Bánki Erik (Fidesz)

BÁNKI ERIK a Gazdasági bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár több törvényjavaslat módosítását is tartalmazza ez a csomag, azt gondolom, hogy alapvetően apró módosításokról van szó, mégis olyan módosításokról, amelyek megint csak azt a célt, amelyet a jogalkotó a törvény elfogadásakor maga elé tűzött ki, azt a célt próbálják hatékonyabban, az eddiginél eredményesebben elérni.

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosuló rendelkezése biztosítja, hogy az állami játékszervező a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti vagyoni értékű jogra megkötött szerződés ellenértékét a sorsolásos és fogadási játékok távszerencsejáték-játékadójából az adómeg­állapításhoz való jog elévülési idején belül levonhatja. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt érintő módosító javaslat a sportfejlesztési programok pénzügyi megvalósításának biztosítását és a tervezhetőségek garanciális feltételeit szabályozza.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A társasági adókedvezmény keretében a sportot támogató szervezetek a klubok, illetve szövetségek megkeresése alapján jogosultak arra, hogy adójuk 70 százalékos mértékéig ne a költségvetésbe fizessék be a fizetendő adót, hanem a támogatandó szervezeteknek tudják odaadni. Ennek feltétele az, hogy a szakági szakszövetségek kiadjanak egy olyan támogatási igazolást, amelyben az általuk a pályázó sportprogramját, szakmai programját, illetve fejlesztési, létesítményfejlesztési programját minősítve ők az adott sportági szakterületen azt megvalósíthatónak és szakmailag korrektnek tartják.

Eddig a pályázók a pályázat benyújtását követően, annak pozitív elbírálása után kezdték el a gyakorlatban felkutatni azokat a támogatókat, akiknek az adótámogatásából ezeket a programokat meg tudták valósítani. Nagyon sok esetben az volt a gyakorlati példa, hogy bár a jó szándék a pályázók részéről és a támogatók részéről is megvolt, nem sikerült annyi támogatót gyűjteniük, amennyivel ezeket a programokat meg is tudták volna valósítani.

A mostani jogszabály semmi mást nem céloz, a jogszabály-módosítás semmi mást nem céloz, mint azt, hogy már egy előzetes egyeztetést folytasson le a pályázó a támogatók körével annak érdekében, hogy az általa benyújtott pályázatok fejlesztésiforrás- vagy működésiköltség-igényét a támogatói kör adókedvezményeiből össze tudják rakni és azt le tudják hívni.

(17.30)

Ez részben a sportszövetségek számára is egy garancia arra vonatkozóan, hogy az általuk kiadott igazolások alapján azok a beruházások és azok a fejlesztések, azok a sportszakmai programok meg fognak valósulni, és azt gondolom ‑ államtitkár úrra nézve ‑, hogy a költségvetés számára is egy biztonságot adnak arra vonatkozóan, hogy valóban az a kiadott támogatási mennyiség, ami az adótámogatás lehívására vonatkozik, az nagy valószínűséggel abban a tárgyévben vagy a következő években lehívásra kerül. Nyilván­valóan a működési költségek tekintetében egyévnyi lehetőségük van erre, a fejlesztések tekintetében 3+1 év, tehát igazából azt gondolom, hogy sokkal jobban tervezhetővé teszi egyrészt a beruházásokat, másrészt a költségvetés számára jóval tervezhetőbbé teszi a kiadási oldalát az adólevonások által.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 36. § (1) bekezdése 2012. január 1-je óta mondja ki, hogy a sporttevékenység és a sportversenyek televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus, digitális technikákkal, például interneten keresztül történő közvetítésének, rögzítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának engedélyezése, továbbá a versenyrendszer kiírása, szervezése, lebonyolítása vagyoni értékű jogot képez. A sporttevékenységgel kapcsolatos reklám- és marketingjogokat a törvény jelenlegi szövege nem definiálja kellő alapossággal mint vagyoni értékű jogot, azonban nyilvánvaló, hogy ezek a jogok is legalább olyan szoros kapcsolatban állnak a sporttevékenységekkel, a sportrendezvényekkel, mint a már nevesített vagyoni értékű jogként kezelendő sportközvetítési és versenyszervezési jogok. A fentiek alapján indokolt a sporttörvény 36. § (1) bekezdésében egyértelművé tenni, hogy a sporttal összefüggő reklám- és marketingjogok a közvetítéssel, illetve a versenyrendszer kiírásával, szervezésével és lebonyolításával összefüggő jogokkal azonos módon vagyoni értékű jogokat képeznek. A sporttörvény módosítása továbbá a törvény belső koherenciáját biztosítja, jogtechnikai jellegű pontosításokat tartalmaz, és biztosítja az egységes fogalomhasználatot.

Tehát ahogy említettem, alapvetően olyan pontosításokról van szó, amelyek a törvény korábbi szellemiségéből is következtek. A törvény alkalmazása, a joggyakorlat alapján a mindennapi életben kiderült az, hogy nem feltétlenül pontosak ezek a megfogalmazások, nem feltétlenül tudja mindenki úgy értelmezni, ahogy egyébként a jogalkotó szándéka azt megkívánná, ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak a parlamenti elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet.