Sallai R. Benedek (LMP)

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Boldog képviselőtársam, van egy jó hírem meg egy rossz hírem. A jó hírem az, hogy minden igaz, amit ön elmondott, és mindenben egyetértek önnel. A rossz hír az, hogy ez alátámasztja azt, amit mondok, mégpedig azt, hogy az agrárkamara elnöke nem a tagságát, a gazdálkodókat képviseli ezzel a javaslattal, hanem a földtulajdonosokat, akiknek a jelentős része nem gazdálkodó. És hadd mondjak önnek egy életszerű példát, csak azért, mert mint mondottam, egyetértek önnel. Tudom azt, amit ön elmondott, de ön is tudja rólam, hogy tudom, hogy ott van Kétpón a bácsi, aki nem fog bemenni a prókátorhoz, hogy tanácsot kérjen, mert alacsony az ár, nem csinálja ezt.

Na, most elmondom, hogy idáig azt kellett csinálni, hogy bement a prókátorhoz, és azt mondta, hogy kérem szépen, keveslem a díjat, meg kellene polgári peres eljárásban támadni, kellene magasabb. Ön azt mondja, hogy ezt nem csinálja, mert nem ilyen pereskedő. Na most, elmondom, hogy ezután mit kell csinálnia. Be kell mennie ugyanezen prókátorhoz, mert nem olvassa a Magyar Közlönyt a bácsi, ezt mind a ketten tudjuk.

Miután megkérdezte, hogy mit lehet csinálni a földhaszonbérlettel, majd el fogják mondani, hogy kérem szépen, be kell menni az agrárkamarához, aminek Kétpón nincs kirendeltsége, be kell menni az agrárkamarához Szolnokra, és kérni kell, hogy a szakértői díjban állapítsák meg ennek az összegét, hogy mennyi lenne a hiteles. De ennek díja van, majd meg fogják mondani. És a bácsi, amikor eljutottunk odáig, hogy díja van annak, hogy kötelezően megmondja az agrárkamara, hogy mennyi a díj, majd akkor fog visszafordulni. De ha véletlenül nem tenné ezt, mert nem fordul vissza, és nagyon-nagyon elszánt, és habár az ügyvédtől félt, de azért Szolnokra beutazik az agrárkamarához, akkor azt fogják mondani, hogy megállapítjuk, de viszont lehet, hogy pereskedés lesz belőle. Mert ugyanúgy az lesz a vége, hogy bíróságon köt ki, mert a földhaszonbérbe adó a beterjesztett jogszabály (2) bekezdése alapján azt mondja: ha a haszonbérlő a becslésben foglaltakkal nem ért egyet, a becslés kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a bíróságtól kérheti a piaci haszonbérleti díj megállapítását. A bácsi, mehetett a polgári peres eljárásra úgy, hogy ügyvédet fogadott, és mehetett bíróságra, most ezek után mehet az ügyvédtől tanácsot kérni, majd bemehet az agrárkamarához, majd pénz ellenében megmondják neki azt, hogy mi a díj, és ezután mehet a bíróságra.

Hát, ez nekem nem életszerűbb, és nem tűnik úgy, hogy ezzel a bácsinak segítettünk a sorsán. Tényleg nem tűnik így. Ehhez képest, ha én kormánypárti képviselő lennék és az ön helyében lennék, akkor azt mondanám, hogy akkor már inkább a földhivatal függessze ki a mindenkorit, és ahhoz kelljen igazítani, azért, hogy ne kelljen legalább ezeket a fölösleges köröket megfutni, amit most elmondtam önnek, hogy hogyan fog működni.

Tehát egyetértve az ön aggályaival, és egyetértve azzal is, amit ön elmondott, hogy ez a jogszabály gyakorlatilag a földhaszonbérbe adóknak az érdekeit képviseli, ez mind igaz, éppen ezért is kifogásoljuk, hiszen már bocsánatot kérek, de ha miránk azt mondják, hogy gazdaellenesek vagyunk, mert nem támogatjuk a termőföld-privatizációt, akkor én is azt mondom, hogy a kamara gazdaellenes, mert fel akarja emeltetni a gazdálkodóknak a földhaszonbérleti díját.

Győrffy Balázs képviselő úrnak is tisztelettel megköszönöm, hogy reagált a vita közben, és köszönöm szépen, hogy több felvetésre mondott választ. Tetszett volt mondani, hogy a földhaszonbérleti díjjal kapcsolatos aggályokat már lehetett volna korábban kezelni, és nem emlékszik olyan ellenzéki felvetésre, ami ezt kezelte volna.

