Csöbör Katalin (Fidesz)

CSÖBÖR KATALIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha kedd van, akkor Belgium, de természetesen nem ez az oka, hogy most tárgyaljuk az előttünk fekvő törvényjavaslatot, de aktualitása igencsak van az indítványnak. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény a minősítéssel védhető közérdeket elsősorban Magyarország szuverenitásában és területi integritásában jelöli meg. Ilyen védendő közérdek lehet még a honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési tevékenysége is.

Az Európai Unió szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térsége azért jött létre, hogy biztosítsa a személyek szabad mozgását, és magasabb szintű védelmet nyújtson az állampolgárok számára. Ez a magasabb szintű védelem igencsak indokolt, hiszen ma már a bűnelkövetői hálózatok határokon átívelően működnek, elég, ha csak az embercsempészekre gondolunk. Így a bűnüldözőknek a tagállamokban is fel kell magukat vértezniük elsődlegesen információkkal.

Már csak szimbolikusan is szerencsés, hogy az Országgyűlés éppen az EU központjának helyt adó Belgiumnak Magyarországgal kötött egyezménye kötelező hatályú elismerésére adhat felhatalmazást, ugyanis a nemzetközi együttműködés nemcsak különböző integrációs szervezetekkel történő adatcserén, hanem az államok egymás közötti információáramlásán is alapszik. Az integrációs szervezetek szabályozói csak ezen szervezetek minősített adatainak ‑ amilyen például az EU minősített adat vagy a NATO minősített adat ‑ cseréjét és védelmét szabályozzák, ezért továbbra is az államok szuverén döntési kompetenciájába tartozik, hogy partnereikkel az információmegosztást magas szintre emelve lehetővé teszik-e a nemzeti minősített adatok cseréjével is járó együttműködés létrejöttét azáltal, hogy kétoldalú megállapodásban rögzítik az erre vonatkozó szabályokat.

(10.30)

Az elmondottakból is következően nem véletlen, hazánk először a V4-ek országaival, így a Szlovák, a Lengyel és a Cseh Köztársasággal kezdte meg a tárgyalásokat, amelyek eredményeképpen mindhárom országgal aláírta a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezményt. Ezek után Magyarország a Lett Köztársasággal, a Francia Köztársasággal, az Osztrák Köztársasággal, a Macedón Köztársasággal és az Albán Köztársasággal is aláírta a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezményeket, míg Magyarország és a Belga Királyság között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezményt 2015. szeptember 21-én, Budapesten írták alá.

Ahogyan az Alaptörvény IV. cikke fogalmaz: mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. Ezen alkotmányos kötelezettségünkből is adódva nem is lehet más a célunk, mint további hasonló tartalmú kétoldalú megállapodások megkötése. Az erre vonatkozó szándék pedig a miniszterelnök határozataiból világosan kitűnik. Így arra kérném önöket, hogy a következő egyezmény ratifikációjáig támogassák az éppen előttünk fekvő javaslatot, amely a Belga Királysággal kötött egyezményt érinti. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból.)