Vantara Gyula (Fidesz)

VANTARA GYULA, a Költségvetési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A 2014. évi központi költségvetés zárszámadásának törvényjavaslata fekszik előttünk, amelynek általános vitájára október 7-én került sor, majd ezt követően a Költségvetési bizottság mint kijelölt bizottság az október 13-i ülésén a részletes vitáját lefolytatta és lezárta azt. Természetesen a parlament többi állandó bizottsága és a Magyar­országi nemzetiségek bizottsága is megtárgyalta, és mint a kijelölt bizottság előadója az ő véleményüket is ismertetem. A tárgyaló bizottságok megállapították, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek, és megfelel a jogalkotás szakmai követelményeinek. Képviselői módosító javaslat mindösszesen egy került benyújtásra Pesti Imre képviselőtársunk részéről, amit a bizottság 10 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett támogatott. Ennek tartalma, hogy a fővárosi és megyei kormányhivataloknak az elmúlt években felhalmozott tartozásállományát engedje el a kormány.A bizottság további módosítási szándékot nem fogalmazott meg. A Költségvetési bizottság kivételével egyik bizottság sem nyújtott be részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot.

Most pedig szeretném ismertetni a tárgyaló bizottságok véleményeit. Tekintettel a késői időpontokra, az egyes bizottságok részletes véleményéből önkényesen szeretnék kiemelni néhány olyan gondolatot, amelyek a bizottságok teljes véleményét alapozták meg.

Költségvetési bizottság. A 2014. évi központi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelel, a zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, és a benne szereplő pénzügyi adatok, információk megbízhatóak ‑ rögzítette a költségvetési bizottság. Kiemelném, hogy a bizottság megállapította, hogy 2014 a devizahitelesek számára is fontos év volt, hiszen a kormány ebben az esztendőben hozott számos intézkedést, elszámoltatást, forintosítást, fairbank-törvényt, amelyek, igaz, áthúzódva a következő évre, de érdemben csökkentették az adósok terheit. A növekedési fordulatot egyértelműen jelzi ‑ állapítja meg a továbbiakban a bizottsági vélemény ‑ a beruházási folyamatok alakulása. 2014-ben összesen 5200 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, ami jelentősen hozzájárult a GDP növekedési üteméhez. 2014-ben ‑ folytatja a bizottsági állásfoglalás ‑ az Európai Unió módszertana szerint számított adósságráta 76,9 százalékra mérséklődött az előző évi 77,3 százalékról, így 2014-ben is csökkent az adósság.

Összességében tehát megállapíthatjuk, írja a bizottsági jelentés, hogy 2014-ben is tovább gyarapodott az állami vagyon, többségében a közmű- és a bankszektorban végrehajtott ügyletek révén. Ezek a vásárlások nem rontották az uniós módszertan szerinti hiányt. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2015. október 13-án lezárta.

A Külügyi bizottság véleménye. A magyar nemzetgazdaság számára létfontosságú kérdés Magyarország külpolitikájának sikeressége, amely segíti a gazdasági érdekek érvényesítését a világban. A sikeres külpolitika eredményeként Magyarország kiviteleinek éves volumene 2014-ben 112,8 milliárd USA dollárra volt tehető. A bizottsági véleményben szerepel továbbá az a megállapítás is, hogy 2014 júniusától számítva további 15 céggel sikerült stratégiai együttműködési megállapodást aláírni, így összesen 59 stratégiai együttműködési megállapodás van. Magyarország egyúttal megerősítette gazdasági kapcsolatait a posztszovjet térséggel, Ázsiával, a Nyugat-Balkánnal és a Közel-Kelettel. A Külgazdasági és Külügyminisztérium nemcsak a gazdasági, hanem a politikai kapcsolatok kiépítésére is nagy hangsúlyt fektetett, és ennek keretében újranyitásként említhető az ulánbátori és a Kuala Lumpur-i, továbbá a 2014 végére 25 helyen nyitott kereskedőház ‑ állapítja meg a bizottsági vélemény.

A Fenntartható fejlődés bizottságának véleménye. A környezetvédelem területén a tervezési és szabályozó rendszer fejlesztésének, a környezetvédelmi infrastrukturális beruházásoknak, valamint egyes gazdasági szektorok környezeti teljesítményjavulásának köszönhetően Magyarország környezeti állapota 2014-ben a korábbi évek tendenciájához hasonlóan kedvezően változott.

A Fenntartható fejlődés bizottsága a véleményének összegzéseként megállapítja, hogy a jövőben koncentrálni kell a kör­nye­zettudatosság növelésére, az erőforrás-takaré­kosságra, az erőforrás-haté­kony­ság javítására, a fenntartható termelési, fogyasztási szokások elterjesztésére, a klímaváltozás hatásaira való felkészülésre, valamint az ökohatékony innovációra.

