karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Harangozó Gábor István (MSZP)

2015-11-03 · 112. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 14:31

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/6981 A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról

Szöveg12 590 karakter · 15 bekezdés · JSON

HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is, szögezzük le azt, hogy a Fidesz nem mást csinál, mint kiárusítja a vidék jövőjét, egy olyan árulásra készül, ami egyszerűen megbocsáthatatlan, azáltal, hogy az állami tulajdonban lévő földeket át fogja játszani ezeken az árveréseken a haveroknak, méghozzá elsősorban spekulációs, befektetési céllal. És ennek a végén nem más a cél, mint hogy ezek az új tulajdonosok hatalmas haszonnal, nagy nyereséggel, akár külföldi tulajdonosoknak is, ezeket a földeket majd eladhassák.

Ezt nem máshonnan tudjuk, mint a fideszes miniszterek, államtitkárok nyilatkozataiból, akik először azzal indokolták ennek a földárverésnek az okát, hogy miért is kell ezt most így sebtiben, azonnal megcsinálni, merthogy a földtörvény meg fog bukni Brüsszelben; és ha Brüsszelben a földtörvény megbukik, akkor majd jöhetnek a külföldiek, és megvásárolhatják a magyar földet. Erre ugye nem azt csinálja a Fidesz, hogy állami tulajdonban tartja a földeket, merthogy az állam nem kötelezhető rá, hogy bárkinek eladja a földet, és így megóvja a magyar földet attól, hogy külföldi kézbe jusson legalább az a maradék 380 ezer hektár szántó, ami még megmaradt, hanem egyszerűen kiárusítja ezt a haveroknak.

Azt, hogy ez befektetési céllal történik, tehát spekulációs céllal, mi sem bizonyítja jobban, mint maga ez a törvényjavaslat. Ez felteszi az i-re a pontot. Hiszen miről szól ez a törvényjavaslat, tisztelt hölgyeim és uraim? Arról szól, hogy eddig, amíg ez közvagyon volt, addig senkit nem érdekelt az, hogy milyen bérleti díja van. Amíg ezt a földet, mondom a legnagyobb földbirtokosokat, Simicska úr Nyerges Zsolttal, a Mezort, vagy Csányi úr használta, több tízezer hektárt, fizetve az államnak néhány száz forintot aranykoronánként vagy még annyit se, addig rendben volt ‑ hát a mi oligarcháink, akkor támogassuk őket ezzel. Most, hogy kiderült, hogy ezek az oligarchák nem mind olyan jó barátai a Fidesznek, mint voltak eddig, és összevesztek, mondjuk, Simicska úrral, ezért hát nyilván ezen változtatni kell. De persze, természetesen megvan a kiskapu is a rendszerben, hiszen amiről itt nem beszéltünk, jönni fog majd még ebben a sorozatban más javaslat is, hiszen jönnek majd a mintagazdaságok. Most nyilván azok az oligarchák, akik beállnak a sorba, akik továbbra is a Fidesz hátországát hajlandóak biztosítani, majd mintagazdaságként kikerülnek a földárverésekből, ott majd nem fog számítani a birtokméret sem, hanem ők majd gyakorlatilag az idevonatkozó törvényeken kívül, ha a rendszert kiszolgálják, akkor tovább folytathatják a tevékenységüket.

Ez a javaslat arról szól, hogy akik viszont nem kerülnek be ebbe a kategóriába, és így elárverezik a földjeiket, akkor ott most, hogy új tulajdonosai lesznek, akik nem gazdálkodnak rajta… Tehát senki ne dőljön be annak a fideszes hazugságnak, hogy itt ez arról szól, hogy helyben lakó családi gazdálkodókat juttatunk földhöz, akik (Font Sándor közbeszólása.) majd itt gazdálkodni fognak rajta ‑ hiszen akkor miért lenne érdekes, hogy a bérleti díj mennyi?! Nem, tisztelt hölgyeim és uraim, itt arról van szó, hogy itt megmaradnak a bérlők, és itt egyetlenegy érdekes, hogy az új tulajdonos biztosan pénzéhez jusson, hiszen ezzel fizeti ki a Fidesz a nem tudom, mit ‑ ezt mindenkinek a fantáziájára bízom.

