{"cycle": 40, "id": "117-165", "date": "2015-11-17", "ulnap": 117, "seq": 165, "speaker": "Dr. Völner Pál (Fidesz)", "p_azon": "v046", "faction": "Fidesz", "kind": "Előadói válasz", "role": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "event": "Általános vita folytatása és lezárása T/7409 A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról", "iromany": "T/7409", "duration_s": 256, "position": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "chars": 3427, "paragraphs": ["DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először a legutolsó kérdésre szeretnék válaszolni, a Mirkóczki képviselőtársam által feltett kérdésre. A 11. § (1) bekezdése helyett a 8. § az a jelenlegiben, amely tartalmilag az autonómia körét felöleli: „az állam vallási közösségek irányítására, felügyeletére szervezetet nem működtethet és nem hozhat létre”, illetve a (2) bekezdésben, hogy „a vallási közösség belső szabályon alapuló döntését állami szerv nem módosíthatja vagy bírálhatja felül, a jogszabályban nem szabályozott belső jogviszonyokból eredő jogviták elbírálására állami szervnek nincs hatásköre”. Tehát a belső viszonyokban állami jogosítvány nincsen, ahogy a képviselő úr is említette, tehát egy más szóhasználattal, de tartalmilag megegyező a szabályozás.", "Ami magát a perselypénzt és egyéb részeket illeti, a 19/C. § mondja ki, hogy „az egyházi jogi személy hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti”, ez pedig úgynevezett különös fogalmi körbe tartozik. (Mirkóczki Ádám közbeszól.)", "Néhány szóban esetleg ha a vezérszónoki felszólalásokban elhangzottakra is reagálhatnék, ott is voltak nyitott kérdések. Egyrészt Bárándy képviselő úrnak a bevett egyház fogalmával kapcsolatban, hogy az Alaptörvény VII. cikk (4) bekezdésében foglalt bevett egyházak, ha úgy teljesül, hogy az együttműködésről szóló döntés, tehát ami alapján ez eldöntésre kerül, az Országgyűlés törvénybe foglalja, és a javaslat ezáltal is biztosítja az átfogó megállapodások megkötésének lehetőségét, rögzíti az Alaptörvénnyel összhangban mind a bevett egyházzá válás feltételeit, mind az egyházak sarkalatos törvényi meghatározásának alapjait.", "Az együttműködési megállapodás kereteit pedig tartalmazza maga a törvény. Itt, miután egy polgári jogi megállapodásról van szó, az államnak viszonylag szabad mozgástere van, tehát el kell különíteni, és a törvény el is különíti a hitéleti és a közfeladat-ellátás, átvállalt közfeladat-ellátás körében végzett tevékenységet, és gyakorlatilag a hitélet körében teljes szabadságot nyújt, míg a közfeladatok ellátásánál az államot, nyilván a megállapodó felet illetik meg olyan jogosítványok.", "Hogy a státusoknak az 1 százalékos határhoz, szja-felajánláshoz kötése hogyan alakult ki? Mindenképpen mérni kellett egy olyan társadalmi beágyazottságot, amely elfogadható, és ami valóban fogódzópontot nyújthat, az az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely ugyan gyakorlatot nem alakított ki ebben a tekintetben, de például az 1000 fős létszámkorlátot megfelelőnek ítélte a korábbi szabályozásban, így például a nyilvántartásba vett egyházaknál a 400 fős határ megállapítása az adófelajánlás tekintetében lényegesen alacsonyabb, így szerintünk ez is tartható.", "(19.20)", "A kodifikációs problémákra, amelyeket Bárándy képviselő úr említett, reagálnék még néhány szóban. Elhangzott a sarkalatos rendelkezések leválogatása, illetve hogy mi kétharmad és mi nem. A fejezetenkénti módosítás miatt alakult ki az általa kifogásolt forma. Ez egy kodifikációs technikai megoldás, amely magának a jogszabálynak az érvényességét nem érinti. Mindazonáltal, amikor a sarkalatossági záradék módosítására is sor kerül, a jövőre nézve majd egyértelműen megállapítható lesz a sarkalatos rendelkezések köre.", "Ennyit szerettem volna az elhangzottakhoz hozzáfűzni. Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)"]}