Balla Mihály (Fidesz)

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vitában sokféle irány, sokféle gondolat elhangzik, illetve adok-kapok, időnként hangosabb stílusban, mint ahogy esetleg a Ház tekintélye is ezt megkívánná, az esetleges beszólásokat is ideértve. Azt gondolom, hogy amikor korrupcióról beszélünk, akkor, akik ezt a mai vitanapot kezdeményezték, van benne némi báj, hogy pontosan olyanok kezdeményezték ezt a vitát, akik körül sem teljesen tiszta minden. Ráadásul egy olyan kormányzati időszakot követően, 2002-2010-et követően, ha megnézzük, egy olyan időszakot követően, ami telis-tele volt korrupciós ügyekkel.

Ráadásul az elmúlt időszakban, két évvel ezelőtt a szélesebb közvélemény sem tudta igazából, hogy az MSZP-nek van elnökhelyettese, talán azt sem, hogy ki az. Az egyetlen ok, ami miatt értesültek az emberek arról, hogy ki is az MSZP elnökhelyettese, az volt, amikor, Gőgös Zoltán képviselőtársam elődjéről beszélünk, kiderült róla, hogy titkos külföldi bankszámlákon több száz millió forintot tartott. (Gőgös Zoltán: Nekem nincs.) Az ön elődjéről beszélek, képviselő úr. Az MSZP azóta sem állt elő semmilyen, egy kicsit is hihető magyarázattal arról, hogy honnan volt… (Gőgös Zoltán: Nekem még házam sincs.) Az elődjének, képviselő úr ideszólogat nekem, az ön elődjének, illetve az akkori párt helyettes vezetőjének ez a pénze, és miért tartotta titokban.

Az a kérdés is talán megválaszolandó, hogy milyen összefüggés van az elnökhelyettesi százmilliók és az MSZP-s intézményesített korrupcióval összeforrt Zuschlag János által emlegetett, hírhedt MSZP-logós széf között. Mindig csak éppen annyit vettek ki állítólag erről a titkos számláról és helyeztek el készpénzben a pártszéfben, amennyi éppen az aktuális zűrös ügyek finanszírozásához kellett; mert erről beszélt Zuschlag János különböző sajtóorgánumokban. Vagy éppen fordítva, hogy a széfbe csordogáló milliókból jött össze az évek során a titkos százmil­liós számla.

Kérdés az is a Bécsben tartott számlával kapcsolatban, hogy talán pártérdek volt, hogy az MSZP második embere hamis bissau-guineai útlevéllel a zsebében talicskázta ki a milliókat az országból. (Gőgös Zoltán: Nincs ilyen.) És ha igen, hányan tudtak még erről? Bízunk benne, hogy ezekre a kérdésekre a hamarosan kezdődő bírósági tárgyaláson Simon Gábor talán el fogja mondani azt, amit tud vagy gondol. Ez az egyik része annak, amit fölvet az ember. Amikor a külpolitikai, Európa-politikai kérdéseket nézzük, hiszen a Külügyi bizottságban rendszeresen találkozunk olyan ügyekkel, amelyek mind Magyarországon, külpolitikai szempontból vagy adott esetben Európa-politikai kérdésekben elénk kerülnek, ott is előkerülnek ügyek, és nemcsak a baloldalról, hanem a jobboldalról is.

(19.10)

A Jobbik részéről is előkerült egy ügy, ami itt már többször elhangzott, és a jobbikos képviselőtársaim megmosolyogva reagálták le az ügyet, de a helyzet az, hogy ebben az ügyben is pontosan hasonló dolog történt, hogy az addig ismeretlen vagy alig ismert személy, Kovács Béla, akit KáGéBélaként emlegetnek ma már, a Jobbik listáján bekerült az Európai Parlamentbe, és akiről felvetődött az a gyanú, hogy adott esetben kémkedett Oroszország felé, illetve nem tudni még pontosan, hogy mi is fog ebben az ügyben történni. Ilyenkor, amikor ez az ügy előkerül, óhatatlan az, hogy talán felveti annak is a gyanúját, hogy adott esetben az általa szerzett pénzek egy pártnak a finanszírozását jelentik egy külföldi párt vagy egy külföldi kormány által, vagy kérdés az, hogy egyáltalán milyen érdekek alapján kapják a finanszírozást. Vagy valójában a választók érdekeit képviselte-e az a képviselő, részben a magyar parlamenti párt jóváhagyásával az Európai Parlamentben, vagy egyáltalán milyen érdekek szolgálatában tette azt, amit tett?

