{"cycle": 40, "id": "125-190", "date": "2015-12-14", "ulnap": 125, "seq": 190, "speaker": "Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)", "p_azon": "g060", "faction": "Jobbik", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája T/7834 Egyes közjogi jogi személyekkel összefüggő törvények módosításáról", "iromany": "T/7834", "duration_s": 242, "position": null, "chars": 3374, "paragraphs": ["DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Akkor folytatnám, amit az előbb kisebbségi véleményben is megfogalmaztam és itt elsősorban ismételten a törvényjavaslat 14. §-ában található hibával szeretnék foglalkozni.", "A lényege az, hogy a kereshetőségi joga veszik el és a perbeli legitimációja szűnik meg annak a személynek, aki gyakorlatilag nem lesz tagja annak a szervezetnek, annak a köztestületnek, amelyből kilépett vagy kizárták, és amely határozatának a felülvizsgálatát szeretné. Tehát nyilván ez a jogszabály arra vonatkozik, hogy bizonyos szervezetek határozatait, döntéseit bírósági úton felül lehet vizsgálni. Ha valakire nézve nem jó ez a határozat, a döntés, amit ez a szervezet meghozott, illetve jogszabályt is sérthet, vagy a jogos érdekeit sérti, akkor ebben az esetben kérhetné a bírósági felülvizsgálatát. Ez a jogszabályhely, a 14. § álláspontom szerint azért hoz jogbizonytalanságot, mert azt mondja ki, hogy megszűnik a perbeli legitimációja annak a bírósági félnek, aki megszűnt az adott szervezetnek tagja lenni. Tehát amennyiben megszűnik a tagsága, lehet ez a megszűnés akár azért, mert kizárják abból a szervezetből, vagy mert kilép valamilyen oknál fogva, de attól még a jogos érdeke azt kívánná, hogy a korábbi határozatot felülvizsgálják, akkor ebben az esetben szerintem nem rendezi megnyugtatóan a törvény a helyét.", "Sőt, ha összeolvassuk a törvényjavaslat indoklását magával a törvényszöveggel, akkor szerintem egyértelműen azt az álláspontot lehet megfogalmazni, hogy nemhogy kétséges, hogy van‑e kereshetőségi joga vagy perbeli legitimációja a félnek, amennyiben ő már nem lesz tagja annak a szervezetnek, hanem álláspontom szerint egyértelműen az következik belőle, hogy nem lesz perbeli legitimációja. Tehát nem perelhet, nem rendelkezik perképességgel, elveszti ebben a perben és ekkor az a jogos érdeke, hogy felülvizsgálják a rá vonatkozó döntést, akár egy tagkizárást, akár egy kártérítési határozatot, akár egy másfajta határozatot, ebben az esetben nem lesz meg az én álláspontom szerint. E vonatkozásban vitát folytattunk le, volt, aki másképpen értelmezte, de azért még a jelenlegi kormányzati többséghez tartozó országgyűlési képviselők is elismerték, hogy szerencsésebb és mindenesetre jobb lenne az a megfogalmazás, amelyet módosító javaslatban benyújtottam.", "Azt gondolom, hogy egyértelmű és nagyon fontos, hogy a jogszabályszöveg pontos legyen, pontosan értelmezhető legyen és a jogalkotó szándékát fejezze ki. Nagyon bízom benne, hogy a jogalkotók szándéka, akik beterjesztették ezt a törvényjavaslatot, nem arra vonatkozott, hogy zárjuk el a törvényes igényérvényesítési lehetőségtől azokat az adott esetben egyesületi tagokat vagy más szervezethez, köztestülethez tartozó tagokat, akiket onnan kizártak, kiléptek, hogy azok ne tudják érvényesíteni az igényüket. Nyilván a következetes jogbiztonsághoz, a jogaink érvényesítéséhez és az Alaptörvényben megfogalmazott jogaink érvényesítéséhez szükség van arra, hogy a perbeli legitimációval minden esetben, ezekben az esetekben is rendelkezzen az a fél.", "Az Alaptörvény egyértelműen szabályozza az állampolgárok jogorvoslathoz való jogát. Azt gondolom, hogy ha itt elvesszük a jogorvoslat lehetőségét, akkor adott esetben még az Alaptörvényt is sértheti ez a 14. §. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)"]}