Dr. Kepli Lajos (Jobbik)

KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Köszöntöm a kevés számú képviselőtársaimat, akik ezen a késői órán figyelemmel kísérik, vagy legalábbis jelen vannak a vitán. Heringes Anita képviselőtársamnál kicsit optimistábban én azt mondom, hogy azért rakják mindig a környezetvédelemmel foglalkozó napirendeket az utolsó pontba, mert tudják, hogy a környezetvédelemmel foglalkozó szakpolitikusok a legstrammabbak a parlamentben, és ők bírják legjobban a kiképzést. Úgyhogy akár egy késő esti vagy éjszakai órán is szívesen vitáznak az általuk annyira szeretett témában, a környezetvédelmi kérdésekben, most éppen a hulladékgazdálkodási törvény kapcsán.

Alapvetően támogatható módosító javaslatról van szó, és tágabb kontextusba helyezte minden képviselőtársam ezt a problémakört. Valóban, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás a Jobbik álláspontja szerint sem működik jelen pillanatban megfelelően Magyarországon. Még mindig túlságosan lerakáscentrikus. Eleve ezek a regionális hulladéklerakók, illetve az egész rendszer nem jól lett kigondolva a véleményünk szerint, és egyébként szerintem az Európai Unióban ebben a formában máshol nem is nagyon alkalmazzák, hogy adott esetben száznál több településről vagy száz kilométer távolságból szállítsák egy lerakóra a hulladékot.

A többi ellenzéki párttal ellentétben mi nem félünk a hulladékégetéstől sem, ahogy egyébként Nyugat-Európában sem, és azt gondoljuk, hogy a lerakott hulladék mennyisége jelentősen csökkenthető lenne az energetikai hasznosítás által. De ez elhangzott, ha jól emlékszem, pont V. Németh Zsolt államtitkár úrtól egy korábbi vitában valaminek a kapcsán, a termékdíj kapcsán talán. Úgyhogy a kormány is ‑ most, hogy Illés Zoltán kikerült a kormányból ‑ talán elmozdul afelé, hogy hajlandó legyen modern, egyébként a környezetre minimális veszélyt jelentő és az emberi egészségre minimális veszélyt sem jelentő technológiákat a hulladék termikus hasznosítására alkalmazni. Akkor talán a hulladéklerakóra kerülő hulladék mennyisége még tovább fog csökkeni, és elmondhatjuk, hogy pozitív lépést tettünk ismét az ártalmatlanítás irányába, bár az európai uniós hulladékhierarchia csak a legutolsó lépcsőnek tekinti közvetlenül a lerakás előtt az energetikai célú hasznosítást.

Természetesen nekünk is az volna a célunk és minden épeszű, valamennyire környezettudatosan gondolkodó embernek, hogy ez a hulladékhierarchia be legyen tartva, hogy a megelőzés legyen a legfontosabb, utána jöjjön az anyagában történő újrahasznosítás, az energetikai újrahasznosítás, és csak a legvégén a sornak a lerakás. De jelen pillanatban a fogyasztói társadalom sajnos nem efelé halad. Olyan mennyiségben keletkezik a hulladék ‑ a statisztikai adatok alapján Magyarországon is folyamatosan nő a háztartásokban keletkező hulladék mennyisége ‑, hogy emiatt a megelőzést jelen pillanatban sajnos illúzióként vagy utópiaként kell hogy kezeljük. Ehhez olyan globális érdekeket kellene megváltoztatni, amihez Magyarország és a magyar kormányzat, azt hiszem, jelen pillanatban elég kicsike.

De nekünk Magyarországon kell hogy „megváltsuk” a világot ‑ idézőjelben ‑, itt kell elérnünk minél többet a környezetvédelem területén is. Bizony a magyar szabályozás adta lehetőségek között a megelőzésre is sokkal-sokkal nagyobb hangsúlyt lehetne fordítani. Ebben nem használ ki minden lehetőséget a kormány.

(19.30)

A hulladékgazdálkodási rendszerhez visszatérve bizony jócskán van még mit fejleszteni, akár az anyagában történő hasznosítás, és ahogy az előbb említettem, akár az energetikai hasznosítás terén.

