Dr. Nagy István (Fidesz)

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Asszony! Teljesen egyetértek önnel abban, hogy a tanulás az egyetlen, amely segíti eltüntetni a társadalmi különbségeket. A tanulás az esélyt jelenti mindenki számára, hogy kiemelkedjen abból, ahol született, hogy egy új élettel vagy új eséllyel legyen gazdagabb. Mindezt a tanulás tudja biztosítani a gyerekek számára.

(22.20)

Higgye el, ezt azért mondom, mert én magam is egy szegény szabolcsi faluban születtem, ahonnan a tanulás révén lehettem aztán később majd magam is egyetemi oktató. Tudom ezt a folyamatot, és tudom, hogy mit jelent egy falusi gyerek számára az, hogyha a felsőoktatásban részt vehet. Azt is tudom, hogy csak akkor ér valamit ez a felsőoktatás és az egész oktatási rendszer, ha az tudást, értéket biztosít a hallgatók számára, ha olyan értékállóságot és olyan lehetőséget ad a kezébe, amivel aztán élni tud, mint kincset tudja használni. Ha ez egy tömegképzés, ez egy kommersz képzés, ha csak a mennyiségi létszámadatokra megyünk, akkor gyakorlatilag csak egy illúziót adunk a hallgatóknak, nem pedig esélyt arra, hogy boldogabbak legyenek ebben az életben.

A kormány 2014 decemberében elfogadta a felsőoktatási stratégiát, a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című dokumentumot, amely 2030-ig rögzíti a felsőoktatással kapcsolatos stratégiai célokat, a speciális beavatkozási területeket, a megvalósítani tervezett célkitűzéseket és akciókat az oktatási kiválóság, a világszínvonalú kutatás és a társadalmi felelősségvállalás területén.

A felsőoktatási stratégia célja a nemzetközi oktatási és kutatási térben magasan pozicionált, a társadalmi kihívásokra válaszolni képes, Magyarország gazdasági sikerességét alapjaiban meghatározó felsőoktatási rendszer működtetése. A megfelelő méretű és minőségi hazai felsőoktatás képes válaszolni a társadalmi és a gazdasági kihívásokra egyaránt. A felsőoktatási koncepció egy 15 évre vonatkozó irány­mutatást tartalmaz, amely kijelöli azokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a teljesítményelvű hazai felsőoktatás kialakítása érdekében szükségesek. A felsőoktatás minőségi oktatásának és versenyképes képzésének köszönhetően képes lesz külső források bevonásával is finanszírozni tevékenységét, igazodni kell a munkaerőpiaci elvárásokhoz, a társadalmi igényekhez, a demográfiai változásokhoz, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokhoz egyaránt.

Az állami felsőoktatási intézmények működésére a megelőző időszakokban az átláthatatlan gazdálkodás és a szabályozatlan folyamatok, továbbá a bel­ső és külső kontroll teljes vagy részleges hiánya volt jellemző. A korábbi kormányzati intézkedések eredményeként ‑ a gazdasági főigazgatók státusának kiemelése, költségvetési felügyelők kinevezése ‑ az intézmények hatékonysága számottevően nem javult, a 2013-as évtől külön költségvetési támogatásokra volt szükség annak érdekében, hogy az egyes intézmények fizetőképessége fenntartható maradjon.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 2014. július 24. napjától tartalmazza a kancellárra vonatkozó legfontosabb szabályokat. Az első kancellárok 2014. november 15-én kezdték meg ténylegesen a működésüket. A kancellárok belépését követően egy év elteltével megállapítható, hogy a kancellárok egyéni és csoportos teljesítménye igazolja a rendszer kialakításával kapcsolatban támasztott kormányzati elvárásokat. A felsőoktatási intézmények működése átláthatóbbá vált, az intézmények gazdasági, pénzügyi működése racionálisabb, jobban tervezhető, a tartozásállományuk folyamatosan csökken, míg a pénzkészletük emelkedik. A nyert többletforrások természetesen a felsőoktatási képzési és kutatási minőségfejlesztésre fordítandók.

A felsőoktatási ágazat támogatásának növekedése 2015-ről ’16. évre 3,4 százalékos, számszerűen pedig a támogatás 191,6 milliárd forintról 198,1 milliárd forintra növekszik. Ebből is következik, hogy a felszólalásban említett alulfinanszírozottság, illetve rossz forráselosztás nem a tényeken alapul. Abban igaza van, hogy lehetne még többet, de azt tisztelni kell, hogy a gazdaság jelen pillanatban mit tud lehetővé tenni. Mindez ráadásul attól függetlenül igaz, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatók létszáma a demográfiai változások eredményeként folyamatosan csökken. A korábbi években nyújtott támogatási jogcímen felül érdemes kitérni a korábbi elhibázott PPP-konstrukció kiváltására biztosított több mint 5 milliárd forint többletforrásra, amely túlléphető a kormány engedélyével a megadott feltételek esetén. Ezt követi a következő években is forrásbiztosítás erre a célra.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)