Sallai R. Benedek (LMP)

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány szóban hadd reagáljak az elhangzottakra. Elsőként is egyvalamit szeretnék elmondani. Ugye, nagyon sok definíciója van annak a korrupciótémának, amit vizsgálunk. Megkerestem az általánost. Ugye, a latin corruptió szóból, romlásból, rontás szóból származik. Megvesztegetés, olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, aminek során valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttatáshoz való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. Attól független, hogy milyen pozícióban van az előnyhöz juttató, beszélhetünk például politikai, közigazgatási, rendőri, katonai vagy gazdasági korrupcióról.

A magyar büntető törvénykönyv, mint ma már idézni próbáltam, gyakorlatilag a közélet tisztasága elleni bűncselekményekben határozza meg ennek a témakörét. Ezért Kovács Béla lehet a világ leggonoszabb embere, de semmi köze nincs ahhoz, amiről itt ma beszélünk. Semmi! A büntető törvénykönyv különös részének az első fejezete állam elleni bűncselekményekről szól. (Dr. Rétvári Bence: Vegyétek át az LMP-be!) Semmi köze nincs hozzá. Bánki Erik képviselőtársam hosszan elmondta, hogy az adóelkerülés érdekében miket tett a kormány. Semmi köze nincs a korrupcióhoz. Egy teljesen külön rész a gazdasági bűncselekmények, szintén a különös részhez tartozik. Vannak vagyon elleni és gazdaság elleni bűncselekmények és pénzügyi bűncselekmények. Nincs köze a korrupcióhoz.

A közélet tisztaságáról kellene hogy beszéljünk, és ez már nagyon érdekes, mert ugye, Selmeczi Gabriella képviselő asszony konkrétan erre tért rá. Elsőként is a képviselő asszonytól tisztelettel elnézést szeretnék kérni, amiért a szavába vágtam, nem akartam tiszteletlen lenni, bocsánatot kérek, másodrészben pedig hadd mondjam el, hogy mi az, ami maga a korrupció. Nagyon-nagyon furcsa, ugyanis azért, hogy megerősítsem az ön által mondottakat, hadd mondjam el, hogy a Világgazdaság című lapnak 2010-es cikke: „Az évtized top 30 magyar botránya”, korrupciós ügye miket sorol fel, 2010-ben. Gyakorlatilag vörösiszap-katasztrófa, pirotechnikai cégek halálos áldozatai 2004, ártéri károk 2010, Kulcsár-ügy, BKV 2008, Baumag-ügy, és végigmegyek ezen, és érdekes módon 2010-ben 30-ból 27 MSZP-s. Ez nagyon érdekes, ugye?

Ugyanakkor, ha megnézzük azt, hogy egy következő kormány idején mik fognak felmerülni, mondom azt, amiket most hoz a Google. MET-ügy, a MET-ügy az maga a kormányzati korrupció. Igen, így van, az energetikai kereskedés, mikor gyakorlatilag a gázt úgy vettük meg, hogy közbeiktattunk egy céget, hogy drágábban lehessen adni, és valaki milliárdos haszonra tegyen szert. Bizony-bizony, a földpályázatok ügyében a Google úgy kezeli, mint egy olyan ügyet, amiben sok visszaélés volt, de érdekes módon a közbeszerzési reklámkivitelezések szintúgy ezzel történnek. Rogán Antal szomszédjának az az ügye, mikor a közbeszerzést jogszerűtlenül kikerülték, ugyanilyen ügy, és a propagandaminiszter úr nincs jelen. Játszótérügy az EMVA-támogatásokkal kapcsolatos visszaélésben. Területalapú támogatások visszaélése, 2013-ban robbant ki, jogosulatlan igénylések, Paks tanulmányai, milliárdos költségek. És szintén, mikor Selmeczi Gabriella képviselő asszony azt mondja, négymillió forintot ne bagatellizáljunk el, egyáltalán nem tesszük, persze, hogy nem. Ez nagyon sok pénz.

De mikor itt a Századvégnél milliárdos megbízásokról beszélünk, hát egy kalap alatt viszik el ugyanazt a pénzt, amit korábban esetleg pár millióként más kivitt.

(19.30)

A Századvég-ügy és a Századvég-finanszírozás tipikusan ilyen ügy.

