Gúr Nándor (MSZP)

GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat szinte teljes mértékben a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásával összefüggő kérdésekkel foglalkozik, alapvetően technikai kérdésekről van szó.

(9.10)

Nyilvánvaló és nem vitatható el az, hogy kiemelten fontos a választójog gyakorlását illetően, hogy a nyilvántartás naprakészen és pontosan tartalmazza a választójogból kizárt személyek adatait. Vagyis mind a gondnokoltak nyilvántartása, mind a bűnügyi nyilvántartás támogassa megfelelően a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását.

2015. évben, bevallja a törvény kezdeményezője, a törvény kezdeményezőjeként a kormány Trócsányi László képében bevallja azt, hogy céljuk a gondnokoltak nyilvántartásában jelenleg meglévő hibák, hiányosságok megszüntetése. Ezt 2015-ben bevallja. Teszi mindezt három országos választás lebonyolítását követően. Arról kevés szó esik, hogy melyek is valójában ezek a hibák, de még belegondolni is rossz abba, hogy a Nemzeti Választási Iroda miként látta el a választójoggal rendelkező polgárok nyilvántartásának vezetését a tavalyi évben a választáskor, ha ilyen nagy ívű változtatásokat kell ebben a jelenlegi javaslatban megfogalmaznia.

Egyrészt nyugodt lelkülettel mondhatom, üdvözölhető, hogy a gondnokoltak nyilvántartását vezető Országos Bírósági Hivatal számára lehetővé teszi a gondnokoltak nyilvántartásának és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának vezetéséhez szükséges feladatai ellátásának céljából a személyi azonosító kezelését, továbbá a felhasználását a személyi­adat- és lakcímnyilvántartásba való bekérdezés és az onnan automatikus adattovábbítás útján végzett adatfrissítés, valamint a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása számára teljesített adat­továbbítás során. Ezzel nyilván biztosítható az adatszolgáltatások pontossága, és garanciákkal övezett a jogi megoldás is.

Kérem államtitkár urat, hogy szólaljon meg, összegezze azokat az anomáliákat, ellentmondásosságokat, amelyekről beszédesen hallgatnak a javaslat benyújtásának indoklásakor. Arra is választ várok öntől, hogy ha a választási eljárásról szóló törvény szinte minden rendelkezése sarkalatos, és így a 19. § (4) bekezdése is sarkalatos, ennek ellenére a kormány miért nem tüntette fel a javaslat 18. §-át a sarkalatos rendelkezések között? Ez ugyanis megítélésünk szerint kirívó törvénykezdeményezői hiba. Magának a javaslatnak az indoklása is annyira slendrián, amennyire semmitmondó, hogy igazán nincs mit csodálkozni a sarkalatossági tévedést illetően, amit az előbb említettem. A Magyar Szocialista Párt a választási eljárási törvény számos rendelkezését kifogásolja. Így semmilyen formában nem támogatható két-három kiragadott rendelkezés foltozgatása.

A Magyar Szocialista Párt tapasztalatai a népszavazási kezdeményezéseit illetően nem győzik meg a pártot arról, hogy a Patyi András-féle Nemzeti Választási Bizottság, valamint a Pálffy Ilona-féle Nem­zeti Választási Iroda törvényesen járna el. Elveszítették a bizalmunkat. Működésük megítélésünk szerint törvénysértő, és pártatlannak egyáltalán nem nevezhető.

Fontosnak tartjuk, hogy a választójog és a választási eljárást érintő törvényjavaslatok benyújtására csak a parlamenti pártok között kialakult politikai konszenzus esetén, megfelelő szakmai színvonalú és koherens normaszöveg összeállítása után kerüljön csak sor. Nyilvánvaló, hogy mind a választójogi, a választási eljárási és a népszavazási törvény vonatkozásában számos olyan, rendkívül aggályos, a demokratikus, a jogállami elveket sértő alapvető probléma van, aminek korrigálása, mondhatom nyugodt lelkülettel, közös nemzeti érdek.

