{"cycle": 40, "id": "119-160", "date": "2015-11-19", "ulnap": 119, "seq": 160, "speaker": "Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)", "p_azon": "h040", "faction": "KDNP", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/7405 Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról", "iromany": "T/7405", "duration_s": 837, "position": null, "chars": 10451, "paragraphs": ["DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Negyed kilenc elmúlt pár perccel, elég késő van ahhoz, és elég régóta itt ülünk az ülésteremben, hogy úgy döntöttem, nem szólok hozzá a törvény minden egyes érintett témájához, annál is inkább, mert a Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a módosítást, inkább egy-két fontos mozzanatra hívnám csak fel a tisztelt Országgyűlés figyelmét.", "A köznevelést módosító részekkel szintén nem foglalkozom; a diákigazolványok és tanárigazolványok elektronikus kártyaként történő használata indokolt, logikus.", "Az első téma, amelyet érintenék, ez a duális képzésben részt vevő hallgatók munkadíja. Nagyon örültem, hogy végre eljutottunk idáig, hogy ezt a fontos kérdést a törvény szabályozza, hiszen a duális képzésnek ez egy olyan tartozéka, amely nélkül kudarcra lenne ítélve. Nyilvánvalóan majd az élet eldönti, hogy a szabályozás mennyiben tökéletes; jónak látszik mindenképpen, támogatja a KDNP.", "Viszont felhívnám a figyelmet itt egy fontos mozzanatra. Megítélésünk szerint a pedagógusképzésre ráépített ötödik, illetve hatodik gyakorlati év is duális képzés, hiszen gyakorlatot végeznek majd a hallgatók, még mellette azért tanulnak is. Ezért tisztelettel arra kérem a kormányt, hogy ne feledkezzék meg nagyon hamarosan ezt az ügyet szabályozni, hiszen két év múlva odakerülnek az új osztatlan képzésben részt vevő tanárjelöltek, hogy kikerülnek ebbe a gyakorlati évbe, amit ugyan nem hívunk duális képzésnek, de szerencsés lenne így elnevezni, és annak analógiájára megosztozni a forrásokban az egyetem, főiskola, illetve a gyakorlóhelyek között. Ez a majdnemhogy előzmények nélküli gyakornoki év a tanárképzésben nagyon sok végiggondolandó témát jelent, és érinti mind a köznevelést, mind az egyetemi és a főiskolai oldalt, nemcsak finanszírozási, jogi szabályozási kérdéseket is felvet. Nyilvánvalóan nehéz lesz megoldani, de meg lehet oldani, úgyhogy azt szeretném kérni, hogy ez a munka kezdődjék el, vagy legalábbis értesüljünk róla, mert én magam úgy veszem észre, vagy nem tudok róla, hogy erre már gondolt volna a kormányzat. De ezt a részét, mint ahogy az egész törvényt, nagyon üdvözlendőnek tartjuk.", "Szintén támogatjuk a struktúra átalakítására vonatkozó tervezeteket. Mindez azt igazolja, hogy visszatekintve egy jó 15 évre, az egyetem, az egész felsőoktatás egy olyan élő szervezet, amely állandóan változik, és a kor igényeihez, a nemzetközi trendekhez történő igazítás időről időre megjelenik. Jó fél évszázaddal ezelőtt egy merev, statikus struktúra volt a felsőoktatás, azóta rengeteg változáson esett át.", "Én magam és a KDNP üdvözöljük az Állatorvos-tudományi Egyetem önállósodását, és támogatjuk természetesen az alkalmazott tudományok egyetemeinek létrehozását Kecskeméten, illetve Gyöngyös-Eger, Eger székhellyel.", "Azt olvastam az indoklásban, hogy ezeknek a volt főiskoláknak az egyetemmé történő átnevezése, ahogy az előttem szóló képviselő úr mondta, azért is fontos, mert az egyetem szó jobban vonzza a nemzetközi hallgatóságot, és fontos célja a felsőoktatás-irányításnak, hogy külföldi hallgatók is jöjjenek a magyar egyetemekre minél nagyobb számban. Ez igaz, el is fogadom, ez egy nagyon nyomós érv. De osztom azt a véleményt, attól, hogy