Dr. Harangozó Tamás (MSZP)

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Mindjárt szeretném megjegyezni, hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottsági kisebbségi véleményt is most mondanám el, mert akkor nem kell megismételni. Ugyanaz a vita zajlott le a két bizottságban. A vita lényege a kisebbségi álláspont szerint az, hogy ez a törvényjavaslat a Magyar Honvédség közalkalmazotti és hivatásos állományának munkaidejével, illetve szolgálati idejével kapcsolatos szabályozást alakítaná át gyökeresen. Elsősorban a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel kapcsolatban vannak nagyon komoly aggályaink, a javaslat értelmében ugyanis a közalkalmazottaknál az éves maximálisan elrendelhető túlmunka 832 órára növekszik.

Ez 104 munkanap, egy kis fejszámolással pontosan láthatjuk, hogy ez azt jelenti, hogy minden egyes hétvégén, minden egyes szombaton és vasárnap, az év minden hétvégéjén a törvény értelmében ők ilyen túl munkára berendelhetőek. Természetesen a törvényjavaslat egyébként hozzáteszi, hogy az ő beleegyezésükkel. De azért egy katonai szervezetnél érdeklődéssel figyelnénk, mi lenne a következménye, ha valaki azt mondaná, hogy nem egyezik bele. Egyébként is pontosan ismerjük a mai világ működését, körülbelül másnap keresnének helyette másik munkavállalót, és ő az utcára kerülne. Szerintünk ez nem normális.

(21.00)

A másik, ami ennél még súlyosabb, hogy a hivatásos állomány tekintetében egyszerűen a szolgálatszervezésért felelős parancsnok parancsával pótolható az a törvényi korlát, miszerint ma természetesen a törvényben is meghatározott óraszám fölött nem lehet túlszolgálatot elrendelni. Ezzel a szabályozással kapcsolatban szeretnénk világossá tenni, hogy nemcsak az állomány tekintetében elképesztő, és azt gondoljuk, kontraproduktív is lesz, de erre majd külön kitérek, hanem megítélésünk szerint egyszerűen alkotmányellenes is ez a megoldás így.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet ugyanis ‑ a magyar parlament, a magyar kormány, a fideszes többség úgy hozta meg a törvényjavaslatot, egy feles törvényjavaslattal itt a parlamentben ‑ a kormány fél évre rendelheti el, és fél év után bármikor bármeddig meghosszabbíthatja. Tehát ez a válsághelyzet akár éveken keresztül is fenntartható. Ehhez képest a magyar alkotmányban a rendkívüli állapot esetére is azt írja elő az Alaptörvény szövegszerűen, illetve a kétharmados honvédelmi törvény, hogy ilyen esetben is csak külön rendelettel lehet korlátozni az emberek túlszolgálatát. Tehát az a helyzet most, hogy egy hadiállapotban, egy háború esetén is nagyobb jogi garanciájuk van a katonáknak arra, hogy ki és milyen indokok alapján rendelhet el nekik túlszolgálatot, mint ebben az egyébként feles törvénnyel meghatározott migrációs helyzetben.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Elhangzott a vitában a minisztérium részéről, hogy na de hát ez területileg és időben is korlátozott, meg az állomány tekintetében is. Csakhogy ez így nem igaz. Már az előbb elmondtam, az időkorlát a jelenlegi törvények szerint akár évekig is tarthat. A területi és állománykorlát szintén nem állja meg a helyét, mert ha jól tudjuk, és jól látjuk, a mozgósítható állomány döntő többsége ma le van vezényelve azokra a határ menti szakaszokra, a kerítés őrzésére, tehát a területi és személyi hatályában is a hadra fogható állomány döntő többségére ma ez kihatással van.

És még egy mondat, ami legalább ennyire fontos. Ma a honvédség 5500 fős léthiánnyal küszködik. Ezt maga a vezérkari főnök jelentette be a Honvédelmi és rendészeti bizottság e hónap eleji ülésén. Ha önök szerint nem az a megoldás, hogy feltöltik ezt a létszámot, hiányt, hogy azonnali intézkedéseket tesznek, hogy ezt a létszámhiányt kezeljék, hanem a meglévő állományból akarják kipréselni az utolsó szuszt is, akkor, tisztelt képviselőtársaim, az a helyzet, hogy már megint a tűzzel játszanak. Nemcsak azért, mert ezeknek az embereknek fegyver van a kezében, és mások és saját életük, testi épségük veszélyeztetése az, ha őket ilyen túlszolgálatra kötelezik korlátlanul, hanem azért is, tisztelt képviselőtársaim, mert ennek eredményeként nemhogy a létszámhiány megoldása lesz várható, hanem további tömeges leszereléseket is veszélyeztetnek abban a helyzetben, amikor egy szerződéses állományú legénységi katonának 70-80 ezer forint nettó a kezdő fizetése. Hogy 70-80 ezer forint nettó kezdő fizetés mellett önök még azt üzenik ennek az állománynak, hogy mindenféle törvényi garancia nélkül a közvetlen főnökük fogja majd nekik megmondani, hogy mennyi túlszolgálatot kell teljesíteniük, akár korlátlanul, az, azt gondolom, további tömeges leszerelést is eredményezhet, ami teljesen abszurd és egyértelműen kijelenthető, hogy veszélyezteti Magyarország közbiztonságát, biztonságát a jelenlegi helyzetben.

Ha önök a határ védelmét szeretnék megoldani, akkor legyenek kedvesek a Belügyminisztérium részéről olyan programot és tervet letenni, amelyik a rendvédelmi szervek által biztosítani tudja a határ védelmét, és a honvédséget minél előbb ki tudja vonni ennek a feladatnak az átmeneti ellátásából. És ha önök garantálni akarják a magyar emberek biztonságát, akkor legyenek kedvesek feltölteni a létszámot, és a Magyar Honvédség személyi és technikai felszerelésével foglalkozni, nem azzal, hogy a még egyáltalán bent lévő állományt törvényi korlátok nélkül próbálják a jövőben kizsigerelni. Szerintünk nemzetbiztonsági kockázatot is és biztonsági kockázatot is jelent ennek a törvénynek az elfogadása, ezért nagyon-nagyon erőteljesen javasoljuk a kormánypárti többségnek is, hogy ne támogassa ezt. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)