Érdekes módon a Google felhozza a Fidesz-kormányzatnak a diploma- és nyelvvizsgabotrányait is, mint akik jogosulatlanul kértek. És utána pedig ott van a kitiltási botrány, a NAV-ügy, az étolajügy, a Quaestor, a közmédia ügye. A közmédiát azért tartom érdekesnek említeni, mert amikor Gulyás Gergő alelnök úr elmondta azt, hogy egyenlő esélyekkel indul az LMP: szó nincs róla. Az is maga a korrupció, hogy fenntartanak egy párttévét köztévé néven, és amikor 40 milliárdos hiányt csinál, akkor közpénzből betömik a lyukat, ahelyett, hogy eljárás alá vonnák a vezetőjét, aki a hiányt csinálta. Ez maga a korrupció! Ezért önök jogosulatlan előnyhöz jutnak, mert maga a kormányzat ebben a médiában előnyt szerez magának.

Mindez azért érdekes, és azért mondtam ezt arra, hogy ha 2010-ben nézzük meg, akkor egy halom MSZP-s ügyet találunk, 2015-ben már az élen meg a fideszes ügyek vannak az összes ilyen listában. Tehát az maga a korrupció, hogy miből indul eljárás. Mikor Fidesz-kormány van, akkor kivizsgálják az MSZP-s ügyeket. Önök szerint majd 2018-ban, amikor önök buknak valami miatt, és valaki itt az ellenzéki sorokból vagy tőlünk függetlenül átveszi a kormányzást, nem lesznek majd 2018-ban, ’19-ben korrupciós ügyek az önök nevei mellett? Dehogynem, jó néhányan érintettek lesznek, majd akkor ki fogják vizsgálni a tender nélkül, közbeszerzés megkerülésével kötött reklámszerződések ügyét. Erről van szó, ez maga a korrupció, amikor az egyik párt a politikai ellenfelét vizsgálja. És gyakorlatilag ez történik Magyarországon, és ez négyévente vagy nyolcévente cserélődik, hogy mikor kit vizsgálunk.

Amire felhívta a figyelmet Balla Mihály képvi­selő úr, a kutyawellness kapcsán, az az egyik terület, amiről kiemelten szerettem volna beszélni, hiszen teljes mértékben egyetértek képviselő úrral, a magyar vidékfejlesztésnek a hihetetlen szomorú kudarca ez, hogy az elmúlt tizenév és az európai uniós támogatások sokasága úgy érkezett az országba, hogy az ilyen kutyawellnessközpontokat meg az ehhez hasonló fejlesztéseket támogatta, nem kizárólag, sok hasznos fejlesztés között nagyon sok ilyet.

Hadd idézzek egy fideszes politikust, aki ezt mondta: „Az EU-s pályázatok ma úgy működnek Magyarországon, hogy lejön a cég ide az önkormányzathoz, és azt mondja: ha én kompletten beadom és megnyerem neked a pályázatot, de cserében én csinálok meg majd mindent. Ha így nem kell, akkor megyek várossal odébb, mert van egy kvótám, amit eloszthatok és meg fogok nyerni.” Ezt egy fideszes polgármester mondta, Szekszárd polgármestere, aki elárulta a fideszes polgármestertársainak, hogy hogy kell okosan forrásokat szerezni. Alig várom, hogy ez ügyben számon kérjék, hogy van-e bizonyítékunk arra, hogy ezt mondta szó szerint, tehát készséggel állok elébe. Mert gyakorlatilag a gond az, hogy a rendszerben rejlő probléma, amiről beszélünk.

És hadd mondjam azt, csak azért, hogy ne mindig csak ellenszenveset mondjak, hogy én nagyon komoly felelősséget érzek az Európai Unió részéről, hogy mindez megvalósulhatott Magyarországon. Az európai uniós csatlakozást követően, 2004-et követően, amikor az uniós források és strukturális alapok elkezdtek bejönni Magyarországra, először az MSZP-kormányzat, majd önök átvették, azt csinálták, mint a rossz gyerek, aki bekerült a csokoládéboltba, teletömi a zsebét, anélkül, hogy szétnézne meg megnézze, mire lenne ez. Így viselkedtek, teletömni a zsebet. És ez az Unió felelőssége is. Az Unió úgy kezelte Magyar­országot a csatlakozáskor, mintha ez egy érett demokrácia lenne, egy érett társadalommal, és a társadalomnak lennének ellenőrző funkciói. De nem volt. Ugyanúgy, mint ahogy a gyerek kezébe nem adunk kést vagy fegyvert, ugyanígy egy hihetetlen felelőtlenség volt az európai uniós források sokaságát a magyar politikai elitre bízni. És sajnos ez a mai napig nem változott meg.