egyetem lesz, még a színvonal emelése vagy emelkedése nem bizonyos.", "Amit Pósán képviselő úr mondott a felszólalásában, az rendkívül húsbavágó, hogy az egyetemi oktatók is érezzék a felelősségüket minden egyes vizsgán, minden egyes zárthelyi értékelésénél, mert az, hogy ők elégségesnek minősítik-e a hallgatók tudását vagy sem, az eldönti a jövő értelmiségének a színvonalát. Ugyanígy a bemeneti követelmények meghatározása, emelése is a színvonal, a minőség, az egyetem nívójának az emelését szolgálhatja.", "Itt felhívnám a figyelmet egy olyan kettős beszédre, amely talán nem is tudatos, de nagyon sokszor szembetalálkozunk vele a felsőoktatásról megnyilatkozó különböző közszereplők szavait hallva. Nem vagyok róla meggyőződve, hogy a nyelvvizsgával kapcsolatos módosítások az igényességet szolgálják-e. Másrészt pedig értem, hogy ez egy olyan probléma, amit tolunk magunk előtt évtizedek óta, és a nyelvvizsga hiánya bizony köztudottan azt eredményezi, hogy tízezres nagyságrendben nem tudunk diplomákat adni, vagy nem tudtak az alapképzésből a mesterképzésbe átlépni a fiatalok. Csak arra a felelősségünkre szeretnék utalni, hogy mi, akik a törvényt alkotjuk és elfogadjuk, felelünk azért, hogy a felsőoktatás nívója, az igényessége hogyan emelkedjék. És azt nem vitatja senki tudomásom szerint, hogy a jövő magyar értelmiségének idegen nyelveket birtokolni kell. Nemcsak úgy hozzávetőlegesen, mert az a középfokú nyelvvizsga, amit megkívánunk, az csak hozzávetőleges nyelvtudás, hanem sokkal jobban. Ezért ideje lenne már túllépnünk ezen az álszemérmes, álhumánus szempontrendszeren, és kimondani kerek perec, hogy kivéve azokat, akiknek olyan képességbeli hiányosságuk van, ami orvosilag igazoltan képtelenné teszi őket arra, hogy idegen nyelvet elfogadható szinten meg tudjanak tanulni, igenis, a felsőoktatási diplomának feltétele, mégpedig a bemenet oldaláról, úgy, ahogy azt a felsőoktatási törvény rendezi ‑ ha jól emlékszem, 2020-tól vagy ’21-től ‑, a nyelvvizsga. És óva intem attól a mindenkori parlamentet, hogy megint elkövesse azt a hibát, hogy álhumánumból, szánalomból enyhítsen ezen a törvényen. Most ezt egy ideiglenes módosításnak tekinthetjük ilyen szempontból, ami segít bizonyos rétegeken, mert 2020-tól, ’21-től ez a probléma nem fog felmerülni.", "Egyértelműen az igényességet szolgálja meglátásom szerint a doktori képzésre vonatkozó új szabályozás. El lehet, és bizonyára az államtitkár úr személyesen is és az apparátusa is heteket, hónapokat vitatkozgatott a különböző szakmai és egyéb szervezetekkel, hogy melyik a legjobb megoldás, és hiszem azt, hogy megtalálták a legjobbat. A három korábbi szabályozás, mint látjuk, azt eredményezte, hogy végül is a doktori címet az induló létszámhoz képest, ha jól emlékszem, 25 százalék érte el. Ez önmagában azt mutatja, hogy itt óriási pénzek mentek veszendőbe, energiák mentek veszendőbe. Jóllehet, ezeknek a fiataloknak, akik azért elvégeztek egy-két évet és nem jutottak el a doktori cím megszerzéséig, azért a tudásuk gyarapodott, de mégiscsak a doktori képzésnek az egyetlen és kitüntetett célja annak a tudományos utánpótlásnak a biztosítása, amely az ország szellemi fejlődésének a motorja, és ezáltal közvetve a gazdasági fejlődésének a motorja is.", "Ezért itt nem lehetünk elnézőek, hogy beiskoláztunk iksz hallgatót a doktori iskolára, kapnak magas ösztöndíjat ‑ legyünk őszinték, a 100 ezer forint sem volt alacsony, amit meg a mostani törvénytervezet javasol, még magasabb.", "(20.30)", "Tehát kellőképpen dotálja is őket az állam, megbecsüli, el kell tőlük várni, hogy hacsak emberi tragédiák, olyan élethelyzetbeli változás