karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

V. Németh Zsolt (Fidesz)

2015-11-03 · 112. ülésnap · felszólalás · 6:22 · Földművelésügyi Minisztérium államtitkára

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/6982 A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény módosításáról

Szöveg4 792 karakter · 10 bekezdés · JSON

V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem szóló Harangozó Gábor és Ander Balázs is a felszólalásában azt a mondatot engedte meg magának, hogy megbukott a pálinka-szabadságharc, a szabadságharc elbukott.

Nem így van. Ugyanis a mai napig lehet Magyar­országon pálinkát főzni, és ezután is lehet magánemberek számára, amit 2010 előtt nem lehetett. Az lehet, hogy a díjmentesség odavan, de a szabadságharc nem bukott el; olyan szabadságjogot adtunk akkor az embereknek, amely az egyik legnagyobb élménye volt a rendszerváltozás óta a vidék Magyarországának, ugyanis egy olyan tevékenységet engedtünk meg, amelyet azelőtt is és azóta is végeztek, de ezt ma már szabadon tehetik. Tehát ez egy nagyon fontos tétel.

A másik egy állandóan előjövő, szinte klisészerűen, mintegy axiómaként hangoztatott tétel, hogy vannak a kereskedelmi főzdék, az a kiváló minőség, és van a pancsolt, na az, amit otthon végeznek a háznál. Ez nem így van, hölgyeim és uraim, a legkevésbé sem. Azért, mert bár elévülhetetlen érdemei vannak a kereskedelmi főzdéknek, ők azok, akik minőségi italt csináltak a pálinkából. Sokan említik azt, hogy a restiből kihozták az úri szalonokba, ha úgy tetszik, tehát elévülhetetlen érdemeik vannak, de nagyon fontos a másik mező, a bérfőzdék világa, hiszen az ő feladatuk az, hogy ezt a kiváló italt, ennek a fogyasztását lehetővé tegyék széles rétegek számára.

(18.50)

Hogy idézzem a régi mondást, nehogy úgy járjon a pálinka is, mint annak idén a konyak, amelyről azt mondták, hogy a konyak a munkásosztály itala, amelyet ő választott képviselői útján fogyaszt. Na most, a pálinka nem kerülhet ebbe a sorba, és bizony ezt a lehetőséget a bérfőzdék adják meg. Ahogy a kereskedelmi főzdében is azért kevésbé jó minőséget is láttunk már ‑ lásd különféle fogyasztóvédelmi műsorok vizsgálatai ‑, a bérfőzdében is megjelenik ilyen minőség is és olyan is, ugyanis a párlat minősége nem feltétlen ott a főzdében dől el, hanem odahaza, amikor valaki elkészíti a cefrét, 60 százalékban meghatározza. Nyilván igaz az a mondás, hogy rossz cefréből jó minőségűt nem lehet csinálni, de jó cefréből is lehet egyébként rosszat.

És van a harmadik mező, a magánfőzés. Ebben valóban sokféle ember vesz részt, akikkel én találkozom, az az igényesebb fajta, akik annak az élményét akarják megélni, hogy ma, amikor minden félkész termékből készül, a háziasszony már nem gyúr tésztát, nem nevel csirkét és nem vágja le, hanem megveszi a készterméket fagyasztott vagy más előkészített formában, akkor van egy olyan termék, amelynek megadatik az, hogy az első fázisától az utolsóig én magam megtehetem: leveszem a gyümölcsöt a fáról, a cefrét elkészítem, a párlást én magam hajtom végre, az érlelést, a palackozást. Ez élmény számos ember számára, és nagyon sokan vannak, vagyunk, akik a legkevésbé sem sajnálják arra azt a befizetett adót, amelyet már nagyságrendileg befizetnek a bérfőzdében is az emberek.

Két tétel egészen biztosan külön-külön lehet igaz, de együtt nem: az egyik az, hogy a magánfőzött pálinka bekerül a kereskedelmi forgalomba; a másik az, hogy a magánfőzött pálinka csak csapnivaló minőség lehet. A kettő együtt nem lehet igaz: vagy lehet nagyon jó minőséget is csinálni a magánfőzésben, szerintem ez így van, és néha, szerintem ritkábban bekerülhet a kereskedelmi forgalomba úgy, ahogy a bérfőzött pálinka is bekerülhet a kereskedelmi forgalomba.

Szerintem a megoldás az, hogy mindenki tartsa be a törvényeket. Tartsák be a kereskedelmi főzdék, és mondjuk, ne kerüljenek ki a polcra olyan termékek, amelyek önköltség alattiak, és a napnál világosabb, hogy nem készülhettek gyümölcsből. Tartsák be a bérfőzdék is a jogszabályokat ‑ mert mintha ott is hallottunk volna már olyanról, hogy volt egy plombált meg egy nem leplombált készülék ‑, és tartsák be a magánfőzök is. Ha így teszünk, akkor ez a három szegmens békésen meg fog élni egymás mellett, és mindegyik emelheti a pálinka kultúráját. Meggyőződésem egyébként, hogy az az adómentesen eltelt öt év jótékonyan hatott a pálinkakultúrára.

És hogy a harmadik szegmensben a magánfőzésről szóljak, itt azzal sikerült a minőséget emelni, hogy mind a tudást, mind a készüléket a felszínre ki lehetett hozni, ugyanis számosan úgy főzték ezt, hogy nem ismerték a korszerű eljárásokat, nem volt hozzá szakkönyv, sőt meg sem lehetett osztani a tudást másokkal, mert az egy tiltott, büntetett tevékenység volt, és mindenféle kramancokkal állították elő a párlatot. Ma meg lehet venni az áruházakban ezt a készüléket, és meggyőződésem, hogy éppúgy hozzátartozik a pálinkakultúrához, mint akár a bérfőzés intézménye vagy a kereskedelmi főzés.

Én bízom abban, hogy mind a három szegmens érdekeit is meg fogja tudni jeleníteni az új formában felálló Pálinka Nemzeti Tanács. Köszönöm a figyelmüket.

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: V. Németh Zsolt — 2015-11-03, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/112-182.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-112-182,
  title = {V. Németh Zsolt — 2015-11-03, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/112-182.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}