{"cycle": 40, "id": "124-58", "date": "2015-12-07", "ulnap": 124, "seq": 58, "speaker": "Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)", "p_azon": "f002", "faction": "Fidesz", "kind": "kérdés megválaszolva", "role": "földművelésügyi miniszter", "event": "Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása K/8066 Ha a Földművelésügyi Minisztérium nem támogatja a földadót, akkor miért nem tett ellene semmilyen lépést?", "iromany": "K/8066", "duration_s": 132, "position": "földművelésügyi miniszter", "chars": 2178, "paragraphs": ["DR. FAZEKAS SÁNDOR földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném önt ismételten tájékoztatni arról, hogy Magyarországon földadó, illetve termőföldadó elnevezésű törvényi közteher jelenleg nincs. A helyi adókról szóló törvény lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak arra, hogy a helyi sajátosságok mérlegelésével, meghatározott korlátok között, úgynevezett települési adót vezessenek be. Igen szűk feltételek között lehet ennek tárgya a termőföld, de csak akkor, ha azt egyéb közteher nem terheli, viszont alanya mezőgazdasági termelő nem lehet, így mezőgazdasági termelő tevékenység termőföldön keresztüli adóztatásáról nem lehet beszélni. Éppen ezért eleve félrevezető a „földadó” kifejezés használata a mezőgazdasági termeléssel összefüggésben, ez pontatlan és megtévesztő.", "Ahogy arról már korábban tájékoztattam a képviselő urat, nem lehet a települési adó alanya például mezőgazdasági társas vállalkozás, a földterület tulajdonosa, aki a földterületét vállalkozóként hasznosítja, a termőföldet vállalkozóként haszonbérlő, mezőgazdasági termelő magánszemély, jogi személy sem. A kettős adóztatás tilalma miatt föld nem lehet adótárgy sem abban az esetben, ha utána kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére kötelezett a termelő. Lát­ható, hogy a földadó egy olyan kategória, amely sem adó­jogilag, sem a gyakorlatban nem terheli a mezőgaz­dasági termelőket, tehát így ellene nem lehet és nem is kell fellépni.", "Remélem, a képviselő úr előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy a települési adó nem jelentheti a mezőgazdasági termelés, a termelők adóztatását, és az állításával ellentétben az nem sújthatja a hazai agrárvállalkozókat, földműveseket. Az önkormányzatiság in­téz­ményéből pedig az következik, hogy az önkormányzatok döntését a településen élők és az általuk megválasztott képviselők tudják a leginkább befolyásolni, míg az Országgyűlés és a kormány a működésük kereteit szabhatja meg. De természetesen mi nyitottak vagyunk, hogy akár ebben az évben, akár a jövő évben kiértékeljük, hogy az adórendszernek milyen változtatása szükséges, milyen módosításokra nyílik lehetőség. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)"]}