filmalap finanszírozása minden körülmények között biztosított legyen. Az elmúlt években elértük azt, hogy Magyarország gyakorlatilag Írországgal vagy Angliával van éppen versenyben, közép‑európai versenytársainkat jelentős mértékben sikerült lekörözni. Ezt a pozíciót szeretnénk megtartani, ezért szeretnénk biztosítani idén is a filmalap finanszírozását, és a következő években is folyamatosan. Erről szól egyik oldalról a törvényjavaslat.

A másik oldalról ennek vannak kifejezetten fogyasztóvédelmi részei is, mint arra tegnap helyesen a Jobbik parlamenti képviselői is felhívták a figyelmet a bizottsági ülésen. Ez a törvényjavaslat tartalmazza azt a rendelkezést, hogy ha valaki egy gyerekfilmet vásárol akár DVD, akár más adathordozó formájában, akkor a rajta található filmelőzetesek nem lehetnek egy magasabb kategóriába besorolt filmelőzetesek, mint egyébként maga az ominózus gyerekfilm. Tehát, ha valaki egy 6 éven aluli gyerekeknek szóló filmet vásárol, akkor nem találkozhat 16 éven aluliak számra szóló filmelőzetessel ugyanezen a DVD-n vagy éppenséggel ugyanezen az adathordozón. Ezt a rendelkezést, ami már sok visszásságot szült, most szintén érvényesíteni szeretnénk ebben a törvényjavaslatban.

Továbbá rendezi a törvényjavaslat a hazai mozi­látogatási statisztikákat, mivel azokat egy egységes rendszerbe rendezi. Ezért azt gondoljuk, hogy ez a jövőben a hazánkban leforgatott, illetve itt nézett filmekre vonatkozó nézőszámokat egy világos és megbízható statisztikává is teszi.

Tisztelt Képviselőtársaim! Emellett magában foglalja a törvényjavaslat a Gazdasági Tanács összetételére vonatkozó szabályok módosítását is. Itt mindössze annyit szeretnénk elérni, hogy a mandátumok lejártával is a Gazdasági Tanácson belül a képviselet minden oldal számára folyamatosan biztosított legyen. Ennek a jövő évi minimálbér-tárgyalások szempontjából is jelentősége van, szeretnénk, ha a minimálbér növekedne, ehhez biztosítani kell a Gazdasági Tanács működőképességét és határozatképességét.

És végül tartalmaz a törvényjavaslat a polgári perrendtartásra vonatkozóan is egy módosítást. Erre a meggyőződésem szerint azért van szükség, mert helyes a kormánynak az a célkitűzése, hogy a jövőben a polgári peres ügyeknél az ügyvéd, a bíróság és az ügyészség közötti kapcsolattartás elektronikus formában történjen meg. Szeretném elmondani a tisztelt Háznak, hogy a kormány az ezzel kapcsolatos kötelességét teljesítette. Ez azt jelenti, hogy a vonatkozó rendszer felállt, a tegnapi napon a próbaüzeme is megvolt, és ez a próbaüzem sikeresnek is bizonyult. Azonban Magyarországon még mindig közel ezer olyan ügyvéd van, aki nem rendelkezik elektronikus hozzáféréssel. Tekintettel arra, hogy közel vagyunk az ünnepekhez, azt gondolom, hogy nem biztosítható számukra, hogy ilyen rövid idő alatt ez megoldódjon, így ha a január 1-jei hatálybalépés maradna, akkor ez azt jelentené, hogy értelemszerűen ők kiszorulnának a polgári peres ügyek képviseletéből. Ezért a kormány azt javasolja, hogy a hatálybalépést fél évvel halasszuk el, és egyébként ebben a fél évben pedig, aki akarja, használhassa a rendszert, amely így egyfajta próbaüzemként is működik.

Kérem tehát tisztelt képviselőtársaimat, hogy különös tekintettel a lakásépítés áfájának a csökkentésére, ezt a törvényjavaslatot támogassák és fogadják el. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)