Dr. Bitay Márton Örs

DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Képviselő Urak! Tisztelt Ház! Nem én vagyok az előterjesztő, de nyilván van véleményem, és azért vagyunk itt, hogy beszélgessünk. Néhány gondolatot szeretnék hozzátenni ahhoz, amiket a képviselő urak elmondtak.

A számok vonatkozásában folyamatosan elbeszélünk egymás mellett. Talán nem világos az ellenzéki képviselőknek, hogy hány hektárról és hány darab helyrajzi számról van szó. Ezt most szeretném egyszer s mindenkorra egyenesre állítani, ha megengedik nekem, hogy ne legyen ennyi tévhit. Nem akartam megterhelni önt sok számmal, képviselő úr, de úgy látom, hogy nem tudjuk ezt kikerülni, ezért javaslom, hogy menjünk végig rajta.

3 hektár alatt összesen van 35 800 hektár, amit értékesítünk, és ez 31 ezer helyrajzi szám. Nem akarom nagyon apróra bontani, ezért most a következő lépést mondom önöknek. 3-50 hektár között van 120 ezer hektár, és majdnem 9 ezer helyrajzi szám. Minden más e fölött van. Csak példaként szeretném megemlíteni, hogy 49 olyan ingatlanunk van, amely 150 és 200 hektár között van, és 26 darab, amely 200 hektár fölött.

De beszéljünk a hektárról is! 200 hektár felett összesen 6 ezer darab van, amit most meghirdettünk. Bocsánat! A 200 hektár fölötti összes darabszám mögötti területméret alig haladja meg a 6 ezer hektárt, 150 és 200 hektár között összesen 8 ezer hektár van, amit meghirdetünk, és az 50 és 100 hektár között is még mindig „csak” 48 ezer hektár. Tehát azt szeretném önöknek mondani, hogy ennek a földértékesítési programnak a legnagyobb része ‑ s ez már egyben reakció Harangozó képviselő úr állítására is ‑ igenis a kisebb területekből tevődik össze. Igazuk van, darabszámra a 3 hektár alatti a legnagyobb, de ha az összes hektárszámot is megnézem, akkor körülbelül ott járunk, hogy az összes terület felénél is több az, ami 50 hektár alatti, amit értékesítünk. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert ezek szerintem ‑ de kövessenek meg, elfogadom, ha nem értünk egyet ‑ nem nagyüzemi méretek. Ezek egyáltalán nem nagyüzemi méretek, sem a mennyiséget, sem a darabszámot figyelembe véve. Ezt szerettem volna helyre tenni.

Hányan szereznek földet ebből a programból, kérdezte Harangozó képviselő úr. Ez ugyan nem az előterjesztésről szól, de reagáljunk ezekre a kérdésekre is! 102 ezer földműves van Magyarországon. Valóban nem tud mind a 102 ezer földet szerezni, hiszen a földforgalmi törvény szabályai szerint ‑ amit önök nem szavaztak meg; lelkük rajta! ‑ a helyben élő gazdákat elsőbbség illeti meg, és ahol nincs állami föld, amit értékesítünk, ott a helyi gazda nyilván nem tud mit vásárolni, sem a liciten, sem az elővásárlási sorrendben. Nem tudom megmondani önnek, hogy ez mekkora terület, de ha megnézzük, hogy hol helyezkednek el azok az állami földterületek, amelyeket most értékesítünk, azt látjuk, hogy legalább megyei szinten egész jól lokalizálhatók. S ha ezt végignézzük, rá fogunk jönni, hogy a megyéknek egy jelentős részében nincs is olyan állami föld, amit most értékesítenénk. Tehát az az állítása politikailag nagyon jól hangzik, sőt igaz is, hogy nem fog mind a 102 ezer földműves földet szerezni, de ennek a derékhada azért nem fog szerezni, mert nincs ott értékesítésre szánt termőföld, és nem azért, mert bárkit bármiből kizárnánk vagy ki szeretnénk zárni.

Én látok abban ellentmondást, amit ön elmondott. Úgy tenném fel a kérdést: mi a probléma azzal, hogy ha vannak nagyüzemek, amelyek korábban nagy területeket használtak egyben, és most azt mondjuk, hogy ne ők használják azokat a továbbiakban, legalábbis tegyünk erre egy kísérletet, vagy legalábbis a tulajdonjogot próbáljuk meg a helyi földműveseknek biztosítani, plusz adjuk oda neki azt a lehetőséget ‑ Győrffy képviselő úr javaslatát figyelembe véve ‑, hogy amíg ő nem tudja hasznosítani, addig piaci bérleti díjat fizessen? Ne haragudjon, de én nem értem, hogy ezzel mi a probléma. Számos parlamenti felszólalást tudok öntől is idézni, ahol kritikával illeti azt, hogy ezek a nagyüzemek áron alul jutottak állami földbérlethez. Most azt mondjuk, hogy volt, ami volt, lépjünk egyet, s mondjuk azt, hogy az így áron alul földbérleti lehetőséggel élő nagyüzemnél legalább azt ne hagyjuk meg, hogy megmaradjon ez a lehetőség, hanem legyen egy piaci viszony, másrészt meg azt mondjuk, hogy próbáljuk meg a földtulajdont, legalább a tulajdont ezektől az üzemektől a családi vállalkozások, vagy inkább úgy mondom, a helyi földművesek rendelkezésére, tulajdonába adni egy nyilvános árverésen. Ebből a szempontból nem értem, miért fáj az önnek, hogy Győrffy képviselő úr javaslata lehetőséget biztosít arra, hogy ezeket a bérleti díjakat meg tudják emelni piaci szintre.

