{"cycle": 40, "id": "113-34", "date": "2015-11-04", "ulnap": 113, "seq": 34, "speaker": "Dr. Szakács László (MSZP)", "p_azon": "s068", "faction": "MSZP", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása B/89 A Magyar Nemzeti Bank 2012. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója B/102 A Magyar Nemzeti Bank 2013. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója B/4898 A Magyar Nemzeti Bank 2014. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója H/6947 A Magyar Nemzeti Bank 2012. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója elfogadásáról H/6948 A Magyar Nemzeti Bank 2013. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója elfogadásáról H/6949 A Magyar Nemzeti Bank 2014. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója elfogadásáról", "iromany": "B/89 · B/102 · B/4898 · H/6947 · H/6948 · H/6949", "duration_s": 907, "position": null, "chars": 12591, "paragraphs": ["DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Állam­titkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző felszólalásomat a brókerbotrányoknál hagytam abba, és most szeretném, ha ezen végig tudnánk menni pontról pontra, és saját magunkat tudnánk arra emlékeztetni, hogyan áll meg ebben a Magyar Nemzeti Bank felelőssége, hol keresendő az a fajta felelősség, amit önök egyébként a saját maguk hatalmas hozzáadott értékének gondolnak ebben a dologban, hogy önök leplezték le ‑ hogy is mondta ezt Rogán Antal? ‑ az évszázad brókerbotrányát. Ehhez képest megnézzük azt, hogy mi történt.", "Önökre teljesen véletlenül ráköszöntött 2015 februárjában az, hogy a DRB bank betéteseinek a pénze egyszer csak kézen-közön eltűnt, majd ugye a Buda-Cash összeomlott március 9-én. Rögtön ebben a témában a Gazdasági bizottság ülését is kezdeményezték, ahol akkor még úgy gondoltuk, hogy azt a bizottsági ülést sajnos egy értelmezési kérdéssel meg fogjuk oldani. Azt mondták önök, azt mondta a fideszes többség, hogy csak ötévente lehet kimenni és a brókercégeket ellenőrizni, és akkor egy egész bizottsági ülést sikerült annak szentelnünk március 9-én, hogy megfejtsük a „legfeljebb” és a „legalább” szavak közti különbséget.", "Ugye, a törvény nem azt mondja, hogy legfeljebb ötévente kell kimenni, hanem azt mondja, hogy legalább ötévente kell kimenni ezekhez a cégekhez, és ellenőrizni kell. A „legalább ötévente” nyilvánvalóan jelentheti azt is, hogy akár naponta ki lehetett volna menni, de ötévente egyszer egészen biztosan ki kell menni.", "Úgy gondolom, hogy annak idején, amikor ez bekerült a törvénybe, akkor egyébként ugyanúgy megszavazták ezt a másik oldalon is. Másfelől pedig ehhez a törvényhez azóta nagyon sokszor hozzányúltak, legutoljára akkor nyúltak hozzá, amikor 2013-ban a PSZÁF és az MNB összeolvadt, mégsem sikerült akkor erre a hibára rávilágítani, mégsem sikerült 2013-ban egy kétharmados Fidesz-többséggel ezt a csorbát, ha ez így van, kiköszörülni, nem sikerült ezt a hibát megoldani, most pedig ennek kapcsán próbálták meg még ebben az évben márciusban ezt a mi nyakunkba varrni.", "(13.00)", "Ez ennyi év kormányzás után eleve nevetséges. Az is nevetséges, hogy közben jó párszor módosították ezt a törvényt ‑ mégsem ‑, de annak nagyon örülök, hogy egy bizottsági ülés keretein belül fideszes képviselőtársaimnak is sikerült megfejtenie a „legfeljebb” és a „legalább” szavak közti különbséget.", "Másnap jött egyébként a rossz hír, illetve még aznap