Nyilván ebben a vitában ezen a vitanapon, ami erről szólt, nem véletlenül mondta el több fideszes képviselő is, hogy de ők egyéni körzetben megválasztott egyéni képviselők. Talán itt valami ok-okozati összefüggés is lehet, hogy ezekkel valami olyan szívességekre szeretnének szert tenni cserébe, amivel majd az egyéni képviselői újraválasztásukat tudják ezek az újdonsült birtokosok segíteni, mondjuk, egy falunap támogatásával, mondjuk, olyan szívességekkel, amivel majd jönnek az aláíróívekre az új aláírások, meg majd lehet terelni az embereket is szavazni. Hát, lehet, hogy ez csak az én rosszindulatú feltételezésem, de az a helyzet, hogy az előző választásokkor már láttunk ilyet a közmunkaprogram kapcsán. És a földbérleti rendszerük kapcsán is hasonló dolgokat láttunk. Tehát nincs okom feltételezni azt, hogy nem ennek a folyamatnak a továbbfolytatásáról van szó.

Tehát jönnek az új tulajdonosok, akik 20-30, vagy akár 38 évig is, nem fognak gazdálkodni, hanem ott a bérlők gazdálkodnak, és most hirtelen fontossá vált, hogy akkor mi a bérleti díj. Ezért benyújtanak egy törvényt, hogy akkor meg lehessen emelni a bérleti díjat, és így az új tulajdonos, amikor majd felveszi a nagyon kedvező kamatozású, ezáltal a köz által támogatott hitelt ahhoz, hogy ő magántulajdonossá váljon, akkor ezt a hitelt gyakorlatilag ebből a bérleti díjból nagy részben vissza tudja fizetni. Tehát hogy még nagyon be se kelljen fektetnie abba, hogy ő tulajdonossá váljon, hanem ezt, mintegy ilyen hűbéri kegy, megkapja a fideszes kormányzati vagy parlamenti döntések kapcsán. (Font Sándor: Licitálók…)

Igen, tisztelt képviselőtársam, a licitálók. Hát, kíváncsi vagyok, hány ember megy licitálni egyébként olyan földekre, amiken egyébként 20-30 évig nem tudnak gazdálkodni. Ezek vagy befektető spekulánsok, vagy hát önök mondtak nekik olyan információkat (Zsigó Róbert: Bérlők!), hogy ez majd meg fogja nekik érni. Íme, itt van ez az előterjesztés, és majd még meglátjuk, hogy milyen előterjesztések fogják ezt a későbbiekben követni.

A 2010 előtti dolgokról hallottunk Font képvi­selőtársamtól. Hát igen, valóban, amint említettem, 2010 előtt például láthattuk, hogy a Fidesz közeli oligarchák, amikor megkapták a 12 állami gazdasághoz tartozó földeket, ami ebből a 380 ezer hektárból mintegy 160 ezer hektárt tesz ki, akkor ők szinte ingyen vagy nagyon alacsony bérleti joggal kapták meg ezeket a földeket. És még egyszer mondom, nem másról van szó, hogy majd itt szépen szelektálni fognak, hogy ki az, akinél ezt itt megemelik, és ki az, aki majd mintagazdaságként ez alól mentesül.

