Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! A kormány álláspontja szerint nincs alapja annak, hogy olyan megállapítást lehessen tenni, hogy megbukott volna a magáncsőd jogintézményének bevezetése, és koncepcionális változást kellene kezdeményezni. A törvény ugyanis megfelel annak a jogalkotói célnak, hogy méltányos adósságrendezést valósítson meg az adós és a hitelező érdekeinek közelítésével, valamint megérdemelt csődvédelmet biztosítson azoknak, akik vállalják az eljárással járó kötelezettségeket. A törvény átlátható, ellenőrzött, dokumentált eljárási kereteket teremtett a bírósági és a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásokra.

A mai napig 147 személy nyújtott be kérelmet magáncsődeljárás lefolytatására. A kormányhivataloknál működő csődvédelmi szolgálatok ennél jóval nagyobb érdeklődést tapasztaltak, október végéig 1756 érdeklődőt regisztráltak, akiknek személyesen nyújtottak és nyújtanak felvilágosítást és tájékoztatást a csődvédelmi szolgálatok munkatársai. A magáncsődben dolgozók felvételére és kiképzésére fordított források tehát hasznosulnak, és ezek zömében egyszeri kiadások voltak.

Megfelelő időre van szükség ahhoz, hogy a fizetési nehézségben levő családok megismerjék és felmérjék, hogy ez a jogintézmény segítséget nyújthat számukra. Az a tény, hogy még kevés eljárás indult, nem jelenti azt, hogy nem vált be a jogintézmény. Még olyan fázisban vannak ugyanis az ügyek, hogy az adós családok is mérlegelik, hogy magáncsődeljárást kezdeményezzenek, vagy az eszközkezelő-prog­ramot válasszák. Az esetek egy részében ezen kívül a pénzügyi intézmények maguk ajánlanak fel egy kedvezőbb törlesztési feltételeket tartalmazó szerződésmódosítást az adósoknak, és ha ebben megállapodnak, akkor ilyen módon is ki tud kerülni a család a késedelmes hiteladósok közül.

A kormány kezdeményezésére a parlament nem­rég fogadta el azt a magáncsődtörvény-módo­sítást, amelynek értelmében a családi csődvédelmi szolgálatnál is be lehet nyújtani az adósságrendezési eljárás kezdeményezését. A kormányhivatalokban fel­állított területi családvédelmi szolgálatok munkatársai megfelelő felkészítést kaptak, és így fogadni tudják a kérelmeket. Szintén ebben a módosításban a jogalkotó az első ütemben indítható ügyeknél az adósok számára egy egyszeri, 2016. március 1-jei póthatáridőt biztosított annak érdekében, hogy akik elmulasztották a rájuk vonatkozó törvényi határidőt, azoknak a kérelme emiatt ne kerüljön elutasításra.

A kormány folyamatosan vizsgálja a joggyakorlatot, és ha lehetséges, az ügyfelek számára további egyszerűsítésre tesz majd javaslatot. Fel kell hívnom azonban a figyelmet arra, hogy maga az eljárás számos adminisztratív tehertől kíméli meg az adósokat és a hitelezőket, az állam által felállított családi csődvédelmi szolgálat az eljárás kezdeményezését követően számos teendőt közszolgáltatásként átvállal a felektől. Ehhez kellett a szükséges szervezeti feltételeket biztosítani és a fejlesztéseket is elindítani.

Kérem, szíveskedjék az interpellációra adott választ elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)