Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés napirendjén gyakran szerepelnek uniós vonatkozású előterjesztések, törvény- és határozati javaslatok vagy nemzetközi szerződések.

Úgy vélem azonban, hogy a most tárgyalt napirendi pont különleges. Különleges, hiszen nem egy elfogadott uniós irányelv magyar jogba történő átültetése a cél, hanem a napirenden szereplő törvényjavaslatban az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy egy uniós határozat megsemmisítése érdekében indítson keresetet az Európai Unió Bírósága előtt. Mint ahogy Molnár Zsolt képviselőtársam mondta, hogy térjünk a vita eredeti medrébe, én ezt szeretném követni, és éppen ezért szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy az uniós tagságunk óta ez az első alkalom, hogy a nemzeti szuverenitást megtestesítő parlament törvényben kéri fel a végrehajtó hatalmat a perindításra egy uniós jogszabály miatt.

Tehát azt beláthatjuk, hogy ez egy különleges helyzet. Hiszen a vonatkozó uniós jogszabályok alapján a kormány alanyi jogon indíthat megsemmisítési keresetet a luxemburgi bíróság előtt. Tehát az Országgyűlés e törvényjavaslat elfogadásával, amit most tárgyalunk, támogatásának kifejezésével nagymértékben erősítheti a kormány felperesi pozícióját a bírósági eljárásban. Arra is szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy a közelmúltban is volt precedens, hogy a kormány a parlamenttől olyan kérdésben kért előzetes felhatalmazást, amely lépés megtételére egyébként joga volt. És hogy miért volt erre szükség, miért van erre az országgyűlési törvényre szükség? Azért, mert a parlament előzetes felhatalmazása kvázi elejét veheti a majdani, a későbbi vitáknak, mintegy megkönnyítheti az uniós döntés végrehajtását, és igenis erősítheti a társadalmi elfogadottságát. Pontosan ez az, amit Trócsányi miniszter úr expozéjában elmondott.

S arra is emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy több mint három évvel ezelőtt, az úgynevezett fiskális paktum aláírása előtt az Országgyűlés, ha jól emlékszem, a 4/2012. számú határozatában kifejezte a támogatását aziránt, hogy a kormány írja alá a Gazdasági és Monetáris Unió egyes kérdéseit szabályozó nemzetközi szerződést. Tehát igenis a kormány helyesen cselekszik, amikor az Országgyűlés elé hozza ezt a javaslatát, illetve az Országgyűlés kéri fel a kormányt. Ez az együttműködés példaértékű az európai uniós ügyekben.

Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztánlátás érdekében azt is érdemes rögzíteni, hogy az Unió szintjén kétfajta migrációs kvótát lehet megkülönböztetni és ennek a gyakori keverése okoz problémát. Az egyik: tanácsi határozaton alapuló úgynevezett egyedi döntés; míg a másik: az Európai Bizottság által ez év szeptemberében tett előterjesztés, tehát egy állandóan rendelkezésre álló kvótamechanizmus létrehozására. Állandó kvótáról szól a javaslat; ez idáig csak egy terv, számunkra egy veszélyes terv, de még csak terv. A T/3302. számú törvényjavaslat tehát a Bel- és Igazságügyi Tanács 2015. szeptember 22-i ülésén elfogadott 2015/1601. tanácsi határozat egyedi kötelező kvótadöntés miatt kéri fel a kormányt megsemmisítési kereset indítására. Tehát erről tárgyalunk.

Ami az egyedi határozaton alapuló kvóták előzményeit illeti, tekintettel tehát a migránsok minden korábbinál sokkal erőteljesebb áramlására, valamint arra, hogy a migráció áramlása a Földközi-tengerről a Magyarország felé vezető, úgynevezett nyugat-balkáni útvonalra helyeződött át, tehát az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot fogadott el, amit már képviselőtársaim gyakran emlegettek, amelyben átmeneti intézkedésre tett javaslatot az Olaszországra és Görögországra nehezedő menekültügyi nyomás enyhítésére. Tehát a Tanács ezt a kvótadöntést ez év szeptemberében minőségi többséggel fogadta el annak ellenére, hogy a Bel- és Igazságügyi Tanács ülésén a kötelező jellegű határozat elfogadásakor Magyarország Szlovákiával, Romániával és Csehországgal együtt nemmel szavazott, míg Finnország tartózkodott.

(20.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy a tanácsi határozat elfogadásával a történet nem ért véget, hanem itt folytatódik, ugyanis az uniós szerződés 263. cikke alapján bármelyik tagállam közvetlenül megtámadhat egy uniós jogi aktust, illetve beavatkozóként részt vehet egy más felperes által az adott jogi aktus megsemmisítése érdekében megindított peres eljárásban.

Az uniós szerződés 263. cikke alapján a megsemmisítési keresetet például hatáskör hiánya, lényeges eljárási szabályok megsértése, a szerződések vagy azok alkalmazására vonatkozó bármely jogi rendelkezés megsértése vagy hatáskörrel való visszaélés miatt lehet benyújtani. Hát erről van szó, tisztelt képviselőtársaim, hogy mi a jog eszközével lövünk vissza az Európai Bizottság felé, az Európa Tanács felé. Azt, amit tőlünk számon kérnek, a jogállamiságot, most mi azt kérjük számon az Európai Unió Bizottságán, illetve a Tanácson.

Tehát nem arról van szó, hogy itt valamifajta egyénieskedéssel vagy csak sajátos magyarkodással, hanem a jog eszközével, amit az Európai Unió szerződése számunkra lehetőségként kínál, ennek alapján szeretnénk felkérni a magyar kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedést. Sem többről, sem kevesebbről nincs itt szó.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt is tudjuk, hogy a bírósági eljárás várható hossza bizony meghaladja a két esztendőt is, és azt is tudjuk, hogy a kereset benyújtásának nincs felfüggesztő hatálya, azaz a határozat végrehajtása akkor is kötelező Magyarország számára, ha keresettel kéri annak a megsemmisítését.

