{"cycle": 40, "id": "114-94", "date": "2015-11-05", "ulnap": 114, "seq": 94, "speaker": "Csepreghy Nándor", "p_azon": "c040", "faction": null, "kind": "Előadói válasz", "role": "Miniszterelnökség államtitkára", "event": "Általános vita lefolytatása T/6983 A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint az azzal összefüggő törvények módosításáról", "iromany": "T/6983", "duration_s": 622, "position": "Miniszterelnökség államtitkára", "chars": 10432, "paragraphs": ["CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és a képviselő uraknak a konstruktív, kritikus hozzászólásokat.", "Többüknél is felmerült a házszabállyal való összeegyeztethetősége annak, hogy két keretben is tárgyaltuk ezt a törvényt, azonban meglátásunk szerint ezt a házszabály nem tiltja. Különböző benyújtók esetén van egy előzési elv lényegében, de azonos benyújtók esetében a házszabály lehetőséget biztosít arra, hogy akár két előterjesztés is tárgyalható legyen. Megpróbálok felszólalásonként végigmenni a felvetett kérdéseken. Elnézést, ha néhol ismételni fogom magam, de többük felszólalásában is voltak azonos elemek, amelyekre szeretnék reagálni.", "Először is Hiszékeny képviselő úr hozzászólására szeretnék reagálni. Semmiképpen nem szeretnék szemtelen lenni és olyan kérdéseket feltenni, amelyek nem tartoznak rám, de képviselő úr, az elmúlt egy év nem szólt másról, mint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, a VOSZ-szal, az ellenzéki pártokkal, több civil szervezettel is az új közbeszerzési törvény vitájáról, egyeztetéséről. Több európai parlamenti fórum is volt Brüsszelben, illetve Magyar­országon. Ezek mind nyitott ülések voltak. Amennyiben ön hiányolja az egyeztetést az új közbeszerzési törvény mögött, akkor csak fel kell tennem azt a kérdést, hogy az elmúlt egy évben hol volt.", "A másik eleme a felszólalásának az alvállalkozók közvetlen kifizetésére vonatkozó kritika volt, amelyet a kedvezményezett kötelezettségévé róhat fel a törvény, illetve hogy van olyan lehetőség, egy olyan intézkedés, azt gondolom, amely igenis fontos. Fontos a körbetartozások felszámolása érdekében, hiszen egészen addig a fővállalkozói számlák kifizetése nem történhet meg, ameddig igazoltan nincs kifizetve az összes alvállalkozó. Ez két módon történhet. Vagy a fővállalkozó igazolja az összes alvállalkozó kifizetését, akit a közbeszerzési eljárás során ő megjelölt mint alvállalkozót, vagy pedig van arra is mód és lehetőség, hogy a kedvezményezett közvetlenül kifizesse ezeket az alvállalkozókat. Amennyiben az egyik eljárás megtörténik, a másik okafogyottá válik. Tehát ez egy olyan lehetőség, amely azt gondoljuk, az alvállalkozói rendszer kifizetését garantálja, és a körbetartozási rendszernek szab gátat.", "A képviselő úr által elmondottakban, illetve több felszólalásban is szóba került ez a 25 millió forintos probléma, ami az új közbeszerzési törvényben a gépbeszerzések esetén felmerül, illetve egyfajta beszerzési modellt tesz kötelezővé. Gúr képviselő úr a beszéde végén említette azt az európai uniós vitát, amely a túlárazásból fakad. A két ügy nagyon szorosan összefügg egymással. Európai uniós irányelvet ültet át a kormány, amikor arról dönt, hogy ezeknél az alacsonyabb értékű beszerzéseknél is ‑ persze ez egy relatív fogalom, hogy mi számít alacsonyabb értékű beszerzésnek ‑ kötelezővé teszi egyfajta eljárásrendnek az alkalmazását. Azonban ez jelentősen különbözik attól, mint amikor egy teljesen nyílt közbeszerzést kell kiírni. Itt azt kell igazolnia a kedvezményezett ajánlatkérőnek, hogy nem egy árajánlat alapján választotta ki azt a szállítót, akit kiválasztott a részben támogatás, részben pedig saját forrás felhasználásával, hanem