{"cycle": 40, "id": "111-92", "date": "2015-11-02", "ulnap": 111, "seq": 92, "speaker": "Dr. Fónagy János (Fidesz)", "p_azon": "f006", "faction": "Fidesz", "kind": "interpelláció szóban megválaszolva", "role": "Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára", "event": "Interpelláció megtárgyalása I/7002 A Fidesz máshol költené el a magyar családoknak szánt pénzt?", "iromany": "I/7002", "duration_s": 234, "position": "Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára", "chars": 2898, "paragraphs": ["DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A négy perc nem ad nekem kellő időt arra, hogy a határozottság és az arrogancia közötti különbséget kifejtsem (Taps a kormánypárti padsorokban. ‑ Dr. Szél Bernadett: Nem is ez volt a kérdés! Nem ez a válasz a kérdésemre!), ezért engedjék meg, hogy ezúton is tájékoztassam a tisztelt Házat és az ország közvéleményét, hogy a kormány eddig sem hagyta és most sem hagyja magára a családokat. A kormány eddig is elkötelezett volt abban, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentse a családok kiadásait. E célt szolgálta és szolgálja a rezsicsökkentés, amely 2013. január 1-je és 2014. december vége között 373 milliárd forintot hagyott a zsebben. Ez a 373 milliárd, amely 2015-tel újabb százmilliárdokkal bővült, ezek nem hosszú nevű külföldi szervezetek által meghatározott statisztikák, ez a 373 milliárd forint effektíve kopogós, zsebben maradt pénz. Ennek a hatása abban is látszik, hogy a családok közüzemi hátralékai 2012-ről 2015-re 30 százalékkal, 95 milliárdról mint­egy 68 milliárdra csökkentek, tehát érezni lehet a magyar családok teherviselő képességében a kormánynak ezt a szándékát. Rezsicsökkentő célzattal indult el és folyt az „Otthon melege” program is, amelynek 15 milliárdos felhasználásával több mint 85 ezer háztartás energiahatékonysága javult.", "Tisztelt Képviselőtársaim! Többször elhangzott már, engedjék meg, hogy itt is elmondjam, az európai uniós támogatások keretrendszerét meghatározó rendelet egyértelmű: természetes személy csak az Európai Mezőgazdasági, Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap forrásai tekintetében lehet kedvezményezett. Energiahatékonysági korszerűsítést ezen alapokból magánszemély részére finanszírozni nem lehet. A kormány egyébként eddig sem uniós alapból finanszírozta, hanem a képviselő asszony által is említett kvótabevételből, valamint hazai forrásokból. A kormánynak határozott célja, hogy ezek a pénzügyi források a lehető legtöbb ember, a lehető legtöbb család érdekeit szolgálják. Ezt a célt két úton tudjuk megvalósítani: az egyik, hogy továbbra is támogatjuk a lakástulajdonosokat az ingatlanok felújításában, elsősorban olyan visszatérítendő forrásokkal, amelyeknek kamatterheit mintegy 100 milliárd forintos összegben a kormány biztosítja. A másik pedig, hogy ezeket a forrásokat olyan közösségi célra használjuk, olyan közösségi létesítményekre, oktatási, kulturális és egyéb létesítményekre, amelyekből az egész társadalomnak haszna lesz.", "Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében ezeket a programokat végre fogjuk hajtani, ezeknek a végrehajtásán a kormány jelenleg is dolgozik, és a lehető legrövidebb időn belül ezeket nyilvánosságra fogjuk hozni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)"]}