Mondhatnám azt az egészre, hogy ezen rész miatt tulajdonképpen fájjon az ő fejük, ezzel nekünk nem nagyon van mit foglalkozni, mert hát legalább akkor most meg fogják fizetni azt a bérleti díjat, amit meg kell érte fizetni, csakhogy van ennek a törvénynek más hatása is. Hiszen nemcsak az állam és az oligarchák közötti bérleti viszonyokat, illetve a bérleti díjakat kívánja rendezni, hanem minden polgárjogi aktusba beleszól, tehát magánszemélyek és nemcsak magánszemélyeknek, hanem magánszemélyek társas vállalkozásoknak biztosított bérleti szerződéseibe is bele fog szólni, és azért itt vannak komoly gondok. Ahogy erről itt már sokszor beszéltünk, és én is sokszor elmondtam, és itt is szeretném rögzíteni az álláspontunkat, valóban nem biztos, hogy az egy szerencsés helyzet, ami kialakult Magyarországon, hogy nagyon sok, jellemzően nagy mezőgazdasági üzem van.

(16.20)

Tehát lehet azon gondolkodni, hogy hogy lehet minél több életképes családi gazdaságot segíteni, hogy létrejöjjön, boldoguljon, és milyen integrációba, szövetkezetbe lehet őket segíteni, hogy azáltal életképesek, versenyképesek is legyenek. Itt azonban nem erről van szó, hanem arról van szó, hogy ha ezekbe a bérleti jogviszonyokba beleszólunk, és hirtelen majd mindenki elkezdi megemelgetni egyik napról a másikra a bérleti díjakat, akkor például simán két vállra fektethetjük a hazai tejágazatot is, ami most is nagyon nehéz helyzetben van. Hiszen felhívnám a tisztelt képviselőtársaknak a figyelmét arra, hogy a tejelőszarvasmarha-tartóknak több mint a 80 százaléka társas vállalkozás. Akiknek nincsenek saját földjeik. Ők mind bérlik ezeket a földeket, és most, hogy megszűntek a tejkvóták az EU-ban, olyan tejárak vannak, amivel így sem tudnak életben maradni. Hát itt vitatkozunk folyton arról meg mezőgazdasági bizottsági üléseken, hogy mivel tudjuk ezeket a tejtermelőket segíteni, hogy életben maradjanak, hogy a hazai tejágazat túlélje ezt a helyzetet. Na most, más se kell hozzá, mint hogy hirtelen négy-ötszörösére emelkedjenek a bérleti díjak, akkor biztos, hogy két vállra fektettük őket!

Szerintem lehet, hogy vannak, akár még az én rossz szándékú feltételezéseimet megcáfolandó, jó szándékú indíttatású gondolatok is e mögött a törvényjavaslat mögött, csak akkor nincs rendesen végiggondolva. Ugyanis, tisztelt Győrffy képviselőtársam, ezzel óriási károkat fognak okozni. Persze lehet, hogy cél az, hogy ezeket a társaságokat szétverjék, hiszen meghirdették azt, hogy minél több családi gazdálkodót szeretnének, és ezt úgy akarják ezek szerint elérni, hogy szétverik azokat a társas vállalkozókat, akik vannak, csak azzal éppen munkahelyeket szüntetnek meg. Azt a nagyon kevés, még meglévő családi munkahelyet, bevételi lehetőséget szüntetik meg falvakban, amik még vannak, és nem hoznak helyette létre belőle újat, mert ebből új nem fog születni.