Annak, hogy nem működnek ezek a regionális hulladéklerakó rendszerek, pont abban keresendő az oka, hogy tulajdonképpen kimaradt az a lépés pontosan, ami akár gazdaságossá is tehetné ezeket a létesítményeket, ez pedig a hulladék azon frakciójának, a kiválogatott hulladék nagy szervesanyag-tartalmú frakciójának az energetikai, termikus hasznosítása és az így keletkező hő vagy akár villamos áram hasznosítása, amely a jelenlegi rendszerben nem jelenik meg.

A lakossági hulladékgyűjtés kapcsán, amit a törvényjavaslat tartalmaz, az a kisebb méretű gyűjtőedények díjának a rendezése ‑ csak hogy a konkrétumokra is rátérjek közben ‑, egy pozitív, üdvözlendő javaslat. Természetesen volt korábban is már probléma azzal, hogy a 110 literes vagy 120 literes gyűjtőedény volt az etalon, és a törvényben csak annak a díjtétele, díjmegállapítása szerepelt, holott a valóságban vannak olyan ingatlanhasználók, nemcsak nyaralótulajdonosok, hanem állandó ingatlanhasználók is, például egyedül élő kisnyugdíjasok, akiknél ezt az edényméretet sem éri el a keletkező hulladék mennyisége. Nekik 60 literes vagy 80 literes edény is adott esetben elegendő az ő szükségleteik fedezésére.

Mindezzel kapcsolatban nyilván lehetőség van visszaélésre is, mint a háztartási hulladékkal kapcsolatban általában, hogyha nem jó akár a törvényi vagy akár a helyi önkormányzati rendeleti szabályozás, mégpedig oly módon, hogy valaki kevesebb hulladék keletkezését jelenti be vagy aszerint kéri a gyűjtőedényt, mint amennyi valójában keletkezik nála. Ezért található még mindig rengeteg magyarországi település környékén egy ilyen hulladékgyűrű, ugyanis sajnos a környezettudatosságban még nem értünk el olyan szintet, hogy ne gondolkodjanak abban a tisztelt kevésbé környezettudatos állampolgárok, hogy kihordják ezt a hulladékot akár az erdő szélére vagy a patakpartra, amiben ösztönözheti őket, ha ez a hulladékgazdálkodási jogszabályokban nem kerül szankcionálásra, illetve nyilván szankcionálásra kerül, de ahhoz, hogy szankcionálásra kerüljön, a tettenérés mint olyan szükséges. Ha ez önkormányzati területen történik, amennyiben nincs tettenérés, akkor az önkormányzat kötelessége ezt a hulladékot ártalmatlanításra elszállítani. Az önkormányzatnak pedig általában erre nincs megfelelő kerete.

Előfordul olyan eset is, konkrétan Rig Lajos képviselőtársammal beszélgetve, Tapolcán fordulhat elő, hogy egy komplett lomis piac egyetlen 110 literes edénybe gyűjti a hulladékát, mondván, hogy ő azzal nem sért törvényt, hogy bejelentette, neki keletkezik hulladéka, kikéri a szolgáltatótól a gyűjtőedényt, és a többi hulladék pedig ellenőrizetlen módon nyilván kikerül a közterületre, ahonnan az önkormányzatnak kell elvitetni az önkormányzat saját költségén. Ez semmiképpen nem egy követendő példa, és ezt törvényi szinten akár orvosolni kell vagy orvosolni kellene.

Áttérve a másik részére a javaslatnak, ami európai uniós kötelezettségszegési eljárás kapcsán került be, az a hulladékolajok gyűjtése, a hulladékolajok kapcsán pedig a veszélyes hulladékok területére is nézzünk ki egy picit.

Az európai uniós akkori joganyagban, amikor a jogszabály el lett fogadva, az volt, hogy amennyiben műszaki, gazdasági és környezetvédelmi feltételek lehetővé teszik, akkor kell elkülönítetten gyűjteni a hulladékolajokat. Most ez oly módon változott, hogy csak a műszaki feltételek kerülnek figyelembevételre. A műszaki feltételeknél egyébként nyilván gazdasági függvény is, hogy mindenhol meg lehet oldani valahogy, hogy külön lehessen gyűjteni, és akkor itt már be is lép egy gazdasági tényező, hogy mi az a költség, amit még azért bevállal egy hulladéktermelő, hogy elkülönítetten tudja gyűjteni a saját hulladékolajait.

