Győrffy Balázs (Fidesz)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tettem egy ígéretet a magyar gazdatársadalomnak, miszerint megoldjuk azt a problémát, ami a magyar vidéken ma meglehetősen eszkalálódott, és komoly problémát jelent nagyon sokaknak, miszerint az út egyik oldalán 580 forintos aranykoronánkénti bérleti díj van, míg az út másik oldalán piaci, adott esetben ennek a többszöröse, öt-hatszorosa is lehet. Úgy gondoljuk, hogy ez egy méltatlan helyzet, aminek a megoldására már tettünk egy javaslatot, és szerettük volna, hogyha ez korábban már a parlament támogatásával jogerőre emelkedik, ugyanakkor látnunk kell, hogy ebben az ellenzék nem volt partner. Másik megoldást kellett keresni, erre tettem ígéretet, és itt állok, betartva ígéretemet, a magyar gazdáknak tett ígéretemet: a parlament előtt fekszik egy újabb módosítás, ami megoldja ezt a problémát, amivel nagyon sokan megkerestek bennünket, és amely valóban megoldásért kiált.

A módosító két részre bontható. Az egyik a polgári törvénykönyvvel kapcsolatos módosításokat tartalmazza, a második pedig a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényt kívánja módosítani. A polgári törvénykönyvhöz kapcsolódó módosítás a szerződésátruházás definícióját pontosítja, hogy milyen formában kell egy adásvétel esetén a szerződés további sorsát értelmezni. Az általam benyújtott módosítás szerint, amennyiben új tulajdonosa van egy ingatlannak, akkor abban az esetben a régi tulajdonos és a bérlő között megszűnik a bérleti szerződés, és az új tulajdonos és a bérlő között pedig automatikusan létrejön egy új szerződés. S hogy a második szakaszban miképpen próbáljuk rendezni a földbérleti díjak kérdését, arra pedig nagyon röviden szeretnék kitérni. Legalább 10 éves futamidejű szerződések esetében adjuk meg a lehetőséget arra, hogy 5 év elteltével ‑ fontos kiemelni, hogy mind a bérlő, mind a tulajdonos számára ‑ a bérleti díj mértékén változtatni lehessen, tehát lehet emelni és lehet csökkenteni is a bérleti díjat.

Abban az esetben, ha mondjuk, valamelyik fél a bérleti díjat nem piacinak gondolja, akkor nincs más teendője, mint felkeresni egy igazságügyi szakértőt, az igazságügyi szakértő tájékoztatja őt, hogy mennyi a helyben szokásos átlagos bérleti díj, s amennyiben ez 20 százaléknál nagyobb eltérést mutat a pillanatnyi szerződésben foglalt és fizetett bérleti díjtól, akkor lehetősége van kezdeményezni az érintett fél vagy felek bármelyikének, hogy a szerződés ilyen jellegű módosítása megtörténjen. Ehhez a kezdeményező levélhez csatolni kell természetesen az igazságügyi szakértő véleményét, majd lehetősége van a másik félnek eldönteni, hogy a) elfogadja-e ezt, b) kilép a szerződésből, c) bírósághoz fordul, és kérheti a bíróságtól a piaci bérleti díj megállapítását. Ha ez a bíróság által megállapított piaci bérleti díj is 20 százalékkal nagyobb eltérést mutat a pillanatnyilag fizetett bérleti díjtól, akkor két lehetőség adott: vagy elfogadja az érintett fél, vagy b) megoldásként kilép a szerződésből.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Országgyűlés! Mivel az elmúlt egy hónapban ez a téma már volt itt a parlament plenáris ülésén, én ennél részletesebb beszámolót nem kívánnék tartani, hisz az általános vitát igazából már lefolytattuk egy másik jogszabály vonatkozásában; azért, hogy kétszer szerepeljenek ugyanazok a gondolatok a jegyzőkönyvben, ezért erre nem törekszem, úgyhogy, elnök úr, megköszönöm a szót, és tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a módosítást. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)