Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)

DR. FAZEKAS SÁNDOR földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar mezőgazdaság történelmi fordulópontjához érkeztünk. Új korszak kez­detén állunk. A nemzeti ügyek kormánya az állami földek értékesítésével egy közel évszázados kisgazda elképzelést vált valóra.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Eltűnik a szovjet kolhozrendszer utolsó maradványa is. A kommunista téeszesítés idején a parasztságtól elrabolt területek újra a kisgazdaságokat gyarapítják majd. Ahogy hajdan Darányi Ignác földművelésügyi miniszter fogalmazott, a külhoniak térnyerése elleni küzdelemben nem lehet közömbös a nemzetre nézve, hogy kinek a kezén van a magyar föld. Legyen a föld azoké, akik megművelik, legyen a föld a magyar gazdáké! (Balla György: Úgy van!)

(14.30)

Tisztelt Országgyűlés! A kormány, a Magosz és a Nemzeti Agrárkamara erre irányuló javaslatát elfogadva, az állami tulajdonban álló földek mintegy 20 százalékát végérvényesen a földművesek gondjaira fogja bízni. A gazdák földtulajdonhoz juttatása, a tulajdonra alapozott gazdálkodás megerősíti a családi gazdaságok, a földművesek gazdasági pozícióit és versenyképességét. A földművesek érdekeit tartjuk szem előtt, hiszen tulajdonosként nem kell majd bérleti díjat fizetniük a földhasználatért. Célunk továbbá a kisbirtok megerősítése a nagybirtokokkal szemben, valamint az, hogy megvédjük a magyar termőföldet a külföldi terjeszkedés veszélyétől.

Az állam cégei által nem művelt, haszonbérbe adott vagy csak nehezen hasznosítható, egy-egy évre szóló megbízási szerződésekkel kiadott, túlnyomórészt elaprózott állami földek kerülnek magántulajdonba. Az értékesítések átlátható módon, teljes körű nyilvánosság biztosítása mellett minden magyar földműves számára azonos feltételekkel történnek. Az árveréseken tehát bárki ott lehet majd, de földet már csak kizárólag helyben lakó, földműves magyar állampolgár vehet. Igazolni kell a 20 kilométeren belüli helyben lakást vagy üzemközpontot, és csak természetes személyekhez kerülhetnek ezek a birtoktestek.

Sajnálatos, hogy az ellenzék nem támogatja e törekvésünket, és akadályokat akar gördíteni a magyar gazdák boldogulásának útjába. Sajnálatos, de nem különösebben meglepő. A baloldal nagybirtokvédő, külföldiek földszerzését támogató birtokpolitikája már megszokott számunkra. (Balla György: Úgy van.) Ám szomorú, hogy a Jobbik az Alkotmánybírósághoz is fordult, hogy miért csak magyar állampolgárok vehetnek részt az árveréseken, úgymond európai uniós tagállami állampolgárok pedig miért nem. Ezt a beadványt a Jobbik-frakció is aláírta, bár úgy látom, most néhányan meglepődnek azon, hogy mit írtak alá. Ez a kifogás a radikális párt eddig képviselt, állítólagos nemzetinek mondott politikájától elég távol áll.

Az állam bármilyen feltételt szabhat, bármilyen kedvezményezetti kört előírhat az állami földek eladása során, így az árverési résztvevők körének ilyen szűkítése nem lehet problémás, sőt elvárás is a magyar gazdák részéről. Erre a beadványra egyébként el lehet mondani, hogy a gazdaellenesség egyesítette az ellenzéket. Ez a közös nevező a gazdaellenesség a Jobbik, az MSZP és az LMP számára akkor, amikor tettekről és támadásról van szó. (Novák Előd: Ez nem hihető.) Ezt a kezdeményezést visszautasítjuk a Fidesz-KDNP részéről.

