Rogán Antal (Fidesz)

ROGÁN ANTAL, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A hét végén Brüsszelben sor került az Európai Unió vezetőinek, illetve a tagállamok kormány- és államfőinek, valamint Törökország vezetőinek csúcstalálkozójára. A török-EU-csúcs előtt Orbán Viktor miniszterelnök úr találkozott a frakcióvezetőkkel. Köszönöm szépen a frakcióvezető uraknak, hogy részt tudtak venni ezen a találkozón, és külön sajnálatomat szeretném kifejezni, hogy a kongresszus miatt a Magyar Szocialista Párt nem tudta képviseltetni magát ezen a megbeszélésen.

A találkozón Orbán Viktor világossá tette, hogy a Törökország és az Európai Unió között születendő megállapodással kapcsolatban Magyarországnak van­nak sarkalatos érdekei, vannak olyan pontjai, amelyeket a tervezetben támogatni tudunk, és vannak olyanok, amelyeket nem.

Szeretném leszögezni, hogy a tájékoztatón is elmondtuk, hogy az a humanitárius segítségnyújtás, amit az Európai Unió kíván nyújtani Törökország számára a törökországi menekülttáborokban találhatók ellátása céljából, mindenképpen találkozik az eredeti magyar célkitűzésekkel is. Hiszen Magyar­ország mindvégig azt képviselte, hogy a bevándorlási probléma kezelésében fontos szerepet játszik Szíriában a béke megteremtése, és addig, amíg ez nem sikerül, addig nem elhozni kell ezeket az embereket a szülőföldjük mellől, hanem támogatni a táborokban található gyerekek iskoláztatását, gondoskodni arról, hogy át tudják vészelni ezt az időszakot, majd vissza tudjanak települni Szíriába, és ott lehetővé váljon az ország újjáépítése.

Ezért természetesen Magyarország is támogatta a 3 milliárd eurós humanitárius segítségnyújtást, amelyből Magyarország a következő két évben 18 millió euróval részesül. Erről előzetesen tájékoztattuk is a frakcióvezetőket. Támogattuk az Európai Unió és Törökország kapcsolatainak szorosabbra fűzését, hiszen Törökország mindvégig, az elmúlt években is Magyarország számára fontos stratégiai partner volt, és úgy gondoljuk, hogy ennek így kell lennie az Európai Unió vonatkozásában is.

A török-EU-megállapodás kapcsán azonban felsejlett egy nagyon is komoly veszély: a kötelező betelepítési kvóta kiegészítése egy új, a Törökországból betelepítésre kerülők esetében kötelező szétosztási kvóta bevezetése. A visegrádi négyek Magyarországgal együtt intenzíven lobbiztak azért, hogy újabb kényszerbetelepítésről ne szülessen döntés.

Szeretném tájékoztatni tisztelt képviselőtársaimat, hogy ezt sikerült elérni. A nagyhatalmak által előkészített, az Európai Unió és Törökország között megkötött megállapodás szövegét sikerült úgy alakítani, hogy belekerült egy olyan mondat, amely világosan rögzíti, hogy ennek a megállapodásnak nem része az, hogy Törökországból áthozott migránsokat kötelező erővel szét lehetne osztani az európai uniós országok között, így természetesen Magyarországra sem lehet küldeni őket.

Ez mindenképpen komoly eredmény, tisztelt képviselőtársaim, de ez csak a török kvótára vonatkozik. Az Európai Unióba eddig beérkezett bevándorlók esetében és az illegálisan továbbra is beá­ramlók esetében ez az állítás nem igaz, a kötelező betelepítési kvóta veszélye továbbra is fennáll. A Junc­­ker-képlet él, Brüsszel továbbra is erőlteti az ed­dig beérkezett bevándorlók kötelező szétosztását és a kény­szerbetelepítést az Európai Unión belül.

Beszéljünk világosan, tisztelt képviselőtársaim! Eddig több mint egymillió ember áramlott be a határokon keresztül csak ebben az évben Európába. Ez azt jelenti, hogy ha a Juncker-képletet alkalmazzák, ez 15 ezer embert jelent Magyarország számára, plusz a családtagokat. És ráadásul ez a beáramlás folytatódik, mert Magyarország ugyan a török-uniós csúcs előtt folyamatosan képviselte azt az álláspontot, hogy legalább annyi pénzt kellene fordítani a külső határok, a közös határok védelmére, mint amennyit a humanitárius segítségnyújtásra, ezt a javaslatunkat azonban az európai uniós csúcs előkészítése során nem támogatták.

Így a határok védelméről továbbra sincs megállapodás. A bevándorlók ellenőrizetlen beáramlása továbbra is folytatódik, és láthatjuk: az elmúlt egy hónapban határainktól délre 12 másodpercenként lépett be Európába egy illegális bevándorló. Ráadásul ez a hullám nem csökken, hanem éppen ellenkezőleg: úgy tűnik, növekszik. Itt szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy Magyarország tapasztalatai is hasonlók voltak. A tavalyi esztendőben novemberben és decemberben, amikor még nem volt zárva a magyar határ, legalább annyi ember érkezett be november és december folyamán Magyarországon keresztül az Unióba, mint ahányan az azt megelőző tíz hónapban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Éppen ezért Magyarország Kormánya továbbra is folytatja a kvóta elleni küzdelmet. December 14-éig ‑ az igazságügy-minisz­ter úr erről tájékoztatta a kormányt ‑ meg fogjuk támadni a kötelező betelepítési kvótát az Európai Bíróságon, mert kötelez minket a nemzeti konzultáció eredménye, a magyar emberek kötelező betelepítési kvótát elutasító véleménye és az Országgyűlés döntése. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)