A Magyar Szocialista Párt ezekre a súlyos hiányosságokra már akkor felhívta a figyelmet, amikor ezeket a törvényeket a Fidesz ‑ kétharmados többségével visszaélve ‑ elfogadtatta az Országgyűléssel. Hatá­rozottan kiálltunk egy arányosabb választási rendszer kialakítása mellett. Teljesen kidolgozott választójogi törvényt ‑ ez volt a T/20. ‑ és egy kampány­­finan­szí­rozási javaslatot ‑ ez a T/5267. - nyúj­tottunk be az Országgyűlésnek, de még a tárgysorozatba vételt is elutasították.

Az együttműködésről és az együttgondolkodásról történő teljes ‑ nyugodtan mondhatom, teljes - kor­mányzati elzárkózásról tettek tanúbizonyságot. Ez az elzárkózás jól mutatja, hogy még a választási eljárási alapelvek kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslatunkat ‑ ez a T/1259. számon szerepelt ‑ is érdemi vita nélkül seperték le. Holott az csupán a korábbi szabályozást alapul véve a választási csalás megakadályozása, valamint a jogorvoslat lehetősége, a pártatlan elbírálása, ezeket az alapelveket emelte volna be a hatályos törvénybe.

Miközben most a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról is egyeztetést kezdeményeztek, addig 2011-ben a választási rendszer gyökeres átalakításakor, az akkor még kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok a legalapvetőbb elvi kérdésekben sem tartották fontosnak a konszenzus keresését.

Mindezek alapján a Magyar Szocialista Párt a Völner Pál államtitkár úr részére a tárgybeli javaslat normaszövegének egyeztetésére megküldött verzióját visszautasította, és elzárkózott a választási eljárási törvény módosítása kapcsán történő disputától mindaddig ‑ jelzem, mindaddig ‑, amíg az alábbi kérdéseket illetően nincs lehetőség a javaslatok megfogalmazására. Ezen előzmények fényében akkor tart­juk lehetségesnek a Magyar Szocialista Párt részvételét bármilyen, a választási rendszerről, illetve a népszavazás intézményének szabályozásáról szóló egyeztetésben, ha a kormányzati szándék a valóban szükséges, alapvető korrekciók végrehajtására irányul, és ennek megfelelően a módosítás igényével szót tudunk ejteni a következő témákról.

A visszaélések lehetőségét kiküszöbölő, ennek megfelelő garanciák megteremtése a Magyar­országon lakóhellyel nem rendelkező magyar állampol­gárok, határon túli magyarok választójogának gya­korlása során. A Magyarországon lakóhellyel ren­delkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgárok ‑ tipikusan mondhatjuk, hogy ez a külföldön munkát végző, munkát vállalók köre ‑ választójogának gyakorlását biztosító szabályozás kialakítása a határon túli magyarokkal azonos módon.

A többes ajánlás rendszerének átgondolása. A biz­niszpártok ‑ ismerik, vissza tudnak tekinteni - in­dulásának problémaköre. Ez több területet érint az ajánlási szabályoktól kezdve a kampányfinanszírozás szabályáig.

A választókerületek határainak meghatározására vonatkozó szabályrendszer kialakítása oly módon, hogy az a politikai manipulációt kizárja. A politikai manipulációt tehát kizáró, független szakmai szerv javaslatának kell megjelennie. Ehhez legyen kötve.

A töredékszavazatokra vonatkozó szabályozás újragondolása, az úgymond győzteskom­penzá­ció ‑ em­lékeznek rá ‑ megszüntetése.

A civil szervezetek választási kampányokban történő részvételére vonatkozó szabályok kialakítása.

A politikai hirdetések kampányidőszakban történő közzétételére vonatkozó szabályoknak az áttekintése.