Ahogy említettem, a többi ellenzéki párton nem kell csodálkozni. Az MSZP-nek eleve az a filozófiája, hogy bárki kaphat ebben az országban földet, csak a magyar gazdák ne kapjanak. (Harangozó Gábor István: Mit csináltok, arról beszélj már, ne rólunk!) Az LMP pedig egyáltalán nem meglepő, hogy ellenzi. (Az elnök csenget.) Az LMP-nek semmilyen vidéki gyökere nincs, és ezt nem palástolja az sem, hogy van egy cifraszűrös álgazda az LMP soraiban, akiről elmondható egyébként, hogy tavaly az egész országban ő volt az egyetlen olyan gazda, álgazda, aki természetvédelem alatt álló területet akart vásárolni. Védett területet akart tehát venni. (Novák Előd: Ez volt az ellenzék ellenzéke, most halljuk a kormányt!)

Tisztelt Országgyűlés! A kormány eltökélt abban, hogy a magyar föld a magyar gazdáké lesz, nem külföldi cégeké, nem spekulánsoké, nem strómanoké. A strómanokat egyébként is kizárja a rendszer, hiszen az eladott földeken 20 éves elidegenítési és terhelési tilalom lesz, tehát más pénzéből földet venni úgy, hogy ahhoz 20 évig nem fér hozzá a valódi vevő, és nem is terhelheti meg azt a maga javára, elég kockázatos lenne. Mondhatni, nem is életszerű. Ráadásul a strómanoknak is helyben lakónak, földművesnek kellene lenniük, valamint az esetleges hiteligényt is nekik kellene beadniuk a bankokhoz. Mindezt a büntető törvénykönyv szankciói mellett. Ezt a védővonalat tehát nem lehet kicselezni. Ez a program nem is róluk szól, hanem a magyar gazdákról, a termelőkről, az agráriumban dolgozókról. Ezért hát minden földműves kaphat kedvező feltételekkel hitelt a vásárlásokhoz, így mindenki azonos feltételekkel indul, csak az önrészt kell biztosítaniuk saját forrásból.

Tisztelt Országgyűlés! A 3 hektár alatti birtokméret esetén a Nemzeti Földalap nyilvánosan meghirdeti az értékesítendő földeket és azok elvárt minimális árát. Erre a hirdetményre lehet 45 napig írásban ajánlatot tenni, és a legmagasabb ajánlatot tevővel köt a Nemzeti Földalap szerződést. A 3 hektár feletti birtokméret esetén az eladás módja nyilvános árverés. Az árverési hirdetmények közzététele már megtörtént. A november 16-tól induló árveréseket az NFA megbízásából a kormányhivatalok bonyolítják le.

Az árveréseken tehát, mint ahogy már említettem, nem lehet ezt eléggé hangsúlyozni, minden olyan földműves vehet részt, aki helyben lakó, illetve a meghirdetett föld fekvéséhez képest 20 kilométeren belül lakik, aki a megszerezni kívánt földdel együtt sem szerez 300 hektárnál több földet, aki magyar állampolgár, és aki befizeti a megpályázandó föld kikiáltási árának 10 százalékát kaucióként. Ez egyértelmű feltételrendszer. Az árverésen részt venni személyesen, jogi képviselettel vagy jogi képviselő útján lehet. Minden árverésről közjegyző által hitelesített jegyzőkönyv készül. Az árverések nyilvánosak lesznek, a sajtó számára is nyitottak.

Fontos, hogy minden birtokméretnél kötelező betartani a földforgalmi törvény előírásait. Így például az elővásárlási sorrendre vonatkozó szabályokat és a 60 napos kötelező kifüggesztést is.

Ez a program kisbirtokospárti cselekvési terv. A földértékesítés révén nem lehet nagybirtokokat építeni a szétszórt kis parcellákból. Ráadásul az eladásra kínált földek 80 százaléka 10 hektár alatti. A 41 ezer ingatlanból csupán 300 darab haladja meg a 100 hektáros birtokméretet. A zöme tehát elszórt, kisméretű föld, amelyek gyakran többe kerülnek az adminisztrációs költségek miatt az államnak, mint az abból befolyt haszonbérleti díj. A gazdáknak is gond ez, hiszen gyakran osztatlan közös tulajdonban van a magyar állam, beékelődött területekről, kis, gyakran zártkerti méretű parcellákról van szó, több tízezer ilyen parcelláról.