este fél tízkor egy rövid közlemény. Másnap reggel, március 10-én ugyancsak gazdasági bizottsági ülést kellett tartani, ahol Windisch László, az MNB alelnöke egy csodálatos alakítással ‑ mert akkor talán még mi is sokan elhittük azt, hogy neki is akkor sikerült arról tudomást szerezni, hogy a Quaestornál mekkora problémák vannak ‑, hogy úgy mondjam, tágra nyílt szemekkel és néha-néha elcsukló hangon mondta, hogy egy hatalmas cég, úgy tűnik, rengeteg fiktív kötvényt bocsátott ki. Alapvetően megengedhetetlen, hogy túljegyezzék azokat a kötvényeket, túl sokat fedezet nélkül bocsássanak ki olyan kötvényeket, amelyeket a Quaestor-cég is megtett, majd aztán utána jöttek elő a tények ebben az ügyben, amiben kiderült, hogy mit tett, mit tehetett volna az MNB, és miért áll meg a felelőssége.", "Először kezdjük a Buda-Cashsel! Önöknek pontosan kellett volna tudni, és az előbb már hivatkoztam, 2010. szeptember 17‑e óta, hogy a Buda-Cash­nél milyen típusú, milyen szintű problémák vannak. Az önök honlapján, az MNB honlapján elérhető, bízom benne, még az átláthatóság jegyében a mai napon is elérhető az a 2010. szeptember 17-én, a dátum alatt Szász Károly aláírásával ellátott, vizsgálati eredményeket tartalmazó határozat, amely olyan megállapításokat tesz, amely szerint van benne egy ilyen is, hogy a tőkemegfelelési mutatónak ezeknél a cégeknél mindig a törvényben meghatározott mértékűnek kell lennie.", "Ez egy nagyon udvarias felszólítás, hogy vagy a vizsgált időszak vagy a vizsgálat időszakában valószínűleg ez a tőkemegfelelési mutató nem volt megfelelő. Ezenkívül felhívja ez a határozat a figyelmet arra ‑ az önök honlapján olvasható határozat ‑, hogy az informatikai rendszer hiányosságait meg kell szüntetni, és olyan hiányosságai vannak az informatikai rendszernek, ami nem teszi lehetővé azt, hogy nyomon követhető legyen, hogy ki mikor milyen adminisztrációs jogosultsággal lépett be az informatikai rendszerbe, és a naplózás hibáját, a visszakereshetőség hibáját derítették még fel, és ennek megfelelően, ha nem tudjuk, hogy ki és mit csinált, akkor legalább még azt sem lehet nyomon követni ebben az informatikai rendszerben, hogy ezt mikor tette az, akiről nem tudjuk, hogy mit csinált.", "Na most, egy ekkora gazdasági társaságnál, egy ekkora pénzügyi szolgáltatónál, mint a Buda-Cash, ezek megengedhetetlen dolgok, és én úgy gondolom, hogy 2010-ben ez egy megfelelő megállapítás volt. Önök, illetve akkor még a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elő is írta, hogy mit kellene tenni, hogy belső ellenőrzési tervet kell készíteni, az informatikai rendszert átláthatóvá kell tenni, és amíg ez a belső ellenőrzési terv és az informatikai rendszer nem a törvényeknek megfelelő módon kerül kialakításra, addig pedig folyamatos, félévenkénti jelentést kell tennie ennek a cégnek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felé.", "De mégis ez a cég nem 2010-ben omlott össze, hanem azután, méghozzá 2015. március 9-én. Szeretném kérdezni, hogy milyen eredménye volt ennek a vizsgálatnak. A vizsgálat által kimutatott hiányosságokat hogyan vizsgálták önök, hogy helyreállításra kerültek-e? Az informatikai rendszer hibáit kijavították-e, és ha igen, hogyan fordulhatott elő az, ami az újságokban is megjelent, hogy a Buda-Cashnél nem fiktív kötvények voltak, hanem mik voltak? Fiktív ügyfelek voltak, alelnök úr. Hogyan fordulhat elő, ha féléves jelentési