Csepreghy Nándor

CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Az a legnagyobb probléma az MSZP-vel, hogy amikor parlamenti többsége volt, akkor semmilyen törvényt nem hozott, amikor pedig kisebbségben van, akkor minden olyan törvény elfogadását megpróbálja meggátolni, amely pont az átláthatóságot szolgálja.

Engedje meg, hogy az európai uniós források felhasználása kapcsán két dologra felhívjam a figyelmét, részben reagálva a Jobbik kérdésére is. Valóban, 2012-ig nagyon sokat beszéltek arról, hogy mennyire fontos fellépni az offshore-vállalkozások ellen bármilyen közpénzfelhasználásban. A 2012-ben hatályba lépett Alaptörvény rendelkezik arról, hogy Magyarországon offshore-vállalkozás nem kaphat semmilyen pénzt, ami közpénz, legyen az európai uniós forrás, vagy legyen a hazai költségvetés támogatása. 2013. augusztus 12-én vette át a Miniszterelnökség a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felügyeletét.

Ekkor döntött arról Lázár miniszter úr, hogy egy átfogó vizsgálatot rendel el minden olyan európai uniós projekt kapcsán, amely 2007 óta támogatást nyert. Ennek a vizsgálatnak az lett a vége, hogy 306 projekt esetében került megállapításra, hogy átláthatatlan tulajdonosi háttérrel rendelkező cégek jutottak ilyen forráshoz, 195 projekt esetében ‑ 2012 előtti felhívásokról beszélünk ‑ az erkölcsi számon kérési lehetőség a kormány kezében van, de jogi mozgástér nincs, azonban 111 esetben indult olyan szabálytalansági eljárás, amelyből eddig 81 zárult le pénz-visszaköveteléssel.

Eddig 2 milliárd forintot tudott az állam visszakövetelni, de további tízmilliárdok vannak visszakövetelés alatt, 49 döntés esetében pedig jogerős fellebbezést nyújtottak be az érintett cégek.

Tehát azt gondolom, az a rendszer, amely most az uniós források kihelyezésében lehetőséget ad arra, hogy a cég ne csak arról nyilatkozzon, hogy ő megfelel minden törvénynek, hanem tételesen bizonyítania kell, hogy mely passzusait miért teljesíti, az egy olyan irányba mutat, amely mindenképpen a közpénzek szabályos felhasználása felé tesz lépéseket.

Egy mondattal még a közbeszerzési kérdésekre is visszatérek. Az új közbeszerzési törvény a 2016-os tavaszi direktívát megelőzően vezeti be Magyar­országon elsőként az Európai Unió 28 tagállamában azokat az elvárásokat, amelyek szerint immár csökken azoknak a közbeszerzési eljárásoknak a köre, ahol háromajánlatos eljárást lehet alkalmazni, csökken azoknak a közbeszerzési eljárásoknak a köre, ahol lényegében az ajánlatkérő szándékától függ az, hogy milyen cégeket hív meg. Bárkinek, akinek kötelezettsége van a közpénzek elköltésében arra, hogy közbeszerzést alkalmazzon, lehetősége és kötelessége ezt a közbeszerzési döntőbizottság honlapján megjelentetni és minden ott jelentkező ajánlattevőtől érdemi ajánlatot kérni.

Bővülnek az összeférhetetlenségi szabályok, és nagyon fontos, hogy a nyilvánossághoz kapcsolódó adatok köre is bővül, amelynek köszönhetően, azt gondolom, a jelenlegi kormányzat nemcsak a tettek, hanem a közmegítélés szerint is egy olyan lépést tesz, ami a közpénzek szabályos felhasználását minősíti pozitív irányba. Képviselő úr, amikor önök kormányon voltak, semmit nem tettek ezért, ellenzékben pedig minden ilyen javaslatot leszavaztak. Szerintem ez mindent elmond az MSZP-ről.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok pad­soraiból.)