Az értékesítési program után még mindig mintegy 1,5 millió hektár állami föld marad a Nemzeti Földalapban, és az NFA is minden évben minimum 1-2 milliárd forintot fordít földvásárlásokra, így évi több ezer hektár az, ami az állami földvagyonba kerül. Ez a jövőben is így lesz. A Nemzeti Földalap tehát egy folyamatosan változó földvagyontömeg, amely­nek egy része, mintegy 20 százaléka kerül most értékesítésre. A 10 nemzeti parki igazgatóság szintén évi több száz hektár védett természeti területet vesz állami tulajdonba, ami szintén a Nemzeti Földalap vagyoni körét gyarapítja. Az állam tehát nem adja el a stratégiai földvagyont. Állami tulajdonban maradnak az erdőgazdaságok, a védett területeken túlmenően, az állami ménesek, mezőgazdasági iskolák, egyetemi, akadémiai és minisztériumi kutatóintézetek földjei is.

A földértékesítési program minden hamis híreszteléssel és politikai propagandával ellentétben nem érinti tehát a védett természeti területeket. A Natura 2000 hálózatba tartozó területek egy részét érinti, de ezek eddig is forgalomképes ingatlanok voltak, a természetvédelemért felelős miniszter előzetes egyetértésével értékesíthetőek.(Sallai R. Benedek közbeszól.) Ilyen esetben nem a terület, hanem a rajta lévő védett természeti érték a különös kincs; ezt bizonyára tudja az a képviselő, aki mindenképpen ilyen területet akart már eddig is vásárolni.

Jelenleg is nagy számban vannak ilyen Natura 2000-es területek egyébként magánkézben úgy, hogy a természetvédelmi szabályok által előírt védettségi szintjük nem csökkenhet. A magyar természetvédelmi jog szerint egyébként mindegy, hogy kinek a területén van a védett természeti érték, ez lehet egyházi, magántulajdonú vagy állami terület, ugyanolyan szabályok vonatkoznak rá. Hozzátartozik, hogy a nemzeti parki területekre, védett területekre a Natura 2000-esektől eltérően szigorúbb előírások vonatkoznak, így azok eladása nem lehetséges, ilyen szándéka a kormánynak nem volt, nincs is, tehát helytelen, ha a kettőt az ellenzék megpróbálja összemosni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! A Nemzeti Földalap továbbra is biztosít földeket az önkormányzatok számára, 15 éves ingyenes vagyonkezelői jogviszony keretében szociális és közfoglalkoztatási célokra egyaránt. Emellett bizonyos közérdekű célokra, mint példának okáért a településfejlesztés, eddig is vásárolhattak az önkormányzatok NFA-s földet. Erre a jövőben is lehetőségük lesz, de a Földművelésügyi Minisztériumnak mindig az volt az álláspontja, hogy a településfejlesztésre, iparfejlesztésre lehetőleg a már belterületben lévő, barnamezős vagy felhagyott területeket célszerű igénybe venni, nem a termőföldet. A termőföldre a magyar mezőgazdaságnak szüksége van. Azon mezőgazdasági termelést kell folytatni, és lehetőleg minél kevesebbet kell belőlük beépíteni.

(14.40)

Tisztelt Országgyűlés! Ez a nap az új magyar birtokpolitika nyitánya, amely átadja a múltnak a szocialista nagyüzemek korszakát. Hisszük, hogy Magyar­ország kormánya nemzeti érdekeket óv e területek földműveseknek juttatásával. Valljuk, közös jövendőnk záloga, hogy megerősítsük a családi gazdaságokat és az agrárközéposztályt. Történelmi pillanat, hogy a vidék népe a jövőben szabadon rendelkezhet létalapjával, a magyar földdel. Ha a helyi földművesek birtokába kerülnek ezek a területek, többé sem a nagyüzemek, sem az idegen tőkeerős agrárcégek vagy spekulánsok nem szerezhetik meg a magyar gazdák jogos jussát, ez pedig mindannyiunk közös érdeke.

Meggyőződésem, hogy a magyar föld a magyar földművesek tulajdonában van a legjobb helyen. A magyar földműveseknek és az egész országnak az a legjobb, ha a gazdák nem bérlők, haszonbérlők, hanem tulajdonosok lesznek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)