Mesterházy Attila (MSZP)

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, az adózás rendjéről szóló törvény módosítása ‑ ahogy előttem fideszes képviselőtársam is mondta ‑ számos előremutató módosítást tartalmaz. Én is szeretnék egypárat kiemelni, ami egészen biztosan támogatásra méltó.

Az első, szerintem a legfontosabb az, hogy a megbízható és a kockázatos adózói besorolás ‑ ahogy ezt a fideszes képviselőtársam is mondta - megje­lenik tulajdonképpen a törvény elfogadása után. Ezt azért tartom nagyon fontosnak, mert ezáltal lehet valamilyen formában elismerni azokat a vállalkozókat, akik a tisztességes piaci magatartás alapján járnak el, vagy akik folyamatosan tisztességesen betartják a különböző rendű-rangú szabályokat és kötelezettségeket.

Ez nagyon régóta a vállalkozóknak is egy komoly kérése volt, hogy már az hatalmas támogatás lenne a kormányzat, a mindenkori kormány részéről, ha a feketegazdasággal szemben a tisztességes piaci magatartásra, a versenyszabályok betartására tudná kényszeríteni az állam a magyar vállalkozókat.

Többször előfordult az adózás során a cégeknél az a helyzet, hogy mondjuk, egy megyében egy nagyadózó folyamatos adóellenőrzést kapott, akár hónapokon vagy akár egy éven keresztül is folyt az ellenőrzése az adott vállalkozónak ‑ még egyszer mondom, aki az adott megyének a legnagyobb adózói közé tartozik ‑, majd a féléves vagy egyéves vegzálás után kiderült, hogy semmilyen szabálysértést nem tudtak nála megállapítani. Ez volt az egyik szála az APEH tevékenységének, a másik szála pedig az, hogy a megye legnagyobb adózói közül a legnagyobb adótartózóval viszont arról egyezkedett az APEH, hogy milyen részletekben, hogyan, mekkora részét akarja esetleg az adótartozásának törleszteni. Tehát azt gondolom, mindenféleképpen fontos az, hogy ilyen esetben legyen különbség, és legyen valami pozitív elbírálás.

Szerintem az is egy fontos és jó irány, hogy azt írja a törvényalkotó, hogy ha a megbízható adózó bejelentési és bevallási vagy éppen adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztja vagy hibásan teljesíti, ez esetén a megbízható adózót mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő kitűzésével hívják fel a kötelezettség teljesítésére vagy éppen a hiba javítására.

Szerintem általánosságban érdemes lenne a kormányzatnak azon elgondolkodnia, hasonlóan előremutatóan, hogy hol lehet egyéb más hatóságoknál is, akár a fogyasztóvédelmi hatóságnál vagy a munkaügyi hatóságnál vagy egyéb más hatóságoknál ugyanezt a szemléletmódot alkalmazni.

Tehát azoknak, akiknél látható módon nem szándékosan vagy rendszeresen történik valamilyenfajta szabálysértés, ne rögtön a bírságolási szándék legyen az első, ami a hatóság részéről felmerül, hanem sokkal inkább a szabálykövetésre való rábírás, és adott esetben ebben legyen egyfajta tolerancia. Ezt sokan úgy szokták megfogalmazni talán, ha jól emlékszem, hogy egy ilyen sárga lapos rendszer legyen, hogy ne rögtön bírság kiszabására kerüljön sor, hanem legyen a figyelmeztetésre is egy lehetőség.

Szerintünk az is jó, hogy a NAV a visszajáró áfát 45 napon belül visszautalja ezeknek az adózóknak, sőt, ha jól értettem meg a törvénytervezetet, akkor 2018. január 1-jétől 30 napra csökkenne ez a visszafizetési kötelezettség. Erre mondhatnám azt, hogy már-már álomszerű, hogy az APEH 30 napon belül visszautalja a szükséges áfát, hiszen korábban - en­nek vannak logikus okai ‑ az utolsó napokat is kihasználta az APEH értelemszerűen a visszautalásnál, hiszen ezzel az államháztartási hiány is befolyásolható. Ettől függetlenül szerintünk ez egy pozitív dolog, bízunk benne, hogy eztán ez valóban meg is fog valósulni a gyakorlatban is.

A második ilyen fontos pont, hogy szigorítaná a javaslat több ponton az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó rendelkezéseket. Szerintem ez régóta komoly probléma, és így most a cégvezetők is bekerülnének az adóregisztrációs eljárás során vizsgált személyi körbe. Ez fontos, hiszen eddig sok esetben úgy oldották meg a cégvezetők egy-egy problémának a megoldását, a tartozás lerendezését, hogy csődbe vitték a céget, aztán alapítottak egy másikat. Ezt valahol érdemes kiszűrni, erre ez az adóregisztrációs eljárás mindenféleképpen alkalmas tud lenni, és vizsgálni is tudja a magánszemélyeket is ilyen szempontból.

