Földi László (KDNP)

FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Közös nemzeti vagyontárgyaink védelme nemcsak az ország választott vezetőinek kötelessége, hanem minden magyar ember feladata. Ez az elődeinktől örökségül kapott és utódainknak továbbhagyományozandó kincs a magyarság igazi aranytartaléka. Oly sok minden más mellett erdeink vadállománya is ilyen megőrzendő, védendő kincs. Az ember nem uralhatja, nem tulajdonolhatja a természetet, de gondoskodhat annak jószágairól.

Ennek kifejeződése a vadgazdálkodás, ami a sajnálatosan gyakori közvélekedéssel ellentétben nem a vadon élő állatok kedvtelésből történő pusztítását jelenti, hanem olyan érzékeny, felelős, átgondolt tevékenységsorozatot, amelynek végső célja az ember és természet harmóniájának, egyensúlyának megőrzése.

Az előttünk lévő törvényjavaslat is ennek a szolgálatába szólítja a cselekvő embert. A Ház előtt lévő törvényjavaslat legfontosabb célja a vad védelméről, a vadgazdálkodásról szóló ’96. évi LV. törvény átfogó aktualizálása. Az eredeti törvény fő irányvonalait megtartva, azokat újakkal kiegészítve igyekszik megreformálni a vadgazdálkodás hazai szabályrendszerét. Mint ahogy már előttem is elmondták, az LV. törvényt ’96-ban, majdnem húsz évvel ezelőtt alkotta meg az Országgyűlés, és az eltelt idő alatt nagyon komoly változásokon ment át a magyar társadalom. Ez kiegészült komoly gazdasági és technikai változásokkal, ami indokolttá tette a vadgazdálkodási törvény átfogó vizsgálatát. Annak bizonyos elemei és rendelkezései idejétmúltnak bizonyultak, ezért aktualizálásukra és kiegészítésükre szükség van.

Külön öröm számomra, hogy ennek a törvénynek az előkészítése nagyon komoly társadalmi egyeztetés keretében zajlott, hiszen minden komoly szerv, aki érdekelt a vadászatban, vadgazdálkodásban, részese volt a törvénytervezet kidolgozásának.

A törvényjavaslattal választ kell adni az ágazat egy vadászatra jogosult szintjén kezelhetetlen kérdéseire. De ezzel párhuzamosan fontos cél a stabil gazdálkodási keretek megteremtése, ami csak a természeti és ökológiai adottságokhoz alkalmazkodó tájegységi vadgazdálkodási szemlélet bevezetésén keresztül érhető el. Ennek megfelelően az átfogó módosítás legalapvetőbb eleme a tájegységi vadgazdálkodás bevezetése.

(12.50)

Az ökológiai szempontból együtt kezelhető vadászterületek, tájegységek berendezése, a tájegységi vadgazdálkodási terv és a tájegységi fővadászi szerepkör bevezetése azt a célt szolgálja, hogy a vadászterületek vadgazdálkodási tevékenysége összhangba kerüljön, így hatékonyabb, ugyanakkor környezeti szempontból is jobb gazdálkodás alakuljon ki.

Mint ahogy a miniszter úr is elmondta expozéjában, a tájegységi vadgazdálkodási rendszer működtetését kizárólag állami szerepvállalással lehet és kell kivitelezni, aminek következtében a vadgazdálkodásért felelős minisztérium szervezeti rendszerébe in­teg­rált szakirányítói rendszer kiépítésére, tájegységi fővadászi rendszer kialakítására van szükség.

A vadgazdálkodási tervezés háromszintű rendszere megmarad. Ugyancsak a kiszámíthatóság jegyében a törvényjavaslat megtartja a földtulajdonosok döntési kompetenciáját a vadászterületek kialakítása során, emellett azonban a területkialakítás eljárását oly módon kívánja újraszabályozni, hogy a vadászati hatóságnak aktív szerepvállalást ír elő.

Fontosnak tartjuk a vadkár kezelése szabályainak megváltoztatását, hogy a kár bizonyos részét kell a vad természetes szükségleteként kezelni, aminek mértéke a bekövetkezett kár 10 százaléka. Ezenkívül pontos meghatározásra kerültek a vadászatra jogosult és a földhasználó vadkárral és annak megelőzősével kapcsolatos kötelezettségei, amelyektől a vitás helyzetek számának csökkenése várható.

A törvényjavaslat a zárttéri vadtartással kapcsolatos általános és részletszabályokat egy új fejezetben, egységes logikai szerkezetben helyezi el a törvényben, egyértelmű és részletes előírásokat tartalmaz a létesítésre és a fenntartás módjára, ezzel párhuzamosan hatékonyabb ellenőrzést tesz lehetővé a vadászati hatóság részére.

Fontos, hogy a javaslat igyekszik gátat szabni a vadászterületeken történő indokolatlan kerítésépítésnek, ami káros hatással van a vadgazdálkodásra, és nyomás alá helyezi a nem bekerített területeket. A javaslat egy fejezetbe rendezi a vadgazdálkodással és a vadászattal kapcsolatos előírások megsértőivel szemben alkalmazható jogkövetkezményeket, aktualizálja a tiltott vadászati eszközöket és módokat, illetve részletesen előírja, hogy melyek azok a kivételes esetek, amikor bizonyos, egyébként tiltott vadászati eszközök vagy módok alkalmazhatók.

A módosítás további célja, hogy egyszerűsödjön a trófeákkal kapcsolatos adminisztráció, és összehangoltabban működjön a trófeabírálati rendszer. Ennek megfelelően létre kell hozni az országos trófeabírálati testületet.

A javaslat hangsúlyt fektet a hagyományos vadászati módok támogatására, így a vadászíjászat, a ragadozó madárral történő vadászat, a csapdázás, az elöltöltő-fegyveres vadászat és a magyar agárral történő agárvadászat is bekerüljön a vadászati engedély és vadászjegy birtokában alkalmazható vadászati módok közé.

A törvényjavaslat a jogi környezet koherenciájának megőrzése érdekében a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítását is tartalmazza. Apróbb módosítások mellett engedélyezi az elöltöltő fegyverek vadászati célú alkalmazását, és rájuk is kiterjeszti a fegyverhasználati jártasság alapvető követelményeit és egyéb alapvető szabályokat.

Tisztelt Ház! Mai korunk két jelszava a hagyomány és a fenntarthatóság, a jövő és a múlt, ez tes­tesül meg a tárgyalt törvényjavaslatban is, évszázadok vadgazdálkodásának, vadászatának megtartó, gazdagító tradíciója és annak modern ápolása, ha úgy tetszik, az ember és a vad jog által megszelídített harmóniája. Elfogadásra, támogatásra méltónak tartjuk, és kérem önöket, tegyék önök is így. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)