A Gazdasági bizottság véleménye. A Gazdasági bizottság megállapításai szerint sikeres volt a rezsicsökkentés költségvetése 2014-ben, bővült a családi kedvezményrendszer, nőtt a nyugdíjak reálértéke, megvalósult a közalkalmazotti béremelés, emelkedett a pedagógusok és a rendvédelmi dolgozók bére. A 2013. évet követően a háztartások reáljövedelme 2014 során is dinamikusan emelkedett, ezáltal a háztartási fogyasztások kiadása 1,7 százalékkal nőtt.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

2014-ben ‑ folytatódik a bizottsági jelentés ‑ a személyi jövedelemadó esetében bevezetésre került a nyugdíjbiztosítási kedvezmény, amely bővíti az adó feletti rendelkezések körét, és elősegíti az öngondoskodást. Az általános forgalmi adó esetében változást jelentett, hogy 2014. január 1-jétől az élő és a félsertés áfája 27 százalékról 5 százalékra csökkent, valamint az egyes mezőgazdasági termékekre alkalmazott fordított adózás eredetileg 2014. június 30-án lejáró rendelkezései 2018. december 31-ig meghosszabbításra kerültek; továbbá megállapítja a jelentés, hogy pozitív vonatkozásai voltak a pénztárgépek adóhatósághoz történő online bekötésének is. Összegzésképpen a bizottság megállapítja, hogy a fentiek alapján úgy ítéli meg a bizottság, hogy a 2014-es költségvetés megvalósítása jól szolgálta a gazdaságpolitikában kitűzött célokat.

(21.00)

A Nemzetbiztonsági bizottság véleménye. A bizottság ellenőrzése alá tartozó négy nemzetbiztonsági szolgálat esetében a megfelelő működéshez szükséges költségvetési források biztosítva voltak 2014-ben is. A bizottság ennek alapján a részletes vitát 2015. október 14-én lezárta.

A Honvédelmi és rendészeti bizottság, a Magyar­országi nemzetiségek bizottsága, a Kulturális bizottság, illetve a Népjóléti bizottság megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, így a bizottságok a részletes vitákat október 14-ével lezárták.

A Mezőgazdasági bizottság véleménye. A mezőgazdaságnak 2014-ben meghatározó szerepe volt a 3,6 százalékos GDP-növekedésben, teljesítménye a 2013. évihez képest 12,6 százalékkal nőtt. A vitát a Mezőgazdasági bizottság 2015. október 13-án zárta le.

Az Igazságügyi bizottság véleménye. A bírósági fejezet részeiben a költségvetési támogatás az eredeti előirányzathoz képest 2404 millió forinttal nőtt, azaz közel 2,5 milliárd forinttal, a növekedés a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2014. évi kompenzációja, fejezeti kezelésű előirányzatok átcsoportosítása, illetve a honvédelmi igazgatási feladatok finanszírozására biztosított előirányzatból származik. Az ügyészi szervezetek kiadási előirányzata is növekedett, mintegy 1 milliárd 453 millió forinttal, ez 3,9 százalékkal több, mint az előző évi előirányzat.

A Nemzeti összetartozás bizottságának véleménye. A Nemzeti összetartozás bizottságának célja, hogy támogassa a Magyarország határain kívül élő magyarság boldogulását, előmozdítsa a Magyar­országgal való kapcsolataik ápolását és fejlesztését, és az elkülönített állami pénzalapként működő Bethlen Gábor Alap támogatásainak nyújtásával segítse a határon túli magyarság anyagi és szellemi gyarapodását, nyelvének és kultúrájának megőrzését. Támogatási igényét 251 361 fő nyújtotta be az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, muravidéki és horvátországi területekről, és a 2014. évi előirányzatok ezen igények kielégítését finanszírozták és támogatták.

A Vállalkozásfejlesztési bizottság véleménye. A magyar exportteljesítmény szintén kiváló volt 2014-ben ‑ állapítja meg a Vállalkozásfejlesztési bizottság véleménye. Ebben jelentős szerepet játszott a járműgyártás, valamint a kapcsolódó beszállítói hálózat folyamatosan bővülő kibocsátása és a kapacitás bővítése. A bizottság megállapította továbbá, hogy a 2014. év rekordszintű teljesítménye után a beruházások további bővülését várja 2015-től, és ehhez az EU-s források fokozott lehívása miatt a kkv-szektort támogató hitelprogramok és a kedvező hozamkörnyezet is hozzájárulnak.

Az Európai ügyek bizottságának véleménye. A költségvetés végrehajtása 2014-ben megfelelt a maast­richti kritériumoknak, a legfontosabb feltételeként a 3 százalék alatti államháztartási hiánynak és a GDP-arányban csökkenő államadósságnak. A bizottság a részletes vitát 2015. október 13-án zárta le.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az elhangzó összegző vélemények alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)