Kovács Sándor (Fidesz)

KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tizenöt évre volt szükség a jogerős ítéletig, amely kimondja: a csillebérci úttörőtábor a magyar állam tulajdona. Ezzel a döntéssel a rendszerváltás idején ellopott vagyonnak csak egy csekély, de mind forgalmi, mind szimbolikus értékét tekintve jelentős darabja került vissza a köztulajdonba. A magyar kormány 1948-ban hozta létre a csillebérci tábort, amely kezdetben az úttörő-köztársaság, majd csillebérci úttörőtábor nevet viselte. A 4,6 hektáros területen egyidejűleg 1200-1500 gyermek elszállásolására volt lehetőség. A rendszerváltozáskor gyanús körülmények között került az úttörőszövetséghez.

Az 1990-94 között hivatalban lévő Antall-Boross-kor­mány megpróbált ugyan világos elszámolási rendszert kidolgozni, születtek parlamenti döntések is, de úgy tűnik, a kormányzó politikusok nem törekedtek kellő erővel az elszámoltatásra. Kiskapukat hagytak a vagyonátmentésben részt vevőknek, így próbálkozásuk végül alkalmatlannak bizonyult az ügyek tisztására. Az 1994-98 között regnáló baloldalnak az elszámoltatás egyáltalán nem állt érdekében, hiszen tagjai között voltak a vagyonátmentési ügyek haszonélvezői. Az úttörőszövetség is kihasznált minden kiskaput, az eltelt 15 év története tele van kacifántos jogi megoldásokkal, halogatásokkal, bírócserével, párhuzamos perek indításával, törvénytelenül átjátszott tulajdonjogokkal, jelzálogokkal és meghiúsított eladási kísérletekkel, továbbá gyanús sietséggel bejegyzett tulajdoni széljegyzetekkel, amelyeket aztán évekig vizsgáltak a bíróságok, hogy lehet-e törölni.

Vélhetőleg további ítéletek szükségesek ahhoz, hogy az állam Csillebérc-birtokon belülre kerülhessen, bár a bíróság már 2004-ben kimondta: érvénytelen az ajándékozási szerződés, amellyel az ingatlan az úttörők tulajdonába került. A korábbi vagyonkezelő, a Kommunista Ifjúsági Szövetség ugyanis 1989. április 22-i kongresszusán oszlatta fel magát, és csak megszűnése után két hónappal, 1989. június 27-én ajándékozta a csillebérci tábort az úttörőszövetségnek. Az ajándékozó fél képviselői között megtaláljuk Gyurcsány Ferencet, hiszen az egykori kormányfő 1989-ben a KISZ KB egyetemi és főiskolai tanácsának vezetője, majd a Demisz alelnöke volt.

Az egykori úttörőtábor 4,6 hektáros, csodálatos budai ingatlanján évek óta nem zajlik gyermeküdültetés. Pénzért kínálják a szolgáltatást céges bulik, konferenciák, leány- és legénybúcsúk szervezésére. A terület tulajdonosa a Magyar Úttörők Szövetsége. A neve: Csillebérci Szabadidő- és Ifjúsági Központ. Üzemeltetője a Csillebérci Szabadidő Kft., ügyvezetője Nagy Nóra, az egykori MSZP-s képviselőnő, akkor vált híressé, amikor kiderült, hogy volt férjével, a szintén képviselő Nyakó Istvánnal ketten négy év alatt 36 millió forint költségtérítést vettek fel. A MÚSZ jelenlegi elnöke, Rácz Péter is volt MSZP-színekben országgyűlési képviselő. A MÚSZ nevében eljárva ugyanis, arról ellenőrző bizottságot sem értesítve 1999-ben 14,2 millió forintért eladta a Bau-bérc Kft.-nek a tábor területén álló 95 millió forintot érő 200 négyzetméteres vadászházat. 2000-ben az egész területet eladta egy amerikai, liechtensteini bejegyzésű offshore hátterű cégnek. A vadászház 1999-es értékesítése nyomán az állam a 2000-ben kezdeményezett perben arra hivatkozott, hogy a KISZ megszűnése és az ajándékozási szerződés megszületése között két hónap eltelt.

Vagyis az ajándékozási szerződés aláírásakor a KISZ már nem létezett. Így érvényesen nem rendelkezhetett a csillebérci ingatlan átruházásáról sem. A hivatkozás sikeres volt, a Fővárosi Ítélőtábla 2004 szeptemberében jogerősen kimondta, majd a Legfelsőbb Bíróság is megerősítette, hogy az ajándékozási szerződés érvénytelen.

(11.50)

A tulajdonviszonyok tényleges rendezése kapcsán ugyanakkor az eljárás ismételt lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot. Azonban csak e döntés után tíz esztendővel, 2010-ben született meg a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete, hogy a csillebérci ingatlant, pontosabban, annak a MÚSZ tulajdonát képező hányadát térítésmentesen vissza kell írni a magyar állam nevére. Az elsőfokú bíróság akkor a Bau-bérc tulajdonjogát a vadászházra fenntartotta. Ezt az állam megfellebbezte, a most megszületett jogerős ítélet szerint sikerrel. A másodfokú bíróság ezt a döntést azzal indokolta, hogy senki nem adhat tovább olyan jogot, amivel nem rendelkezik. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

A 15 év után megszületett jogerős ítélet azonban bizonyítja, hogy határozottabb fellépéssel, erősebb elszántsággal menthető az elrabolt, magánzsebekbe átjátszott állami vagyon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)