A számokkal kapcsolatosan még egy fontos dolog. Mindig elveszünk a részletekben, pedig nagyon-nagyon fontos. Igaza van, van olyan, akinek évtizedek múlva jár le a földhasználati szerződése. No de a döntő többségnek nem évtizedek múlva jár le a földhasználati szerződése! Egyrészről van, akinek élő szerződése van, természetes személy, és meg tudja vásárolni ezeket a területeket. Másrészről vannak azok, akik szeretnének területeket vásárolni, de eddig nem tudtak, és hamarosan le fog járni a bérleti szerződésük. Nem mondom, hogy ez minden esetben nagyüzem, de a korábbi bérlők bérleti szerződése lejár. Nagyon sok, több tízezer hektárban fog lejárni bérleti szerződésünk, pontosabban már nem a miénk, ha értékesítésre kerül. 2018-ban, 2019-ben, aztán ha jól emlékszem, 2022-ben lesz még egy ilyen nagyobb pakk, majd 2029-ben lesz megint egy nagyobb pakk, és ekkor már szinte az összes elfogy.

Sallai képviselő úrra szeretnék annyiban reagálni, hogy nem 148 ezer az a bizonyos 12 állami gazdaság. Ön azt említette, hogy a Fidesz annak idején 148 ezer hektárt privatizált. Az nem 148 ezer hektár, kedves képviselő úr, hanem 80 ezer hektárnál valamivel kevesebb. A 148 ezer hektár jól rögzült önben, de az nem ez a szám, hanem ehhez még hozzájön a 2003-ban a Harangozó Gábor képviselő úr pártja által privatizált 10 állami gazdaságnak biztosított földterületek együttese. Ráadásul nem mind a 80 ezer hektárt értékesíti most az állam, mert ebben van olyan terület, amely védett, azokat pedig nem értékesíti az állam. Itt tehát nagy különbség van. Csak azért szerettem volna ezt kijavítani, mert ugye mindjárt más a helyzet, ha kiderül, hogy nem 180 ezer az a bizonyos 12 állami gazdaság. Ugye mindjárt más a helyzet, ha kiderül, hogy több mint a fele 50 hektár alatti területekből tevődik össze. Így azért már nyilvánvalóan más aspektusba helyeződik a vita.

Harangozó Gábor képviselő úr tejágazatot érintő felvetésére vagy állítására csak annyit szeretnék mondani, hogy nem akarom ezt a vitát generálni, mert a tejágazattal kapcsolatosan én azért nem vagyok egy autentikus forrás, de azok a nagyüzemek, amelyek tejtermeléssel foglalkoznak, jelentős részben legelőket bérelnek, nemzeti parki területeket bérelnek.

(17.00)

Van, aki szántót is bérel, igaza van, képviselő úr, csak annyiban szerettem volna egy kicsit cizellálni a dolgot, hogy azért az nem úgy van, hogy itt minden tejelő szarvasmarha-állománnyal rendelkező nagyüzem olyan intenzívet ad, és csak azon az intenzíven ad, és csak az államtól bérel. Nagyon sok területet bérelnek magángazdáktól, nagyon sok területet bérelnek nemzeti parki földeken, és szeretném azt is hozzátenni, hogy a haszonbérleti jogukat, akár a földértékesítési program is, nem töri meg. Tehát attól, hogy nála esetleg tulajdonosváltás következne be, nem töri meg.

Varju László képviselő úrra reagálnék szintén egy nagyon rövid gondolatban, arra, hogy ugye, most kiderült, hogy a költségvetésnek hogyan lesz ebből bevétele. Nem ebből lesz, képviselő úr. Amit ön mond, volt egy ilyen vita, az az idei évi bevételekkel kapcsolatos. De az idén ebből egy árva fillér nem lesz a költségvetésnek. Talán jövőre, talán a jövő év közepére lesz ebből bevétel. De szeretném a jegyzőkönyv kedvéért is nyomatékosítani, a program nem bevé­tel­orientált. Ha szabad úgy fogalmaznom, a bevétel szinte teljesen indifferens. Nem szorít a cipő, nem azért csinálja a kormány, mert bárkinek bevételre lenne szüksége. Ez egy politikai döntés. Arról van szó, hogy a családi gazdaságokat szeretnénk földtulajdonnal megsegíteni. Erről szól ez a program, semmi másról.

Nem az fogja művelni, említette Varju képviselő úr, aki megvásárolja. Valóban, igaza van. Lesz olyan terület, ami hosszú idő múlva jár le, és ha megvásárolja, akkor addig, amíg nem jár le a haszonbérleti joga, valóban nem ő fogja művelni. De igyekeztem már előbb is utalni rá, hogy azért itt döntő többségében 5-10 éven belül a legtöbb le fog járni, és ott utána ő fog birtokba lépni, neki lesz lehetősége azokat a területeket művelni. Én pedig abban nem látok ördöngösséget, ebben valószínűleg megint nem fogunk egyetérteni, hogy az állam azt mondja, vegyétek meg, családi gazdaságok, vegyétek meg, helyben lakó földművesek, adunk ehhez hitelkonstrukciót is, és még akkor is gondold meg ennek megvásárlási lehetőségét, ha adott esetben nem fogsz tudni holnap vagy holnapután rajta művelni. De ez egy része az egésznek, és ez a rész, aki nem tud rámenni a területre, az idővel folyamatosan csökkenni fog. Köszönöm szépen, elnök úr, a figyelmet.