És Vona elnök úr hiába tesz úgy, minthogyha az ő pártja által delegált ember csak a saját szakállára konspirált volna az orosz titkosszolgálattal, nagyon furcsa a helyzet, mert ő saját maga is elmondta, hogy mégis mire gondolt, amikor azt mondta, hogy „sok mindent hallottam, közte elbizonytalanító dolgokat is, amelyekre választ várok”. Ebben teljesen jogos a gondolkodása elnök úrnak, de kérdezem én, mégis mit gondolt akkor, hogy a pártjának az európai parlamenti listán befutó helyen szereplő képviselője vajon miért utazgatott minden hónapban Moszkvába? Vagy nem furcsa, hogy pont a Jobbik megalakulásakor érkezett haza Oroszországból, ahová egyébként még a rendszerváltozás előtt azért költözött, mert Magyarországon ‑ ahogy mondta ‑ nem érezte jól magát?

Bár a Jobbik sokszor emlegette a mentelmi jog eltörlését, Kovács Bélának sikerült másfél éven keresztül e mögé bújva elkerülnie a jogi eljárást. Egy alkalommal ő maga kérte a halasztást, majd később padtársa, Morvai Krisztina képviselő asszony levélben kérte az Európai Parlament jogi bizottságát, hogy ne függessze fel képviselőtársa mentelmi jogát.

Tehát ezek tények. Én azt gondolom, hogy ennek van egyfajta bája, amikor itt vitatkozunk ezekről az ügyekről ebben a parlamentben. Másrészt engedje meg, elnök úr, és nem támadásképpen, csak amikor a bizottsági üléseken beszélünk és különböző témákról ejtünk szót, akkor a Jobbiknak az elnöke a bizottság tagjaként a pártja által képviselt külpolitikai álláspontot képviseli. Nekem most volt egy bája, hogy kint a pulpituson korrupciós ügyekben arra hivatkozott, hogy az amerikai kitiltások mögött mi állhatott, miközben én tudom azt, hogy adott esetben ezzel a relációval milyen viszonyban áll a párt.

És ha már európai kérdésekről beszélünk, akkor még egy ügyben fontos az, hogy egyfajta megközelítést adjunk, és itt a szocialista képviselőink figyelmét szeretném felhívni arra, hogy volt egy, még tényleg a szocialista kormányzás idején látott napvilágot egy újságcikk, és azt követően különböző médiafórumokon megjelent az, hogy Magyarország akkor a világ ingatlanpiacát tekintve a legdrágább városban, Moszkvában eladta az akkor 17 ezer négyzetméteres kereskedelmi házát, illetve vendéglátó vagy szállodai képviseletét. Nagyon érdekes dolog volt az, hogy abban az időben mintegy 250 ezer forint/négy­zetméter áron adták el, tehát Budapesten pont a nehéz időszakokban is már ennyiért lehetett venni ingatlant, és aki ismeri vagy hallott arról, hogy Moszkvában körülbelül milyen ingatlanárak vannak, akkor egyértelmű dolog, hogy e mögött az ügylet mögött is nagyon furcsa történések voltak.

Itt a probléma ezzel részben az, hogy hamarosan ítélethirdetésre kerül sor a következő napokban, de ebben érdekes dolog, hogy miközben Fekszi Márta volt államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettével gyanúsítják, aközben azért ne felejtsük el, hogy 2008-ban Dobogókőn kormányülés foglalkozott ennek az ügynek az elsimításával vagy talán hivatalosabbá tételével, és akkor talán a felettesei is, az akkori Külügyminisztériumot vezető Göncz Kinga, illetve az akkori pénzügyminiszter, Veres János is tudták, hogy ez az adásvétel mit jelenthetett.

Külön fejezetet szentelhetnénk még ezen túl azoknak az elmúlt időszakban, 2010-ig zajló európai uniós források kiosztásának, amelyből csak két példát emelnék ki. Egyrészt azért, mert az egyik szemmel láthatóan bődületes korrupciót feltételezett, ez a bodrogkeresztúri 40 centiméteres kilátó, vagy amit a saját körzetemben tapasztaltam anno, egy 120 milliós kutyawellnessközpont egy olyan településen, ahol a falusi emberek sem igazából értették, hogy miért kell kutyawellnesst építeni. Azóta sem tudtak azok az érintettek magyarázatot adni, hogy igazából miről is szólt ez a dolog. Az a terület, amit annak idején erre találtak ki, az még most is ott áll üresen, talán már a tábla sincs meg a puszta közepén, hogy ott valami létesült volna.

De ezek azok az ügyek, amelyek arra hívják fel a mi figyelmünket is, hogy tulajdonképpen az elmúlt időszakban, a 2010-ig tartó időszakban vannak olyan ügyek, amelyek okán hogyha végiggondoljuk ezt a mai vitát, azt, hogy pontosan a kezdeményező aláírók között kik vannak jelen, az azért tényleg ‑ hogy mondjam ‑ furcsa dolog, miközben hosszasan lehetne sorolni, akár 8 órás időkeretben is azt, hogy milyen ügyek jellemezték az akkori MSZP-liberális kormányzást. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)