Ez történt 2004-2005-től kezdődően az európai uniós forrásokkal, és az előző ciklus sokaságában látjuk ezt a felelőtlenséget. És az a probléma, hogy zajlik ez most is. Az a kérdés, hogy még mindig van önöknek vagy két és fél évük a következő választásig, tudnak-e változtatni az új ciklusban ezen, megvan-e az esélye, hogy akarjanak változtatni, mert a gond az, hogy az elmúlt öt év nem ezt bizonyítja. Az, ami itt zajlik az országban, és bocsássanak meg, hogy megint a játszótérbotrányt hozom, ugye, legjobban annak foglalkoztam a részleteivel, nagyon kicsi tételről van szó, alig kétmilliárdot közpénzből odaadtak tolvajoknak; itt arról van szó, lemegy valaki egy önkormányzathoz, úgy, mint ahogy itt elmondta a szekszárdi polgármester, azt mondja, hogy megnyeri a pályázatot, az önkormányzat örül, hogy legalább valaki hozni akar ide pénzt meg hozni akar egy játszóteret. Azt mondják, hogy hozza.

Megnyernek 14 milliót, majd odahoznak - na­gyon sok ilyen fotó van a számítógépemen, szívesen bemutatom bárkinek ‑ néhány akácrönköt, rosszabb esetben fenyőrönköket, az a gyakoribb, és egy 2 milliós, 1,5 milliós, 3 milliós játszóteret otthagynak. A többi pénzt elviszik. Mit csinál az önkormányzat? Odanéz, vakarja a fejét, látja, hogy nem igazán ér annyit, de örül neki, mert ölébe hullott egy játszótér, nem kellett csinálni semmit, azt mondja, hogy aláírom, a teljesítési igazolást leadom. Kijön az MVH-ellenőr, mit lát? Hú, ez nem igazán került ennyibe, de aláírom, mert kormánypárti a polgármester vagy nem kormánypárti, de mégis egy kistelepülésnek nincs lehetősége, jóváhagyja. Jön a felső szint az MVH-nál: atyaúristen, hogy fizethettük ki ezt?! De jóváhagyja, mert nem akar az országnak rosszat, mert azt mondja, hogy ez a kicsi is ért valamit. És így végigmegy a rendszeren, és mindenki benne van ebben, és nem olyanok, akik zsebbe kaptak pénzt, hanem akik elnézik azt, hogy az ország közpénzeivel ez történjen. És nem is kell feltétlenül, hogy megvalósuljon az, hogy jogosulatlan előnyhöz jusson, mert futni hagyjuk ezeket.

És mit csinált a Fidesz-kormány? Nem azt csinálja, hogy megkeresi és előállítja azt a kft.-t, amelyik átverte ezeket a vidéki gyerekeket, akik nem jó minőségű olyan svéd játszóteret kaptak, mint ami itt a Fehér Ház és a Parlament között van, az Olimpiai parkban, hanem semmire való, három év alatt szétrothadó dolgokat. Kifizetjük helyette, közpénzből álljuk. És ez maga a rendszer, amiben élünk, ez maga az EU-s támogatási rendszer. És az EU-nak hihetetlen nagy felelőssége van abban, hogy teljesen gyenge kézzel hagyja, hogy ezt csináljuk. Nézzék meg nyugodtan, a Lehet Más a Politika egyetlenegyszer nem jelentette fel az Európai Uniónál ilyen ügyekben önöket, csak uniós kérdésben kerestük meg az Uniót, soha nem tettünk a magyar kormány ellen konkrétan így bejelentést, mert azt szeretnénk, hogy az ország lássa be, hogy nemzeti érdek lenne az, hogy az ilyen források hatékonyan, a társadalom érdekei szerint kerüljenek felhasználásra. És ez nem tud meg­valósulni.

