Ágh Péter (Fidesz)

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! A kormány a 2010-es választásokat követő évek egyik kiemelt feladatának tekintette, hogy egy olyan államot teremtsen meg, amely a közjó, a nemzet és a közösség érdekeinek szolgálatát tartja szem előtt. Ennek az alapja egy szilárd, közjogi alapokon nyugvó jogrend lehet, amelyet az Alaptörvény biztosít. Az Alaptörvény többek között a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek alkotmányos helyzetét, működésük alapvető szabályait is rendezte.

(21.40)

A korábban elfogadott, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény célja egyértelműen az volt, hogy hosszú távú és kiszámítható életpályák felvázolásával stabilizálja a közfeladatot ellátó rendvédelmi állomány helyzetét és biztosítsa számukra az őket megillető elismerést. A törvényjavaslat rendezte a rendvédelmi szervek állományának jogállását, és az új szabályozás révén július elejével megkezdődött az állomány tagjainak többlépcsős bérfejlesztése is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Komolyabb fizetésemelés csak az első Fidesz-kormány alatt volt a belügyi ágazatban, de a mostani annál nagyobb mértékű. A rendészeti dolgozók többsége megelégedéssel fogadta a 2015. július 1-jével bevezetett új életpályamodellt és illetményemelést. A hivatásos állományba tartozóknak és a rendészeti szervek civil dolgozóinak, összesen mintegy 60 ezer embernek nőtt az illetménye 2015-ben. Jelentősnek mondható ez a béremelés, mivel az ötéves bérfejlesztési folyamat végére az állomány valamennyi tagjának fizetése eléri az 50 százalékos növekedést. A rendvédelmi állomány mellett a hivatásos rendvédelmi szervek közalkalmazottainak is emelkedett a fizetése júliustól 5 százalékkal, majd jövő januártól újabb 5 százalékkal fog. A bérfejlesztés többlépcsős, ennek első üteme valósult meg 2015. július 1-jével. A jelenlegi törvénymódosítás fő célja a következő ütem megvalósítása, a 2016. január 1-jei illetményfejlesztés szabályainak megteremtése.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Belügyminisztérium két ötpárti egyeztetést tartott a törvényjavaslatról, amelynek során tisztázta a javaslat céljait, de ennek ellenére is született félreértés a törvényjavaslattal kapcsolatban. Több hírportál is azt vélelmezte, hogy a kormány titkosszolgálatokat akar küldeni a különböző sajtóorgánumok szerkesztőségeibe, amely egy rossz megfogalmazásnak volt köszönhető. A Belügyminisztérium tisztázta, hogy min is alapult a félreértés. A „tartalomszolgáltatók” kifejezést használja a hírközlési törvény is, amit nem vett figyelembe a jelenlegi törvényjavaslat. A tartalomszolgáltatók meghatározása nem elég pontos, figyelemmel arra, hogy a nemzetbiztonsági törvény nem tartalmaz értelmező rendelkezést ezekre vonatkozóan. Szükséges ezért a külön jogszabályok pontos meghatározása a jövőben, amelyeket a szóban forgó szolgálatokat értelmező rendelkezésekben definiálnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Napjainkban még jobban látható, hogy a magyar rendvédelmi szervek munkája kiemelkedő, mert általuk Magyarország megmutatta, hogy képes megvédeni állampolgárait, továbbá saját, illetve az Európai Unió külső határait is. Az elmondottak alapján tisztelettel kérjük, hogy a szükséges törvénymódosításokat támogassák.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)