kötelezettséget írnak elő, ha előírják, hogy az informatikai rendszert, úgy az adminisztrációs jogosultságot, mint a naplózást ki kell javítani és a törvényeknek megfelelővé kell tenni, hogy ez nem történik meg?", "A Quaestor-ügyben még érdekesebb a helyzet, hiszen ahhoz képest, hogy Windisch László tágra nyílt szemekkel, néha elcsukló hangon elmondta, hogy mi történt előző este, március 9-én, ahhoz képest nemsokára később kiderült, hogy az előző év októberében az ő kézjegyével került aláírásra az a határozat, az az engedély a Magyar Nemzeti Bankban, hogy a Quaestor kibocsáthat vállalati kötvényeket. Azt senki nem követte ‑ mint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét is ellátó szervnél ‑, önöknél már senki nem követte, hogy most 60, 160 vagy 260 milliárd forintnyi kötvényt bocsátott ki a Quaestor. Ezt úgy sikerült az önök orra előtt megcsinálni a Quaestornak, ezt úgy nem sikerült önöknek követni, hogy közben önök nem titkoltan 2014 novemberétől kint ülnek a Quaestor-irodákban, ott ülnek és vizsgálják.", "Én megkérdeztem a nemzetgazdasági minisztert ‑ zárójelet nyitok, kifürkészhetetlen okokból nekem soha nem ő válaszol, hanem mindig az igazságügyi miniszter, néha egyszer-egyszer egyébként Orbán Viktornak írt levelemre is válaszol az igazságügyi miniszter, én még sosem írtam levelet Orbán Viktornak, ennyit így a közigazgatás rendjéről most, zárójel bezárva ‑, mégis ezekre a kérdésekre nekem nem válaszolnak, hogy milyen vizsgálati eredménnyel zárult 2015 januárjában a Quaestornál az a 2014 novemberében megkezdett általános és nagyon-nagyon átfogó vizsgálat, ami után két hónappal egy nem kicsi cégcsoport, eltüntetve 220 milliárd forintot, összeomlik. Mi volt ennek az eredménye? Miért nem tették önök a dolgukat, és hogyan lehetett az, hogy Windisch László március 10-én tágra nyílt szemekkel és elcsukló hangon mondja, hogy ők sokkal több kötvényt adtak el, mint amennyire engedélyt adtak, az MNB, személy szerint egyébként az ő aláírásával? Miközben önök kint ülnek, ellenőriznek, csak a Jóisten tudja, hogy micsodát és milyen eredménnyel, és mindeközben eltűnik az emberek pénze.", "Az már természetesen, úgy gondolom, egy másik lapra tartozik, hogy a parlament közben el is fogadott egy törvényt ezeknek a károsultaknak a kártalanításáról, ahol gondolom, elég maliciózus módon a készfizető kezesség nem került bele, és önök természetesen most betartják a jogszabályokat, és most nem adnak hitelt egyébként a Quaestor-károsultak alapjának, mert nem látják biztosítottnak annak a megtérülését. Most nagyon-nagyon körültekintően járnak el. Jártak volna el ugyanilyen körültekintően egyébként 2014 novemberétől 2015 januárjáig, úgy gondolom, hogy sokkal többre mehettünk volna.", "Még egy dolgot, hogy még mi történt az önök orra előtt. Utána a Magyar Nemzeti Bank képviselői, de rengeteg fideszes képviselő és a Gazdasági bizottság tagjai is elmondták, hogy itt olyan nyerészkedés folyt, ezek az emberek a hatalmas kamat reményében vitték a Quaestorhoz a pénzüket, alelnök úr, de kérdezhetném persze a Gazdasági bizottság tagjait is: önök hogyan nem vették észre azt a kamatot, amit kínál a Quaestor, amikor nálam nagyobb számokkal van kiírva, egyébként hozzáteszem, a mai napon is minden egyes Quaestor-irodára, szerte az országban, mindenhol hirdették ezt az országban, akkor hogyan nem vették ezt önök észre, hogy ez ennyire kockázatos? Azt egyébként csak mellé