Szatmáry Kristóf (Fidesz)

SZATMÁRY KRISTÓF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Mindannyiunk számára, mondhatni, sajnos, közismert tény, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer, vagyis a bankok gazdasági rendszerünknek egy olyan részét képezik, ahol ha nem kellően és szigorúan szabályozunk, akkor, bár a bankok és a hitelközvetítő rendszer fontossága mellett nagyon nagy károkat tudnak okozni az egész nemzetgazdaság és nagyon sok magyar állampolgár számára.

Az elmúlt évek pénzügyi válsága jól rámutatott arra, milyen fontos ezt a piaci részt szabályozni, ugyanis a túlzott hitelkihelyezés, a magas kockázatvállalási hajlandóság, sajnos néha párosulva a pénzügyi tájékozatlansággal, nagyon komoly negatív folyamatokat tud egy nemzetgazdaságban elindítani, ahogy ez a korábbi években sajnos a korábbi kormányok nem kellő szabályozási hajlandóságát figyelembe véve, nagyon nagy gondokat okozott. Sajnos valóban, a pénzügyi világban jelentkező hitelezési, likviditási nehézségek ugyanis nemcsak egy ágazatban okoznak problémát, hanem jellemzően továbbterjednek a gazdaság más szektoraira is. Annak érdekében, hogy a mai globalizált világunkban a pénzügyi válság kialakulásának esélyét megpróbáljuk csökkenteni, érdemes bizonyos időszakonként a pénzügyi szabályozó környezetet újraszabályozni.

Nem teszik ezt másként az Európai Unióban sem. Pontosan ennek érdekében fogalmaznak meg olyan irányelveket, amit a többi tagország számára átvételre ajánlanak. Ennek egy példáját látjuk itt, ezeknek az uniós irányelveknek a magyar jogba kívánatos és időszerű átültetéséről szól az előttünk fekvő T/7396. számú törvényjavaslat.

Az egyik ilyen fontos irányelv a 2014/17. tanácsi irányelv, a továbbiakban talán egyszerűbben jelzáloghitel-irányelv, amely fő célja a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása és ezáltal a fogyasztói bizalom növelése; a hitelajánlatok határon átnyúló szabad mozgásának lehetővé tétele mellett a fogyasztói hitelekre vonatkozó nemzeti szabályokból adódó eltérések versenytorzulási kiigazítása, vagyis a kettő összehangolása.

Ugyanakkor mindenképpen szeretnénk arra felhívni a figyelmet, hogy az irányelv célja nem elsősorban az, hogy a fogyasztók minél több hitelt vegyenek fel vagy erre ösztönözze őket, sokkal inkább az, hogy a hitelfelvételt megelőzően, alapos mérlegelés céljából, valamennyi szükséges információt megkapjanak, a jogaik ezáltal biztosítva legyenek. Fontos tudni, hogy az irányelv hatálya eredetileg nem vonatkozott a jelzáloghitelekre, de ma már ez a szabályozás erre a területre is kiterjed.

A hiteltípusok sajátosságait figyelembe véve indokolttá vált a fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló 2009. évi törvény módosítása is. A benyújtott törvényjavaslat, ahogy az államtitkár úr itt említette, jó néhány területen hoz változásokat: a kereskedelmi kommunikáció, a szerződéskötést megelőző tájékoztatásra vonatkozó szabályok; kiegészíti továbbá a hitelképesség vizsgálatára vonatkozó előírásokat, illetve új rendelkezéseket vezet be az árukapcsolásra és a devizahitelekre vonatkozóan.

A javaslat egy jelentős részt szentel a hitelközvetítői tevékenységet érintő részekre is, így új kiegészítő pénzügyi szolgáltatásként nevesíti a hitelta­nácsadási tevékenységet, továbbá az EU-s jelzáloghitel-irányelv átültetéséhez kapcsolódó fogalmakat is meghatároz, illetve módosít. Bővíti a pénzügyi intézmények által végezhető kiegészítő pénzügyi szolgáltatást a hiteltanácsadással; a függő ügynökként eljáró jelzáloghitel-közvetítő tevékenység is felügyeleti engedélyhez lesz kötve; általános szabályokat határoz meg a közvetítői tevékenység engedélyezésének visszavonására; a hiteltanácsadási tevékenységért ellenértékre a független és függő közvetítő is kizárólag akkor lesz jogosult, ha az általa ajánlott hitel után az érintett pénzügyi intézménytől nem kap közvetítői díjat. Új szabályozást állapít meg a közvetítői alvállalkozók tájékoztatási kötelezettségére; meghatározza azoknak a szolgáltatásoknak a körét, amelyek engedéllyel, csak a hiteltanácsadási tevékenység keretében végezhetők el.

A törvényjavaslat egy másik része egy másik irányelv átvételére vonatkozik: ez az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó tanácsi irányelv, amely a letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében tartalmaz módosításokat.

Tekintettel arra, hogy az új rendelkezések 2016. március 18-ától lépnek majd hatályba, ezért a mostani tárgyalás a határidők miatt is indokolt.

Az irányelv átvétele érdekében szükségessé vált egyébként a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény, továbbá a Kbf.-törvény módosítása is. Az uniós kereteknek megfelelően szigorodnak a szankciós szabályok, szélesednek a felügyeletnek adott jogkörök, és a törvénymódosítás keretében tisztázódnak a letétkezelők felelősségére vonatkozó szabályok is.

További módosítás, talán érdemes itt megemlíteni, hogy az alternatív befektetésialap-kezelőhöz hasonlóan az ÁÉKBV-alapkezelőkre is kiterjesztésre kerül a javadalmazási politika meghatározásának követelménye.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy az elmúlt évek politikája jól mutatja azt, hogy a pénzügyi közvetítők rendszerében, a bankok rendszerében nagyon is indokolt az állam folyamatos monitoringja, a különböző szolgáltatási tevékenységek szabályozása és koordinálása, elsősorban a fogyasztók és a nemzetgazdaság érdekében, a Fidesz-frakció részéről a benyújtott javaslatot ezért is támogatni fogjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)