Azért fontos ‑ ezt Boldog képviselőtársamnak mondom ‑ ez a felvetés, mert ugyanígy azt lehet mondani, hogy most legalább itt van előttünk. Hozzáteszem: én nem vagyok itt 5 éve a parlamentben, mert 5 év alatt aki tudja ezt az információt, hogy a nyugdíjas bácsinak baja van és nem tudja megemelni, ezt a 15 sort, amennyi itt az (1) és a (2) bekezdésben szerepel, ezt már leírhatta volna az elmúlt 5 évben is, hogy szolgálja az idős bácsiknak az érdekeit. De idáig nem volt fontos, és ezért most beszélünk a termőföld-privatizáció közben erről, mert most nyilvánvalóan ez némi motivációként hatott.

Na már most, annyit szerettem volna mondani, hogy ha meg tetszik nézni a jegyzőkönyveit annak, hogy 2013-ban az LMP hogyan szavazott a földforgalmi törvényre, ami tartalmazza ezen szakaszokat, akkor minden bizonnyal meglesz annak a dokumentációja, hogy sok ok miatt, mi miatt nem támogattuk ennek a földforgalmi törvénynek az elfogadását.

Annyit még szintén hadd mondjak el, hogy tetszett volt mondani azt is, hogy a kamara széles körű tájékoztatást kap a piaci bérleti díjakról. Az életszerűen hogyan fog működni? Majd innentől kezdve minden kamarai tagnak kiküldik azt, hogy mondja már meg, hogy ő mennyiért bérel földeket, és azok megmondják, és lesz egy átlag? Vagy akkor mi lesz ennek a gyakorlata, hogyha beszerzi? A földhivatalnál, meg az önkormányzatoknál, ahol kifüggesztik meg bejegyzik, ott értem, hogy hogyan lehet, de innentől kezdve itt kétféle megoldás van. Az egyik megoldás az, hogy megkérdezik, a másik pedig az, hogy kötelezik a gazdálkodókat egy olyan adatszolgáltatásra, ami megint nem gazdálkodói érdekeket fog szolgálni, hanem hogy még több információt adjon ki az agrárkamarának. Tehát hogy ez lehet a megoldás.

Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet az érvelésében. Tetszett volt mondani azt is, hogy a magas árakkal felverték bizonyos nagygazdaságok a földhaszonbérleti árakat, és a kicsiket ezzel ellehetetlenítették, hiszen nem tudtak ezáltal földhaszonbérhez jutni egy-egy kis területre, akár szomszédos területre.

Igen ám, de most jelen pillanatban azért, hogy túl magas az ár, az ön által benyújtott jogszabály alapján csak a haszonbérbe adó fordulhat a kamarához. Tetszik-e tudni olyan haszonbérbe adót, aki azért fog a kamarához fordulni, hogy túl sokat ad neki a nagybirtokos és a nagygazdaság? Mert ez megint nem tűnik nagyon életszerűnek, hogy ezzel majd a kicsiket fogjuk tudni segíteni, hogy piaci árak legyenek, mert ha önnek igaza lenne, akkor azt mondanánk, hogy igenis, piaci árak legyenek, és a nagygazdaságokat szorítsuk rá, hogy ne tegyék tönkre a kicsiket. De itt olyan haszonbérbe adót, aki azért fog panaszkodni, hogy túl sokat fizet nekem a nagygazdaság, ezt nagyon nehéz elképzelnem, hogy ez megvalósulhat.

Egyetlenegy dologra hadd reagáljak még, mégpedig arra, hogy tetszett volt mondani, hogy nem kerülték meg a parlamentet. Tehát az, hogy az ellenzék összefogott, hogy legyen vitanap, és néhányan bejöttek velünk vitázni, ez nyilván tiszteletre méltó (Győrffy Balázs közbeszól.), ez tiszteletre méltó, de ez nem jelenti azt, hogy a döntéshozásban részt vehetett a parlament. Ez a földtulajdon, amit a kormányuk értékesít, ez nem a Fidesznek és a kormánynak a tulajdona. Jelen pillanatban az Országgyűlés a legfőbb népképviseleti szerv, ezért ennek a jóváhagyásához kellett volna, hogy az Országgyűlés, mondjuk, az NFA-törvény módosításával, ami felhatalmazza erre önöket, bejöjjön.

Tehát én azon állításomat, illetve nem tudom, melyik képviselőtársam mondta ezt az állítást, igenis fenntartom, hogy megkerülték a parlamentet és nem hozták az Országgyűlés elé, tudván, hogy kétharmados támogatást ez nem kapna, és nem arról van szó, hogy tudunk-e erről beszélni vagy nem tudunk beszélni, hanem arról, hogy van-e az Országgyűlés által felhatalmazás minderre a tevékenységre. Köszönöm, elnök úr.

(17.40)