A keresetlevél kidolgozása tehát nem az Országgyűlés, hanem a kormány feladata és hatásköre, és igenis a kormánynak kell kialakítani azt a jogi érvrendszert, amely megalapozza a sikeres pert. Ezt szem előtt tartva szeretném hangsúlyozni, tisztelt képviselőtársaim, hogy a felperesi oldalon az egyik legfontosabb jogi érv az lehet, hogy az Európai Bizottság határozattervezetét nem jogalkotási aktusként küldte meg a tagállami parlamenteknek, és ezáltal megfosztotta őket a lehetőségtől, hogy az uniós szerződés második jegyzőkönyve szerint véleményezhessék a javaslatot. Ez bizony egy komoly eljárási hiba, amely megalapozza a 263. cikk szerinti bírósági eljárást.

Egyébként mi az Európai ügyek bizottságában az úgynevezett sárga lapos eljárásban mi ezt a jogi vitát lefolytattuk, és tisztán állunk az Úr színe előtt, és ezért javasoljuk a kormánynak, hogy ebbe próbáljon meg belekapaszkodni, mert ez egy jelentős jogi érv lesz.

Tisztelt Elnök Úr! Még két tényezőre szeretném röviden felhívni a tisztelt Ház figyelmét, szorosan kapcsolódva a témához, amiről beszélünk. Az egyik, hogy e kérdésben nem vagyunk egyedül, a Magyar Országgyűlés, míg a másik: a tagállami parlamentek egyre erősödő szerepének a hangsúlyozását szeretném megemlíteni.

Az első kérdést illetően szeretném megjegyezni, hogy Szlovákia már korábban bejelentette, hogy a 2015/1061-es tanácsi határozattal szemben kereset benyújtását tervezi az Európai Bíróság előtt. Robert Fico a múlt héten egy pozsonyi főiskolán tartott beszédében ismételten leszögezte, hogy Szlovákia még az idén az Európai Bíróságnál meg fogja támadni az Unió belügyminiszterei által a menekültkvótától hozott döntést. A keresethez természetesen más országok is csatlakozhatnak ‑ hívta fel a figyelmet a szlovák kormányfő, aki például Magyarország és Románia támogatására számít ez ügyben. Idézem: „Pillanatnyilag a szöveg szakmai előkészítése zajlik, a kereset beadásának időpontja december 18. Az időpontot betartjuk. A keresetet beadjuk.” ‑ szögezte le Robert Fico a felsőoktatási intézményben a migrációs válság és az európai jog viszonyáról tartott előadása során.

A másik kérdés a tagállami parlamentek növekedő szerepe vagy növekvő szerepe az európai törvényhozási architektúrában és az arra vonatkozó legújabb, például brit javaslatok. Ezt is érdemes előszámlálnunk. David Cameron miniszterelnök pár nappal ezelőtt, november 10-én hivatalosan is jelezte, hogy milyen brit igényeket kíván elfogadtatni tárgyalási alapul az európai partnerekkel, és ha megnézzük, ezek között nagyon előkelő helyen szerepel a szuverenitás védelme a brüsszeli bürokráciától. Tehát nem mi találtuk fel a spanyolviaszt, tisztelt képviselőtársaim, hanem például a brit miniszterelnök ezt hangsúlyozza.

A miniszterelnöki levél szuverenitás részében jelzett kérések közül én úgy vélem, hogy az igazi újdonság a nemzeti parlamentek új jogosítványokkal történő felruházása az uniós jogalkotással kapcsolatban. Nekünk ezt maximálisan akceptálni kell, hiszen a nemzeti szuverenitás védelme igenis a nemzeti parlamentre tartozik, és a mi felelősségünk, hogy erre felhívjuk, mint korábban tettük, az Európai Bizottságot vagy figyelmeztessük a magyar kormányt.

Nos, ezzel kapcsolatban egyelőre konkrétumok még nem hangzottak el. A második számú jegyzőkönyvben szabályozott úgynevezett sárga lapos eljárás mellett új, a parlamentek részvételén alapuló eljárást javasol a brit miniszterelnök, amely elvezethetne a jogalkotási javaslat megállításához, a blokkoláshoz. Tehát itt igenis úgy vélem, hogy bármi legyen a brit európai uniós tárgyalások végeredménye, de egy biztos, hogy a nemzeti parlamentek szerepe növekedni fog az európai jogalkotási mechanizmusban, és ezt nekünk, a magyar parlamentnek kutya kötelessége kihasználni, mert ez a feladatunk, ezzel ruháztak fel bennünket a választópolgárok.

Elnézést kérek, tehát itt nem valamifajta kuruckodásról vagy magyarkodásról van szó, hanem egyszerűen mi komolyan vesszük az Európai Uniónak nemcsak a jogait, hanem a jogalkotás menetét. Egyszerűen elolvastuk többször a lisszaboni szerződést, és szeretnénk élni ezzel a lisszaboni szerződés által biztosított lehetőséggel.

Nos, a részleteket egyelőre nem ismerjük, de az már most kijelenthető, hogy a parlamentek új típusú részvétele az uniós döntéshozatalban is érintené a szerződések által az intézményekre ruházott hatáskört, valamint magát az uniós döntéshozatalt.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, a Fidesz-frakció részéről nyugodtan kijelenthetem, hogy készen állunk a rendelkezésre álló, valamint az esetleges új parlamenti hatáskörök tényleges gyakorlására. Rajtunk a siker nem fog múlni. Ezért is kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokból.)