És mielőtt bárki azt hinné, hogy itt az egész fideszes földosztás mögött az van, hogy majd most nagyon sok ‑ amit szoktak mondani ‑, 102 ezer családi gazdálkodó juthat földhöz, azelőtt felhívnám mindenkinek a figyelmét, hogy ez megint játék a számokkal. 102 ezer földműves van, akinek nagyon nagy része nem családi gazdálkodó, sőt még csak nem is gazdálkodó, hanem elvégzett egy aranykalászos tanfolyamot, aztán van neki erről egy oklevele, és innentől fogva akár ügyészként, akár fideszes önkormányzati képviselőként vagy kórházigazgatóként mehet, és licitálhat a földekért. Nyilván sok ilyet fogunk is látni. Hanem van itt még egy dolog, amire szeretném felhívni a figyelmet, hogy igazából azok a földek, ami elég nagy ahhoz, hogy gazdálkodni is lehessen rajta ‑ tehát nemcsak az, hogy a meglévő gazdaságot kiegészítem az apró földekkel, hiszen ezeket nem támadtuk mi sem, ezekkel nincsen gond, hogy az 1-2 hektáros földeket az állam értékesítse ‑, hanem a gondom ott van, hogy a tíz hektár fölötti területekre nem igaz, hogy 100 ezer emberhez mehet, mert összesen 9 ezer helyrajzi szám van, ami 10 hektár fölötti. Ez a 9 ezer helyrajzi szám pedig 320 ezer hektárt jelent. Tehát az összes szántó termőterületnek a 84 százaléka 9 ezer helyrajzi szám, tehát maximum 9 ezer gazdálkodóhoz vagy befektetőhöz ‑ inkább maradjunk a befektetőnél, hiszen mások bérlik ‑ mehet ez a föld, ha mindenki csak egy helyrajzi számot fog megvenni. De nyilván nem így lesz, úgyhogy ezt kapásból felezhetjük is. Tehát itt tulajdonképpen a Fidesz nem mást fog csinálni, mint azon kívül, hogy üveggyöngyként egy-két hektárokat ide-oda lehetővé tesz, hogy megvegyenek emberek, akár kedvezményesen is, de ami igazán nagy biznisz, a nagyobb földek, az 1-2 ezer emberhez fog menni. Az is, mint mondtam, befektetői szándékkal, hiszen nem ők fognak rajta gazdálkodni.

És ezért cserébe elveszti az állam azt a lehetőséget, hogy érdemben beleszóljon a vidék életébe, hogy érdemben egy jó bérleti rendszerrel olyan feltételeket szabjon, amiből növekedés, munkahelyek és újra a vidéki élet perspektívájának a megteremtése lenne lehetséges az állami földeken. Én ezt egy olyan bűnnek tartom, tisztelt Győrffy képviselőtársam, amihez sem az eredeti javaslattal, sem ilyen kiegészítő javaslatokkal nem lenne szabad asszisztálni. Én értem, hogy az a gazdatársadalom, akit ön képvisel, azok között van néhány befolyásos gazda, aki szeretne még földhöz jutni, és van egy befektetői kör vagy fideszes holdudvar, akit meg valahogyan ki kell fizetni, és ezt most ön fölvállalta, hogy ezt viszi. És ami még jobban fáj, hogy Jakab alelnök úr, aki a Magosz részéről, aki korábban azért csak-csak a gazdák érdekeiért dolgozott, most a gazdákat használva fel, a Fidesz érdekeinek szolgáltatja ki őket a magyar termőföld kiárusításával, a vidék jövőjének a kiárusításáért dolgoznak. Én ezt egészen elképesztőnek és szomorúnak tartom.

Természetesen ehhez a javaslathoz mi nem fogunk asszisztálni, nem fogjuk támogatni. És még ha ez a javaslat önmagában jó is lenne, tehát ha csak arról lenne szó például, hogy a meglévő bérleti rendszerben lehessen fölülvizsgálni a 2010 előtti árakat, akkor arról lehetne beszélni, hogy ezt valahogy hozzuk helyre, hogy a korábbi bérleti díjak nagyon alacsonyak, és az jól van-e, szükségük van-e ezeknek a gazdaságoknak arra, hogy azzal támogassuk őket, hogy nagyon alacsony bérleti díjat szabunk meg nekik. Arról lehetne egy értelmes vitát folytatni, de miután itt nem erről van szó, hanem arról van szó, hogy ehhez a földspekulációhoz kell egy kiegészítés, törvényjavaslattal még rentábilisabbá kell tenni ezt a földbizniszt, ezért egészen egyértelmű, nem kérdés, hogy ‑ erről azt gondolom, hogy szégyen, hogy egyáltalán itt vitázunk ‑ ezt nem fogjuk támogatni. Tisztelt képviselőtársak, köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Harangozó Gábor István — 2015-11-03, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/112-124.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-112-124,
  title = {Harangozó Gábor István — 2015-11-03, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/112-124.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}