teszem, azt el tudom fogadni, hogy valaki kockázatot vállal, és a kockázatban bukik. Hogy ellopják a pénzét, hogy az önök orra előtt lopják el a pénzét, azt szerintem senki nem tudja elfogadni, és szerintem egy jogállamban ezt nem is lehet elfogadni.", "Én azt tudom javasolni, hogy amikor ellenőriznek, azt nyitott szemmel tegyék, de ha az utcán járnak, azt is nyitott szemmel tegyék, mert oda vannak kitéve ezek a nálam nagyobb számok, amik hirdették, még én is meg tudtam jegyezni a 6,55 százalékét. És csínján azokkal a szavakkal, hogy ezek az em­berek nyerészkedtek, mert a Quaestor legnagyobb ügyfele a magyar kormány. A magyar kormány tartotta ott a legtöbb pénzt. Egyébként azt is el tudom képzelni, hogy valószínűleg az tudott a legtöbbet a Quaes­tor ügyeiről, aki a legtöbb pénzt tartotta ott. Én ezt is el tudom képzelni. Azt is el tudom képzelni, hogy ha egy 5,5 milliárdos likvidtartalékú cégből gyorsan kivesznek majdnem 4 milliárdot, akkor az tönkremegy. Ezt is el tudom képzelni, csak azt nem tudom elképzelni, hogy ezek után hogyan sikerül csodálatos színészi alakítással annyira rácsodálkozni az önöket körülvevő világra, mint ahogy ez Windisch Lászlónak sikerült március 10-én.", "(13.10)", "Visszatérve a brókerbotrányoktól az általános elvek meghatározásáig, illetve az általános kritikák meghatározásáig, de ezek az ügyek is egyébként kifejezetten jól mutatják azt, hogy alkalmatlan az a fajta vezetés és alkalmatlanok azok a fajta eljárások, normák és protokollok, amelyeket önök alkotnak, és ez az alkalmatlanság odavezet, hogy nemzetközi kritikákat hallunk arról, hogy a korrupció megeszi a növekedést, arról, hogy átláthatatlan a magyar gazdasági szabályozás, a szabályozási rendszer és ezért nem jönnek ide. Kiszámíthatatlan az adórendszer, az az adórendszer, amelyre hiába büszkék a fideszes oldalon, mindig egy-kettő lépcsőfokot lejjebb lépünk a versenyképességi mutatóban Európában, mindig egy-két hellyel hátrébb kerülünk Európában, mert olyan típusú adórendszerünk van, és csökken a közbizalom.", "Ezek az ügyek, amiben az MNB a saját felelősségét nem képes elismerni ‑ mint például a brókerbotrányok ‑, ahol nem emeli fel a szavát és nem mondja a kormánynak, hogy kérem szépen, igaz, hogy nemzetközi a panasz, de talán a magyar emberek érdeke az és a magyar érdek az, hogy átlátható viszonyok legyenek, versenyképessé tevő adórendszer legyen Magyarországon és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének feladatát pedig úgy lássák el, hogy azt közbizalom övezze. Ne bujkáljanak a felelősség elől, ha önök kapnak egy levelet, akkor válaszoljanak rá, ha megkérdezik önöket, akkor álljanak ki és válaszoljanak, nem utolsósorban, hogyha hibáztak, úgy gondolom, ha mulasztással hibáztak, akkor ismerjék el ezt a hibát és kártalanítsanak, mert azt nem észrevenni, amit önök nem vettek észre, én úgy gondolom, lehetett véletlenül is nem észrevenni, és én most itt nem prejudikálnék, de azért azt nagyon nehéz véletlenül nem észrevenni ebben az ügyben.", "Higgyék el, a közbizalom, ha nincs meg, az kihatással van a reálgazdaságra, és ma Magyarországon ezt érezzük. Azért vannak csak közfoglalkoztatottak, azért nem jön ide sem nemzetközi tőke, és azért nem tud kialakulni magyar tőke, mert nincsen bizalom a magyar kormányban, nincsen bizalom a magyar gazdaságpolitikában, és ezért nem is termelődnek munkahelyek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)"]}