Győrffy Balázs (Fidesz)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Idén áprilisban szavazta meg az Országgyűlés a T/3788. számú törvényjavaslatot, amelynek az eredeti szövege az elfogadottnál lényegesen több módosítást irányzott elő, viszont a szavazások során a minősített többséget igénylő részek kikerültek az indítvány szövegéből.

Ezek közé tartozott egyebek mellett például az, hogy az NFA tulajdonába kerültek volna természetvédelmi oltalom alatt álló területek, amelyeket aztán a nemzeti parkok vagyonkezelésbe kaptak volna meg. Ennek köszönhetően egységes elvek mentén történhetett volna az állami földek hasznosítása. Ugyanakkor minősített többséget igénylő módosítás lett volna, hogy a Földalapba tartozó területek vagyonkezelőjének a birtokmaximumába ne számítson bele a vagyonkezelésbe kapott földalapi terület.

A Nemzeti Földalapba tartozó területekre vonatkozó birtokpolitikai célkitűzések közé bekerült ugyan a közfoglalkoztatottakat foglalkoztató szociális szövetkezetek támogatása, ám ennek az irányelvnek az érvényesüléséhez szükség lett volna a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítására is. Ezt a módosítást az ellenzék nem szavazta meg, pedig a közfoglalkoztatási céllal működő szociális szövetkezetek pályáztatás nélkül ingyenesen juthattak volna hozzá a Földalapba tartozó területekhez.

Ezen felül térítésmentesen önkormányzati tulajdonba adhatók lettek volna a védett természeti területeken fekvő földek, továbbá lehetőség nyílt volna arra, hogy állami szakiskolák esetén az NFA térítésmentes, határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződést kössön oktatási és tudományos alapfeladatok ellátása céljából.

A csak az egyszerű többséget igénylő változtatásokat tartalmazó törvényjavaslatot köztársasági elnök úr alkotmánybírósági felülvizsgálatra küldte, amelynek néhány pontja nem állta ki az alkotmányosság próbáját. Alaptörvény-ellenesnek minősült a szövetkezeti törvény módosítására vonatkozó rész, amely megszüntette volna a Földalapba ki nem jelölhető védett és védelemre tervezett természeti területeken a szövetkezet közös használati jogát, és ezeket a területeket az NFA-hoz utalta volna. A módosítás eredményeként védett természeti területek kerültek volna az NFA birtokába, így a módosítás minősített többséget igényelt volna.

Ezen felül az Alkotmánybíróság több pontnál megjegyezte, hogy a védett természeti területek védettségi szintje csökkenne azáltal, hogy a természetvédelemért felelős szervek helyett az NFA-hoz kerülnének át bizonyos jogosítványok, így ezek a módosítások szintén alaptörvény-ellenesnek minősültek. Az Alkotmánybíróság döntését természetesen tiszteletben tartjuk, és az észrevételek alapján átdolgoztuk a javaslatot.

A Törvényalkotási bizottság november 26-i ülésén tárgyalta meg a köztársasági elnök alkotmánybírósági határozattal megalapozott kifogásainak figyelembevételével készített T/3788/23. számú, alaptörvény-ellenesség kiküszöbölése érdekében készített módosító javaslatot. A módosító javaslat elhagyja a ’15 áprilisában elfogadott törvényjavaslat 1-4. §-át, ezzel változatlanul hagyva a szövetkezetekről szóló ’92. évi I. törvényt és a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló ’93. évi II. törvényt. A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló ’95. évi XCIII. törvény módosítására vonatkozó eredeti javaslatot úgy korrigálja, hogy a magántulajdonban lévő védett természeti területek kisajátítására az NFA helyett a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet jelöli ki.

Ez a szakasz nem hagyható el, mivel jelenleg is mintegy 68 ezer hektár terület védettségi szintjének helyreállítása van folyamatban, így mindenképp szükség van a kisajátítási kötelezettség határidejének 2018 végéig történő meghosszabbítására. A módosítás nyomán a területek az elvárt szintű védettséget kapják meg, így ez alkotmányossági szempontból nem kifogásolható. E módosítás kapcsán az eredeti javaslat 7. §-a okafogyottá vált. Kikerült az eredeti törvényjavaslatból a természet védelméről szóló ’96. évi LIII. törvény módosítására irányuló (8) bekezdés, valamint a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítására irányuló 9. § is.

Az új javaslat kihagyja azokat a bekezdéseket is, amelyek a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényt egy új 38. §-sal egészítették volna ki ennek megfelelően. A 2010 előtt megkötött vagyonkezelői jogviszonyok nem szűnnek meg 2016-ban. Megmarad viszont az a módosítás, amely eltörli az állami földekre vonatkozó előhaszonbérleti jogokat.

Mindezekkel a módosításokkal megszűnik a javaslat alaptörvény-ellenessége. A módosítással kialakuló javaslat ’18. december 31-ig meghosszabbítja a magántulajdonú védett természeti területek kötelező kisajátítására vonatkozó határidőt, a Birtokpolitikai Tanács titkári pozíciójába az NFA elnökét helyezi, és pontosítja a tanács feladatkörét, birtokpolitikai irányelvként rögzíti, hogy a szociális szövetkezetek számára kedvezményes feltételekkel kell földterületeket biztosítani. Ez utóbbi a leszavazott kétharmados részek nélkül csupán irányelv marad. Az ellenzékben nem csalódtunk, annak ellenére nem szavazták meg a törvényi szintű szabályozást, hogy mindenhol azt szajkózták, hogy támogatják ezt a célt.

A módosított javaslat emellett megszünteti az állami földekre vonatkozó haszonbérleti szerződések előhaszonbérletre vonatkozó kikötéseit, és biztosítja az önkormányzatok részére azt a lehetőséget, hogy közfoglalkoztatás és szociális földprogram céljára szerezzenek és használjanak termőföldet.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)