valóban lehetőséget biztosított arra, hogy a piaci szereplők megmérettessenek. Ennek egy viszonylag egyszerű formája van. A hatóság honlapjára feltölti, hogy milyen ügyben kér ajánlatot. Aki ott jelentkezik, attól az ajánlatot neki kötelezően figyelembe kell vennie, és a másik ügy esetében, illetve további potenciális beszállítóktól is kérhet be ilyen típusú ajánlatokat.", "Apáti képviselő úr szóba hozta az akkreditált közbeszerzési tanácsadók kérdését, illetve ennek a szabálynak a vélelmezett felpuhítását, illetve azt, hogy ügyvédek is bekapcsolódhatnak ebbe a munkába. Az ügyvédek esetében csak a jogorvoslati eljárásban van erre lehetőség, a közbeszerzési tanácsadó alkalmazását viszont a közbeszerzési törvény nagyon sok esetben kötelezővé teszi. Tehát nincs meg szerintünk ez a probléma. De amennyiben ezt ön mégis így látja, a szakmai vita során lesz lehetőség erre vonatkozóan módosító indítványokat benyújtani.", "Az, hogy van egy olyan iránya az új közbeszerzési törvénynek, amely valóban kisebb mozgásteret ad különböző tanácsadóknak, ez valóban igaz. Azonban a közbeszerzési törvény átalakítása az EU-s pályázati rendszer átalakításával szorosan összefüggően pont azt a célt szolgálta, hogy azoknak az úgynevezett könnyű vagy soft költségeknek a körét jelentősen lehessen csökkenteni, amelyek az előző pályázati rendszert jellemezték. Azt gondolom, abban talán parlamenti konszenzus van, és kevés ilyen ügy van ma Magyarországon, hogy az előző pályázati rendszer, amely 2007 és ’13 között működött Magyar­országon, túlzottan sok közvetítői igénybevételt tett szükségessé. Nagyon sok olyan esettel találkoztunk, ahol a pályázaton elnyert 100 forint felhasználásából 40-60 forintot nem a pályázat konkrét beruházásának céljára, hanem az ezt körülvevő adminisztrációra, egyéb szabályozásra költöttek. Amennyiben az új közbeszerzési törvény valóban egyszerűbb annál, mint amilyen a korábbi rendszer volt, akkor valóban kisebb külső szakértelmet kell igénybe venni az ajánlatkérő kedvezményezetteknek.", "A 25 millió forintos beszerzésre részben válaszoltam. Érdemes megfontolni a mezőgazdasági kis családi vállalkozások esetében ezt a kérdést. Itt egy EU-s irányelv betartásáról van szó, de azt gondolom, hogy amennyiben meg lehet találni azt az egyensúlyi pontot, ahol az ajánlatok egymással való versenyeztethetősége szerepeltethető és a legkisebb adminisztratív teher rakható a családi vállalkozások nyakába, abban partnerséget lehet és kell is mutatni.", "Nagyon fontos kérdés volt, ha a 3-4 hónappal ezelőtti európai bizottsági vitára visszaemlékeznek, hogy Magyarországon a gépbeszerzések esetén nagyon sok túlárazással találkozunk. Ott megjelent egy olyan vélelem, amelyet szerintem az Európai Bizottságnak és a kormánynak is komolyan kell vennie, mégpedig az, hogy a pályázati rendszer ‑ azt követően, hogy a gazdasági világválság a gazdasági-pénz­ügyi kondíciókat, finanszírozási kondíciókat megváltoztatta ‑ gyökeresen nem változott meg. Ebből fakadóan nagyon sok esetben fordult elő olyan, hogy a vállalkozói önerő lényegében abban a pufferben volt benne, amivel túlárazták. Ez egy vélelem, nem látjuk ennek a bizonyítottságát, azt azonban mindenképpen látjuk, hogy ezt a kérdést kezelni kell. Azt az ügyet is kezelni kell, hogy azok a túlárazások, amelyek előfordultak ezekben az esetekben, kizárhatóak legyenek. Megnyugtatásként szeretném elmondani, hogy az összes ilyen típusú vitás ügyet lezárta Magyarország kormánya az Európai Bizottsággal, és úgy tudta lezárni, hogy pénzügyi érdeksérelem nem éri Magyarországot.", "Pont ebből a kérdésből fakadóan érdekes volt Gúr képviselő úr felvetése. Vagy azt kéri számon a kormányon, hogy