A harmadik, szerintem fontos ilyen változtatás az adóbevallásokkal kapcsolatos. 2016-tól a munkáltató tudja elkészíteni a bevallását az adott munkavállalónak, és a munkáltató is a felelős, ha valamilyen hiba következett be, tehát ezek a következmények a munkáltatót terhelik abban az esetben, ha csak a munkáltatótól kap jövedelmet az adózó.

2017-től a magánszemélyek adóbevallását is vállalná az állam, amit megküld az adózónak, és ha ő jóváhagyja, akkor onnantól kezdve az érvénybe lép; szerintünk ez is egy előremutató lépés. A kérdés az persze, hogy ez majd a technikalitások és a napi gyakorlat során hogyan fog megvalósulni, hiszen az ördög mindig a részletekben rejlik, de ettől függetlenül a szándék, a cél mindenféleképpen támogatandó.

A negyedik ilyen pont a környezetkímélő gépkocsikra nyújtott adókedvezmények kérdése. Itt nagyjából inkább azt a hiányt fogalmaznánk meg, amit, ha jól vettem ki a különböző vitákból, fideszes képviselők is sérelmeztek: ez inkább a cégeknek jelent egyfajta előrelépést vagy anyagi kedvezményt, és ha a magánszemélyek hasonlóan olyan gépkocsit szeretnének vásárolni, ami elektronikus hajtású, akkor az ő számukra ez nem jelent komoly lehetőséget vagy kedvezményt, hiszen magánszemélyek esetében a 27 százalékos áfához nem nyúl hozzá a kormányzat, aminek biztos sok költségvetési oka is van.

(1.10)

Ettől függetlenül ebben bátorítanánk a kormányt itt a környezetvédelmi problémák miatt, hogy ebbe az irányba is tegyen lépéseket. Az is pozitív, hogy a fuvarozó vállalatok számára is az önkormányzathoz fizetendő adó összegéből le lehet vonni a különböző utak használatáért fizetett díj bizonyos százalékát, és az iparűzési adóval kapcsolatos kedvezmények vagy kedvező adminisztrációs eljárások is segíteni fogják a vállalkozókat.

Amit még fontosnak tartanánk, és ez is egy jó kezdeményezés, hogy ha valaki rossz helyre fizeti be a szükséges díjat az APEH-nál vagy téves államháztartási számlára utal, akkor ezt a NAV házon belül megoldja. Ez mind a vállalkozóknak, mind a magánszemélyeknek egy régóta jogosan megfogalmazott kérése, hogy amit az állam a saját rendszerén belül meg tud oldani, azt próbálja meg megoldani, és ne az állampolgárt vagy a vállalkozót egzecíroztassák azzal, hogy újra és újra bekérik tőlük az adatokat vagy a korrekciót, miközben ezt az állam maga is meg tudná tenni.

Egy olyan pont van, ahol Tállai államtitkár úrral vitatkoznék. Ő úgy fogalmazott, hogy a pálinkafőzéssel kapcsolatos szabadságharcot megnyerte a kormány. Én inkább úgy látom, hogy elvesztette, de ez várható volt, hiszen korábban is meg lehetett azt állapítani, hogy az Európai Unió nem fogja engedélyezni azt, amit a kormány bevezetett. Tehát így egy adójegy formájában mégiscsak kell 700 forintot fizetni egy liter pálinka után, ami, azt gondolom, hogy nem ingyenes termelést tesz lehetővé magánszemélyek részéről.

Ettől függetlenül mi azt gondoljuk, hogy ebben a mostani törvénymódosításban számos olyan rendelkezés van, ami egészen biztosan támogatásra méltó. Sokkal inkább azok a kérdőjelek vannak bennünk, hogy ez a napi gyakorlatban ilyen határidőkkel ‑ mind az áfa-visszatérítésnél 30 napos határidő, mind az adóbevallások elkészítése ‑ mennyire tud majd felkészülni ilyen rövid határidőn belül az állami apparátus, technikai háttér, adminisztráció arra, hogy ezeket zökkenőmentesen bonyolítsa, hiszen minden jó szándék a rossz napi megvalósításon könnyen bukhat el. Úgyhogy a magam részéről azt gondolom, hogy érdemes megfontolni a frakciónknak is, hogy támogatja-e ezt a mostani jogszabálytervezetet. Köszönöm szépen. (Gúr Nándor tapsol.)