Ha veszélyes hulladék, akkor továbbra is a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékokra kell még kitérnünk. Nagyon sokan a mai napig nincsenek abban ösztönözve és úgy általában a lakosság nincs abban ösztönözve, hogy a nála keletkező háztartási veszélyes hulladékot ‑ akár a szárazelemeket, kiégett fénycsöveket, lejárt szavatosságú gyógyszereket vagy akár a sütőzsiradékot ‑ megfelelően kezelje, és azt ne a háztartási szemétbe dobja, illetve ne a lefolyóba öntse, mert ezek potenciálisan nagy veszélyt jelentenek a környezetre, mert bár egy-egy háztartásban nagy mennyiség nem keletkezik belőle, de összességében mégis országos szinten olyan nagy mennyiségű, hogy ezeknek a hulladékáramoknak a gyűjtéséről, illetve az ártalmatlanításáról is gondoskodni kell, akár házhoz menő veszélyeshulladék-begyűjtő járatok vagy más egyéb formában.

Az, hogy az üzletekben, ahol forgalmaznak ilyen termékeket, ott ingyenesen vissza lehet adni és vissza lehet vinni, be lehet dobni gyűjtőbe a gyógyszertárban használt, lejárt szavatosságú gyógyszert, az elektronikai boltban elemet, akkumulátort vagy akár a használt elektronikai berendezést, nincsenek mégsem erre motiválva az emberek. Mint az előbb említettem, a környezettudatosság még nem érte el azt a szintet, hogy ezt önmaguktól megtegyék. Úgyhogy ennek a rendezése is mindenképpen szükséges volna ahhoz, azt gondolom, hogy nagyobb környezettudatosságban élhessünk.

Annyi szót vesztegetnék még a javaslatra, és nem húznám itt képviselőtársaim idejét tovább, hogy továbbra is a hulladékokról szóló törvény különbséget tesz veszélyes, inert és háztartási hulladék között, holott van egy óriási mennyiségű, iparban, a gazdálkodói szektorban keletkező hulladék, ami ezen kategóriák egyikébe sem sorolható be, mert nem háztartási hulladék, ugyanakkor nem veszélyes, tehát egy nem veszélyes ipari hulladék kategória, amit jobb híján, most nem tudom, hogy a háztartási hulladékhoz vagy jelen pillanatban hová lehet besorolni. Nyilván az EWC-kód megvan rá, a hulladékkatalógusból a megfelelő besorolást meg tudja kapni, de mint jogi kategória ipari nem veszélyes hulladék vagy nem háztartási nem veszélyes hulladék. Tehát nem tudom, milyen jogi kategória létezhetne erre, de ez így nem jelenik meg a törvényben, pedig ez egy elég nagy mennyiségben keletkező hulladék. Ezt mint észrevételt szerettem volna elmondani.

Bár összességében nem tartjuk jónak a hazai hulladékgazdálkodás rendszerét, illetve azt az irányt, ami felé ez jelen pillanatban halad, ha azonban olyan jogszabály vagy törvényjavaslat kerül elénk, amely ezt a rossz rendszert toldozgatja-foldozgatja, de mégiscsak pozitív irányba mozdítja el, azt az álláspontot szoktuk vallani, hogy rajtunk ne múljon. Mivel nem vagyunk abban a helyzetben, hogy teljesen átszabjuk a hazai hulladékgazdálkodási szabályozást, és abba az irányba mozdítsuk el, amelyre mi, mondjuk, a Jobbik elképzelése szerint azt szeretnénk, viszont nem állunk útjába olyan törvénymódosító javaslatnak, ami részben európai uniós előírásra, meg részben észszerűségi okokból is akár újabb űrmértéket, hulladékgyűjtőedény-űrmértéket vagy akár egyéb részletszabályokat állapít meg.

Úgyhogy a Jobbik részéről támogatni tudjuk a javaslatot. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból. ‑ V. Németh Zsolt tapsol.)