Rétvári Bence (KDNP)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök Úr, Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nyilvánvalóan mindenkinek vannak olyan élményei saját gyermekkorából vagy a gyermekeinek az iskolás éveiből, amikor a gyermek fáradtan jön haza, ugyanakkor a kormányzat igyekszik nemzetközi összehasonlításban is szemlélni azt, hogy mekkora a gyermekek leterheltsége. Ha megnézi ön is a 2014-es OECD-jelentést, akkor abból azt látjuk, hogy a magyar gyermekek összességében az általános iskolában 5303 órát töltenek, míg az OECD-átlag 7475 óra. Nyilván másfajta iskolarendszerek vannak, tehát minden ilyen számpárral óvatosan kell bánni, de nagyságrendileg azért mutatja, hogy az OECD-átlag jóval magasabb iskolaióra-leterheltségben az általános iskolai éveket tekintve, ott jóval több órát ülnek bent a diákok, mint az ön által idézett Ádám vagy a többi tanuló. Éppen ezért, amikor hozzányúlunk az oktatásügyhöz, nagyon óvatosan kell nyilvánvalóan ennek a bonyolult rendszernek egyik vagy másik részét tekinteni.

És szerintem az is mindenkinek napi tapasztalat, hogy mindamellett, hogy a diákok naponta öt órát, hat órát, hét órát bent vannak iskolában, nagyon sok szülő még különórára járatja a gyermekét. Tehát a szülők egy részének van olyan igénye, hogy miért annyira leterhelt a gyermeke az iskolában, míg egy másik része további tehernek veti alá valamelyest a gyermeket, amikor adott esetben délután vagy akár hétvégén további különórákra járatja, és ezért még hajlandó további anyagi áldozatot is hozni.

Nyilvánvalóan fontos, hogy egy ilyen döntés előtt a szülőkkel konzultáljunk, párbeszédet folytassunk, és így hozzuk meg a döntéseket. Ezért nyilván ön is tudja, ismeri, hiszen erről már többször beszéltünk, hogy a szülőkkel erről párbeszédet szeretnénk indítani, amelyben az oktatásnak ezekről a kérdéseiről is ‑ például a gyermekek leterheltségéről vagy az általános iskolai évfolyamok számáról, vagy a tananyag tartalmáról, mármint amiben konzultálni lehet elektronikus vagy más módon a szülőkkel ‑ minél inkább megismerjük az ő véleményüket, ők megismerjék azokat a szakmai elméleteket vagy az OECD más tagállamaiban vitt gyakorlatokat, amelyek befolyásolhatják a döntésünket, hogy hogyan is valósuljon meg a tananyag méretezése a diákok számára; főleg alsó tagozatban, mert szerintem minden vitának ‑ elsősorban az első négy vagy egyes jövőbeni elméletek szerint akár az első öt évfolyamban miként valósulhat meg az alapvető képességek elsajátítása, megtanítása.

Az elismerendő, hogy az elmúlt öt évben megnőtt az iskola szerepe, hiszen nemcsak az oktatásban, de a nevelésben is részt vesz. A mindennapos testneveléssel vagy más módon, az erkölcstan bevezetésével, a hittan bevezetésével növekedhetett is akár az órák száma az iskolában. Lehet, hogy erre a NAT ötévenkénti felülvizsgálatánál, ami 2012 után 2017-ben lesz ismételten aktuális, tekintettel kell lenni, és akkor az ön által felvetett szempontok szerint is ennek a tananyagnak, ennek a sűrűségnek a ritkítása lehet az egyik irány. De mielőtt ennek nekifogunk, mindenképpen szeretnénk a szülőkkel párbeszédet folytatni.

A NAT-nak nemcsak a műveltség közvetítése a feladata, hanem a tanuláshoz, munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök átadása és nyilvánvalóan a nemzeti és társadalmi összetartozás-tudat erősítése. Nekünk pedig az egységes fenntartással pontosan az volt a célkitűzésünk, hogy egyenlő hozzáférés legyen mindenki számára, hiszen nemzetközi összehasonlításban is, főleg Nyugat-Európához képest, nagyok a különbségek egyes régiókban, ahogy beiskolázzák a gyermekeket. Pontosan azért van ötévenkénti felülvizsgálása a NAT-nak, hogy ezeket esetleg korrigálni tudjuk, de az is fontos, hogy a pedagógusok továbbképzésében sokat tudtunk előrelépni, ami szerintem segít a gyermekeknek. Az elmúlt öt év eredményei közé ez mindenképpen besorolható, és az is, hogy akár a pénzügyi szemlélet, az önálló felelős családi gazdálkodás vagy a használható nyelvtudás megszerzése jóval hangsúlyosabb, mint évekkel ezelőtt. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Így bízunk benne, hogy a gyermekeknek a játékhoz is nagy kedve lesz a mindennapi iskola után. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)