(9.20)

A népszavazásra vonatkozó teljes szabályrendszer ‑ anyagi és eljárási egyaránt ‑ felülvizsgálata, a közvetlen hatalomgyakorlás eszközrendszerének kiterjesztése.

A fenti témák, amelyeket említettem, tárgyalásba vonásával úgy véljük, érdemes ‑ mondom, érdemes ‑ és szükséges ötpárti egyeztetést folytatni. Amennyiben erre a kormány nyitott, akkor a Magyar Szocialista Párt készen áll az egyeztetésre.

Völner államtitkár úrnak szeretném jelezni, a levelünk elküldésének egy pozitív következménye lett, hogy a népszavazás intézményének gyakorlását tovább nehezítő rendelkezéseket elhagyták a tervezetből, és ezek nem kerültek már a javaslatba. Az elmúlt napok eseményei azonban ismételten a népszavazáshoz való jog, a közvetlen hatalomgyakorlás legfontosabb eszközének semmibevételét jelzik, ez pedig nem a legjobb jel a „demokratikus” ‑ idézőjelbe teszem ‑ hatalomgyakorlás irányába.

A választási eljárási törvény jelen módosításához a kormány által megásott gödör megítélésünk szerint a javaslat 17. §-ában rejlik, mely tekintetében a Nemzeti Választási Iroda csak az alábbiakat vállalja: a Nemzeti Választási Iroda az adatok változásának nyilvántartásban történő feltüntetése céljából a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának karbantartását a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok személyazonosító és lakcímadatai tekintetében a szemé­lyiadat- és lakcímnyilvántartásból való rendszeres adatátvétel bizonyítja. Ennek alapján semmilyen megoldás nincs egyrészről azokra a választópolgárokra, akik nincsenek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, másrészt hiába van valaki a szemé­lyiadat- és lakcímnyilvántartásban, arra semmilyen rendelkezés nincs ‑ mondok példát ‑, hogy mondjuk, egy Erdélyben lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár esetleges sajnálatos elhalálozásáról bárki is értesítené a személyiadat- és lakcímnyilvántartást.

Ez a technikainak tűnő rendelkezés nagyon is releváns lesz. Legitimálja azt az elképesztő helyzetet, hogy akár holt lelkek fognak szavazni a szavazási levélcsomag és az újbóli regisztráció hiánya miatt. Közjogilag elképzelhetetlen, hogy holt lelkek voksolhassanak bármilyen szavazáson. Ez idehaza a személyes megjelenés miatt nyilván nem lehetséges, a szavazási levélcsomag viszont táptalaja lehet vagy adott esetben lesz a csalásoknak.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Mindezek alapján a Magyar Szocialista Párt országgyűlési frakciója nem tudja támogatni a javaslatot. A sarkalatos többséget igénylő rendelkezések nem csupán felháborítóak, de a törvényt kezdeményező kormány még azt a fáradságot sem veszi, hogy a választási eljárási törvény működőképtelen megoldásaira reagáljon. Ha most sor kerül a választási eljárási törvény módosítására, az ellenzék nyugodtan - idéző­jelbe teszem ‑ „mérget vehet” arra, hogy ebben a ciklusban soha többet nem kerül elő ez a tárgykör, ez a témakör. 2018-ban pedig majd ujjal lehet mutogatni a mostani napokra, 2015 őszére, amikor sort kerítettek úgymond a módosításra. De valójában mire is? Valójában három kevésbé jelentős, ám a választási eljárási törvény problémáihoz képest apró ügyre. Még egy megjegyzést teszek hozzá. A Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagjainak díjazásával kapcsolatban küldött „mézesmadzagot” pedig vissza kell hogy utasítsuk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és arra kérem önöket, hogy mindazt, amit javaslatként megfogalmaztunk, vegyék számításba és vegyék figyelembe a törvényalkotás menetrendjében. Elnök úr, tisztelettel köszönöm.