volt egy olyan lehetőség, amelyben túlárazhattak gépeket ‑ még egyszer mondom, nem tudjuk, hogy megtörtént-e, és mivel az Európai Bizottság is elbizonytalanodott ebben, ezt a kérdést vita nélkül sikerült lezárni velük ‑, vagy azt kéri számon, hogy bevezettünk egy olyan eljárásrendet, amely pont ennek próbál akadályt állítani. El kellene döntenie, képviselő úr, hogy a kettő közül melyik álláspontra szeretne helyezkedni.", "A nemzetbiztonsági kivételi kör esetében a kormánynak az a határozott szándéka, hogy a korábbi törvényi szabályozáshoz képest sokkal kisebb legyen az a kör, ahol ezt alkalmazni lehet. Az új létrejövő törvény meglátásunk szerint ezt támogatni fogja. Kérjük ebben az ellenzéki képviselők konstruktív hozzáállását is.", "Szilágyi képviselő úrnak szeretnék utalni több mondatára is. Egyrészt az offshore-kérdés kapcsán, másrészt a pályázati rendszer átalakítása kapcsán, harmadrészt pedig azokra a vitákra, amelyek a korrupciós kockázat témakörében lebegnek akár a médiában, akár az Európai Bizottság és a magyar kormány viszonylatában.", "Valóban nagyon sok olyan vita van a magyar kormány és az Európai Bizottság között, amely arról szól, hogy legitimnek tekinti‑e azt az Európai Bizottság, hogy van egy olyan kormányzat, amely igenis szükségesnek tartja a hazai vállalkozások kiemelt támogatását, betartva minden olyan európai uniós elvárást, amely Magyarországnak mint európai uniós tagállamnak kötelessége, de mégis megadva minden olyan segítséget egy magyar vállalkozásnak, egy kis- és közepes vállalkozásnak, amely segítséget egy német vállalkozás a német kormánytól, egy osztrák vállalkozás az osztrák kormánytól megkap. Miért nem okoz az Európai Bizottságnak problémát, mond­­juk, az építőipari piac koncentráltsága tekintetében az, hogy egy osztrák építőipari cég viszi el az összes osztrák építőipari munka 80 százalékát? És miért emlegetnek piackoncentrációt ott, ahol a magyar építőiparnak kevesebb, mint 50 százaléka a magyar vállalkozások által elvégzett munkák aránya? Mi ezt egy legitim vitának tartjuk, és azt gondoljuk, hogy egy önmagát patriótának valló kormányzat esetében kötelesség is ilyen lépéseket megtenni, betartva az uniós szabályokat.", "Az NFÜ bukása kapcsán egy olyan rendszert örököltünk 2010-ben, amelynek a működésével akkor sem voltunk elégedettek. Azt mondtuk akkor, hogy nincs más lehetőség, 2013-14 fordulójáig el kell vinni egy rendszert, mert az európai uniós pályázati rendszerbe hétévente egyszer van lehetőség belenyúlni. Ez 2014-ben megnyílt, és ezt a kérdést, azt gondolom, megnyugtatóan rendeztük.", "(16.00)", "Az offshore-kérdésre visszautalva: 2013. augusztus 12-én Lázár miniszter úr volt az, aki az NFÜ miniszterelnökségi átvételét követően azonnal elrendelte az összes támogatott esetében ezt a vizsgálatot. Az NFÜ honlapján, illetve most már a Széchenyi 2020-as honlapon megtalálják az összes olyan céget, projektet, ami a mi megítélésünk szerint megbukott ezen a vizsgálaton, és mindegyik esetében elindult egy szabálytalansági eljárás, ahol az irányító hatóság hozott egy döntést a projektnek kifizetett összegek visszaköveteléséről. Ezt megtámadhatják és sok esetben meg is támadták az érintettek, de ennek az eljárásnak a végén ezeket a pénzeket a kormány vissza fogja követelni, vissza fogja szerezni.", "Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és azt kérem, vegyenek részt ebben a vitában. Azt gondolom, komoly előrelépést érhet el Magyarország, ha a lehető leggyorsabban hoz létre egy olyan közbeszerzési rendszert, ami az uniós szabályoknak megfelel, és a magyar gazdasági érdekeket is figyelembe veszi. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket."]}