Zsigó Róbert (Fidesz)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyrészt azokra a felvetésekre szeretnék röviden reagálni, amely a témával kapcsolatos, másrészt nem szeretnék beleszólni az ellenzék pártjai közötti vitába, hogy hogyan és miképpen kell harcolni vagy nem harcolni Brüsszellel.

Heringes Anita MSZP-s képviselő asszony hozzászólása, amely úgy szól, hogy az uniós jogokkal szembement a kormány, és az Unió ezt visszaküldte, mi ezzel egyetértenénk, és ők megmondták előre: képviselő asszony, annyit szeretnék mondani, hogy nem értünk vele egyet, ezt a napirend bevezetőjénél a hozzászólásomban is elmondtam, hogy a magyar kormány az Európai Bírósághoz fordult keresettel azért, hogy a Bizottság ezen döntését semmisítse meg. Azt is elmondtam, hogy mivel felfüggesztette az Európai Bizottság az élelmiszerlánc-felügyeleti díj sávos rendelkezéseit, a mostani módosítás célja az, hogy az idei esztendőben befizessék a multinacionális cégek is az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, magyarul hozzájáruljanak azokhoz a költségekhez, amelyek az élelmiszerlánc-felügyelet ellenőrzéséről szólnak.

Z. Kárpát Dániel képviselő úr néhány hozzászólására szeretnék reagálni, illetve volt ebben néhány tévedés, és engedje meg, képviselő úr, hogy ezt kijavítsam, hogyha lehetséges. Szintén elmondtam a bevezetőmben, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj nem adó és a sávosan bevezetett díjtétel sem különadó egyébként. Az élelmiszerjog alapján kivetett díjtételről van szó, arról is volt szó, és most is arról van szó, amely arra szolgál, hogy mindenki, az élelmiszerlánc minden szereplője járuljon hozzá az élelmiszerlánc-felügyelethez. És az is tévedés képviselő úr, hogy a kormány most magyar tulajdonú kisboltokat adóztatna meg, még egyszer mondom: nem adóztatjuk meg. A rendszer, amelyről a most módosított jogszabály szól, az azt a díjmértéket vezeti vissza, amely 2014. december 31-ig egyébként Magyar­országon rendelkezésre állt, amely hatályban volt, amely arról szólt, ahogy elmondtam az elején is, hogy mindenki, termelő is, vásárló is, vállalkozó is hozzájárul az élelmiszerlánc-felügyelethez is. Egyébként a legkisebb vállalkozásoknak, ahogy ön is említette, az átalánydíjra, illetve a kevesebb díjtételre lehetőségük van.

Ha már egyszer Z. Kárpát Dániel képviselő úr a rendszerről beszélt, akkor ezzel lehetőséget ad nekem tényleg arra, hogy néhány mondatot mondjak az élelmiszerlánc-felügyeleti rendszerről. Maga a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is kettős munkát végez. Egyrészt természetesen a törvény szerint végez ellenőrzéseket, másrészt pedig, mint a Földművelésügyi Minisztérium egyik szerve, partnere kíván lenni mindenkinek, aki az élelmiszerláncban dolgozik.

Néhány számot engedjenek meg ezzel kapcsolatban, 2014-ben, tehát a legutóbbi lezárt évben a létesítmény-ellenőrzések száma 66 525 volt, ebből 20 857 ellenőrzés irányult kifejezetten az élelmiszer-forgalmazásra, 2014-ben 155 963 élelmiszertételt vont ellenőrzés alá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biz­tonsági Hivatal, 10 148 tételt kellett kivonni a forgalomból, az összes bírság 750 millió forint volt. 2012-ben hoztuk létre a kiemelt ügyek igazgatóságát a Nébihen belül, a három év alatt több mint 1100 ellenőrzést végzett a hatóság, egyébként a felderítési arány 87 százalékos volt. Ebből is látszik, hogy maga a rendszer, a felállított rendszer jól működik. Azoknak, amelyeket Horváth István képviselő is felsorolt, azoknak a híreknek az elszaporodása azért történik, mert mindenképpen szeretnénk azt elérni, hogy minden olyan ügy, amely megtörténik, az napvilágra kerüljön, hogy ezzel egyrészt elrettentse azokat a vállalkozásokat, akik ilyenben gondolkodnak, másrészt pedig kiállunk a tisztességes vállalkozások mellett.

De emellett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Földművelésügyi Minisztérium partnere is kíván lenni a tisztességes vállalkozásoknak, illetve a vásárlóknak, működtetünk egy zöld számot, amelyre több mint tízezer megkeresés érkezett, amelyből 780 darab, egyébként élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos közérdekű bejelentés volt. Olyan internetes felületet is működtetünk, amelyen szakmai információkat tud megosztani a hivatal, úgyhogy azt gondolom, hogy arra a rendszerre, amelyet működtetünk, mindannyian büszkék lehetünk.

A közétkeztetéssel kapcsolatos megjegyzésére azt tudom válaszolni, hogy igen, éppen azon dolgozunk. Ha megnézi a közbeszerzési törvény módosítását is, éppen azon dolgozunk, hogy minél több helyi termék kerülhessen be a közétkeztetésbe. Éppen ezért indította el egyébként a földművelésügyi miniszter úr, Fazekas Sándor miniszter úr 2015-ben „A helyi termék éve” programot is.

Még egy gondolatot engedjenek meg a laborrendszerről, illetve magáról az élelmiszerlánc-felü­gyeleti díjról. Ugye, azt tudniuk kell, hogy a befolyt felügyeleti díjnak a 10 százalékát kötelezően, törvény szerint egyébként fejlesztésre kell fordítani, és természetesen fejlesztenivaló van, hiszen az élelmiszer-feketegazdaság fejlődik, az élelmiszert előszeretettel hamisítják bűnözői szervezetek, éppen ezért ‑ még egyszer mondom ‑ a felügyeletidíj-bevétel 10 százaléka automatikusan fejlesztésre fordítódik, és a fennmaradó rész 40 százaléka marad a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál, 60 százaléka pedig a kormányhivatalokhoz kerül, szintén ellenőrzés céljára.

Én ennyivel szerettem volna kiegészíteni azt, ami elhangzott. Még egyszer mondom, nem hátrált meg a kormány, az Európai Bíróság előtt megtámadta a bizottsági döntést. De azt szeretnénk, ha a nagy multinacionális cégek is befizetnék a 2015-ös esztendőben a rájuk kirótt felügyeleti díjat.

(18.20)

Köszönöm mindannyiuknak a vitában tanúsított helytállást és részvételt, és mindannyiukat arra kérem, hogy ne csak a törvény elfogadásával, hanem a mindennapokban is támogassák azt a munkát, ami a Földművelésügyi Minisztérium és a kormányzat legfontosabb célja, hogy minden magyar család asztalára egészséges, biztonságos, kiváló minőségű élelmiszer kerüljön. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)