nem történik, ami ezt indokolja, akkor szerezzék meg a címet. Azért helyeslem ezt a 2 + 2 megoldást, mert lehetővé teszi azt, hogy a második év után, akin már látszik, hogy képtelen lesz arra, hogy a disszertációját önállóan megírja és megvédje, az akkor legalább kiesik ebből a képzésből és azok, akik bent maradnak, nagyobb valószínűséggel szerzik meg.", "Ugyan nem érinti a törvény, nem is kellett, hogy érintse, csak felhívnám itt is a figyelmet, sokkal nagyobb tekinteteket kellene vetni a doktori disszertációk elkészítésének módjára, az ezzel kapcsolatos lehetséges csalások kiszűrésére. Viszont a fiatal doktoranduszokat minden módon segíteni kell, hozzá kell őket juttatni ahhoz, hogy bekapcsolódjanak minél előbb abba a tudományos vérkeringésbe, amelyben mindannyian, akik esetleg egyetemre jártunk, esetleg még oktattunk is, mint jómagam is, akárhányszor megfürdünk egy kicsit, lubickolunk abban a közegben, amit a fiatal szellemi munkások bizonyítanak. Nos, ehhez szorosan kapcsolódik a következő téma és általam utolsóként említett téma, ez az egyetemi oktatók bérrendezése, mert ha ez megtörténik, mégpedig olyan mértékben, ahogy a tervezet javasolja, akkor el fogja kerülni a felsőoktatás és a felsőoktatási irányítás is azt az anomáliát, amelyet az előttem szóló képviselő úr felvázolt. Itt nem idézem a számokat, de egy tanársegéd fizetése azért magasabb lesz, mint egy doktoranduszé, és hozzá kell tenni, hogy a doktori szabályzat szerint a doktori képzésben nem a tanársegédek és az adjunktusok vesznek részt, hanem a docensek és a professzorok. Ha mégis van olyan egyetem, amelyik a tanársegédeit állítja oda, akkor viszont meg kell büntetni, ellenőrizni kell.", "Az ellenőrzés egy kicsit gyenge oldala a felsőoktatásnak. Itt közben átfutottam az ÁSZ jelentését is, amely ugyan a finanszírozásról meg a pénzgazdálkodásról szól, de ebből is az derül ki, hogy a belső ellenőrzése az egyetemeknek erősítésre szorul, és az ágazati irányításnak is oda kell figyelni, és minden egyes döntésnél azt látni, hogy a doktori képzés átmenet a felsőoktatás és a tudomány világába, ha ott hibázunk, ha ott elnézőek vagyunk, akkor nagy hibát követünk el. De ugyanúgy nagy hibát követünk el, hogyha elnézőek vagyunk a tekintetben, hogy a vizsgák és a különböző beszámolók értékelése hogyan történik.", "Tisztelt Képviselőtársak! Én is egyetemi oktató vagyok és voltam, jóllehet most nem gyakorlom ezt a mesterséget, de nagyon jól emlékszem arra, hogy oktatótársaim szinte büszkélkedtek azzal, hogy „én soha nem buktatok”. Nagyon szimpatikus emberi vonás, nem is azt mondom, hogy buktatni kell, de akinek elégtelen a tudása, annak elégtelent kell adni és ismételje meg. Én is dicsekedtem azzal, hogy nagyon keveset, nagyon kevés hallgatót, imádtam jelest adni, de az kapjon jelest, az kapjon elégségest, akinek a tudása megfelelő, úgyhogy erre érdemes azért nagyon odafigyelni.", "Végül is ez a béremelés, amit a kormányzat itt kilátásba helyezett, elég jól kompenzálja azokat a sérelmeket, amelyek köztudottak voltak, de én ebben is azt a jelet látom, hogy kormányunk, ahogy erejéből futja, igyekszik minden rétegnek pótolni azt, amit a megelőző évtizedben nem volt képes, mert az ország gazdaságilag, anyagilag a tönk szélén állt. Megindultak most már azok a béremelések, itt tárgyaltuk vagy öt órával ezelőtt a szociális tárgyú törvényeket, amelyek beemelik a pedagógus-életpályába a felsőfokú bölcsődei dolgozókat is, most itt végre az egyetemi oktatók béremelését is látjuk. Azt kívánom tiszta szívemből, államtitkár úr, önnek is meg az egész kormánynak is, hogy ez a folyamat ne álljon meg soha. Köszönöm szépen."]}