Ha az európai uniós források milliárdjai így mennek el, akkor nyilvánvalóan felmerül az, hogy hol van az a további forrás, amit beszedünk az adóból. A probléma az, rálátva a magyar költségvetésre, azt csináljuk, hogy európai uniós forrásokból próbálunk fejleszteni, a saját adóforintjainkat meg a kormányzat feléli a saját hobbijaira meg a saját közigazgatásának a fenntartására. Azért fontos az, hogy mi történt például az adóbeszedés kapcsán abban a többször emlegetett NAV-ügyben, amit Tállai úr is emlegetett, míg itt volt, mert gyakorlatilag ezek az ügyek mutatnak rá arra, hogy mi volt a kitiltási botrány hátterében. A mai napig nem árulta el a magyar kormány, hogy kiket tiltottak ki az Egyesült Államokból, kik azok a NAV-vezetők, a mai napig nem tudjuk, hogy van-e bizonyíték ellenük, a mai napig nem tudjuk, hogy valaha indul-e ellenük eljárás.

És pont az, amiről beszélünk, ez egy nagyon-nagyon izgalmas téma, mert az a kérdés, hogy önök hogyan reagálnak erre. Nagyon köszönöm Rétvári Bence államtitkár úrnak, hogy felhozta ezt a Faith ‑ jól mondom? ‑ LMP-s képviselőt, akiről szó volt ‑ közben utánanéztem ‑ meg a Ladányit. Igen, az a kérdés, hogy egy párt hogy reagál egy ilyen ügyre. Ma már egyik sem az LMP tagja. Habár egyiket sem ítélték el, és egyik ellen sem indult még szabálysértési ügyben eljárás. Mert azt tanítják nekünk, hogy nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. És az a két ember, akire a gyanú árnyéka rávetődött, hogy részt vehetett egy ilyenben, azok ma már nem az LMP tagjai. Míg önök bújtatják és megvédik azokat, akik az ilyenekben részt vesznek. Gyakorlatilag azt teszik, hogy megpróbálják ellehetetleníteni az ellenzék munkáját azzal, hogy a Legfőbb Ügyészség lehetőség szerint minél kevésbé járjon el ezekben az ügyekben. És azért fontos, hogy mi történt a NAV-kitiltási botrányban, mi történt a NAV ügyében, egyáltalán milyen alapja volt azoknak a vádaknak, amelyek ebben a bizonyos zöld dossziéban voltak, amiben nincs semmi eljárás, mert az a kérdés, hogy hogyan reagálnak a saját belső rendszerük védelmére, kiteszik azokat, akik megsértik a szabályokat és belenyúltak a közösbe, vagy megvédik őket. Az eddigi tendencia, ami látható Magyarországon, hogy önök megvédik őket.

Én elismerem az önök tevékenységét, hogy megpróbálják feltárni a 2002-2010 közötti kormányzás feketelistáját, de igenis elítélem önöket azért, mert nem tesznek semmit ugyanezen lista érdekében, hogy a 2010 és ’15 közötti ugyanilyen ügyek napfényre kerüljenek. És ezért kell arról beszélni, hogy mi a korrupció, és ezért nem jó, hogy idekeverjük a gazdasági bűncselekményt meg a kémkedést meg nem tudom, miket, mert nem ez a mai napirend témája.

Arra kérem önöket, hogy mikor értékeljük a mai napirendi vitát ‑ még van önöknek 67 perce nagy irigységemre ‑, akkor próbáljanak arra koncentrálni, hogy a konkrét lépések, amiket tettek a jogszabályalkotásban, azok milyen eredménnyel jártak. Mert az, hogy lehet lengetni néhány jogszabályt, ez azért van, mert az önök kormányzása… ‑ sajnos a minisztériumok többsége tele van jogászokkal, és azt hiszik, hogy megoldást jelent valamire az, hogy idehoznak egy jogszabály-módosítót, benyújtják, elfogadják, és ezzel megoldódik a probléma. Pedig ezen jogszabályok alkalmazásának a hiánya az, ami a jog halálát jelenti, és miután a jogalkalmazás nem valósítja meg ezeket a szigorított Btk.-s elvárásokat a közélet tisztasága elleni bűncselekményekkel, mindaddig, amíg Polt Péter nem jár el nagyon-nagyon kemény kézzel ezekben az ügyekben, addig sajnos önökre és a kormányzásukra mindvégig a korrupció árnyéka fog vetülni, és ez nem változik mindaddig, amíg a helyzet így marad. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból.)