Dr. Kovács Zoltán (Fidesz)

DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mondhatnám azt is, hogy személyes érintettség okán szólhatnék Gúr Nándor képviselő úrhoz, aki a hatalmi arroganciáról és ezekről beszélt. Ön, tisztelt képviselő, aki a pártállamban vezető szerepet töltött be Borsod megyében, ön beszél hatalmi arroganciáról (Gúr Nándor: Mesélj róla…), pofátlanságról meg ilyenekről?! Hát az ön képén nem bőr van, hanem teflon!

Szeretném mondani, hogy ami az előterjesztést illeti, én a következőt mondtam minden képviselőtársamnak, és olvassák el a korábbi önkormányzati felszólalásaimat. Kevesen vannak, akik nálam többet tettek az önkormányzatiságért, dolgoztak is benne, és a törvény alkotásában, jobbításában részt vettek. Én csak azt szerettem volna az iménti kétperces felszólalásban ‑ és nem hatalmi arroganciával - tény­sze­rűen elmondani, hogy nem jó az, ha nincs az Alkotmánybíróság döntése végrehajtva, amely egyébként nem most keletkezett, hanem 2012-ben és 2013. január 1-jétől lépett hatályba, mert a szabályozás egy elemének gyakorlata alapján az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy ki kell szélesíteni az eddigi véleménynyilvánítást, ami megtörtént egyébként, és az eljárásrendjét, pro forma, formális rendjét meg kell teremteni.

Ennyit mondott és nem többet az Alkotmánybíróság. Azt is elmondta egyébként még a korábbi döntésekben is, hogy korlátozható egyébként az önkormányzatok szabad szervezetalakítási joga. Például ez esetben igen, mert fordítsuk meg a kérdést, hogy mi jobb: nincs konszenzus és nincs egyezség, nincs, mondjuk, költségvetés, nincs szociális se­gély, nem működnek a hivatalok, vagy pedig az történjen, hogy legyen legalább egy kijelölés alapján tör­ténő igazgatásszervezési döntés, amely alapján le­het majd költségvetést hozni, működtetni a hivatalt.

Én elfogadom, amit Hegedűs Lorántné képvi­selő asszony mondott, hogy előfordulhat az ország területén olyan, vannak olyan települések - egyéb­ként szerintem ez helytelen ‑, ahol sem a polgármester, sem a jegyző, sem az aljegyző nem mennek el a különböző településeken az őket megválasztó választópolgárok közé, és nem intézik az ügyeiket. Az én ismereteim szerint ‑ én nagyon sok kistelepülés környékéről jövök, és fontosak a számomra is ‑ ezekben az esetekben mindenhol, ahol közös hivatal is van, egy-egy embert, aki ügyintézésre alkalmas és képes, a korábbi polgármesteri hivatalokban ott hagynak, tehát nemcsak a közös hivatal működik, hanem a korábbi polgármesteri hivatalok is.

És ide nem keverendő egyébként az ügysegéd, mert ő az állami feladatokat ellátó járási hivatali alkalmazott, köze nincs ilyen szempontból az önkormányzati feladatellátáshoz, az állami feladatellátásban vállal szerepet vagy jut neki szerep ilyetén módon. Ami a számokat illeti, valóban nem 600 az MTA adatai szerint az 500 fő alatti kistelepülések száma, hanem 1074, de nem is 1600 és 1700. Ami pedig a közös hivatalt illeti, az a szám pontos, amit én mondtam, az több mint 2600, tehát tisztázandók a számok.

De az egész előterjesztés egy dologról szól: annak a lehetőségnek, ami eddig formálisan sem volt meg az önkormányzatoknál, tehát nem volt kötelező kikérni a véleményt, most lesz egy eljárásrendje. (Sallai R. Benedek: Ez kevés!) Ez egy többletjogosítvány, erre mondtam én, hogy ha ezt nem támogatják… Az lehet, hogy kevés, a jelenlegi önkormányzati törvényen lehet több mindent még változtatni, van előkészületben például a polgármesterek jövedelmének a növekedésére a Belügyminisztérium részéről előterjesztési javaslat és gondolkodás. Erre mondtam azt, hogy egy ötpártit kíván Kósa Lajos frakcióvezető úr az önkormányzati törvény módosításával kapcsolatosan előkészíteni.

Azt szeretném mondani ‑ megismétlem még egyszer, és ez igazságtalan volt, bárki ezt így gondolta ‑, én úgy gondoltam, hogy több jogosítványt tudunk adni az önkormányzatoknak, mint ami eddig volt. Én azt egy szóval nem mondtam, hogy tök mind­egy, hogy mi a vélemény, én egy szóval nem mond­tam.

Azt mondtam, hogy többletjogosítványuk lesz, és ha önök nem szavazzák ezt meg, ettől elesnek az önkormányzatok, hogy ténylegesen véleményt tudjanak nyilvánítani. Lehet, hogy adott esetben ez elősegíti a döntéshozatalt, adott esetben nem segíti elő a döntéshozatalt.

Egyébként a döntést nem a kormánymegbízott hozza meg a végén, hanem maga a bíróság, a bíróság dönt arról, hogy mi történik, tehát az államhatalmi rendszeren kívüli, az igazságszolgáltatási ágazatba tartozó bíróság mondja ki.

Tehát ezért igaztalanok az államhatalmat arroganciával vádolók, hiszen nem is az állam hozza meg ezeket a döntéseket. Az elsőfokú döntést nevezzük annak, hozza meg az állam a jogorvoslati lehetőség kapcsán, ahol egyébként minden önkormányzatot meghallgatnak, minden polgármester elmondhatja a véleményét. A független magyar bíróság hozza meg a döntést.

Ennek alapján, tisztelt képviselőtársaim, továbbra is azt mondanám, hogy célszerű és jó lenne, ha ezt a módosítást megszavaznák, ami egyébként nem úgy mulasztásos alkotmánysértés, hogy valamit a napokban elmulasztott a kormány meghozni, hanem egy törvény 2013-as hatálybalépése esetén egy önkormányzati chartában lévő jogot nem illesztett be a rendszerbe; ezt most be szeretnénk emelni. Ezért kérem azt, hogy támogassák ezt a módosítót, ami gyakorlatilag egy rövid, egyszerű módosítás, és segíti az önkormányzatok véleménynyilvánítását.

(14.30)

Az, hogy ennél több jogot szeretnének adni, az nyilván egy átfogóbb önkormányzatitörvény-módosítás, ami nem tárgya a jelen előterjesztésnek. Sok mindent lehet itt a parlamentben, mi is tudnánk jó néhány olyan javaslatot előterjeszteni, amire igény van egyébként, de az ország tehetőssége még ezt nem engedheti meg magának. Volt szó az imént, az előző napirend kapcsán erről.

Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, szeretném ezeket a gondolataimat a figyelmükbe ajánlani, és eszerint kérni támogatásukat ebben az ügyben, az egy rövid módosításban az alkotmánybírósági döntés beillesztését az Mötv.-be. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)