Harrach Péter (KDNP)

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy apró megjegyzés: ön azt mondta az előbb, hogy 20-25 ezer ember veszi igénybe az idén, mondtuk mi. Mi nem mondtuk, a Nemzeti Bank mondta, legfeljebb, amikor megkérdezték, akkor őket idéztük. De nem az idén. Kedves képviselő asszony, ön rendszeresen félreolvassa a nyilatkozatokat. Ki mondta azt, hogy az idén? Tud erre választ adni? Nem, mert nem mondta senki. De hagyjuk ezt a vitát, mert ez már kezd egy kicsit alacsony szintű lenni. Beszéljünk inkább a törvényről! Tehát ismét mondom, a kiinduló helyzet az, hogy Magyarországon van körülbelül 100 ezer olyan család, amelyik komoly fizetési nehézségekkel küszködik. Ezek közül a családi csődvédelem körülbelül a Nemzeti Bank véleménye szerint 20-25 ezer ember részére kínál fel lehetőségeket. Ennek a lehetőségnek az elfogadásához kell a család szándéka.

Mi a lehetőséget tudjuk számszerűen felmutatni, az érintett családok szándékát ők tudják. Tehát hogy fognak-e jelentkezni vagy nem, azt ők döntik el. Hogy számukra még két lehetőség áll nyitva vagy talán három, ha megváltozik az anyagi helyzetük, akkor ők maguk törlesz­tenek, a másik lehetőség, hogy bevállalják a végrehajtást, ami sokkal rosszabb minden más lehetőségnél, és a harmadik, hogy ha nem tudják vállalni a családi csődvédelem által felkínált lehetőséget, akkor bizony az eszközkezelőnek az ajánlatát veszik fontolóra.

Természetesen, amikor szociális kérdésekről van szó, többek között a lakhatás feltételeinek a biztosításáról, akkor még más szociális intézkedések is szóba kerülhetnek. Szó esett itt a bérlakásokról, szó esett, néhány bank vetette fel a gondolatot például, hogy sok üres lakás van az ő birtokukban, erre valamilyen konstrukciót ki lehetne találni, de ez nem ennek a törvénynek a tárgya. Ez egy más intézkedésnek, akár törvénynek, akár rendeletnek vagy bármiféle jogszabálynak az alkalmazását igényli. De most a családi csődvédelemről van szó, ami ‑ ismét mondom ‑ egy lehetőség.

Azon lehet vitatkozni, hogy mennyiben kell tágabbra nyitni a kaput, hogy többen beférjenek ebbe. A koncepció az egyeztetések során úgy alakult ki, hogy először a szűkebb kört engedjük be, és utána nyissuk tágabbra, ami meg is jelent abban a feltételben, hogy először az otthonukat veszélyben érzők és utána pedig az egyéb adóssággal rendelkezők társulhatnak be. Két nagy előnyét látom én ennek a törvénynek: a végrehajtás felfüggesztését és a futamidő végén az elengedést. És ismét mondom, egy komplex rendszer egyik eleméről van csak szó. Még valami nem került itt szóba, hiszen a törvény bevezetésekor többször említettük ezt, hogy olyan állami támogatásra is lehetőség van, ami a törlesztőrészletnek a kiegészítését szolgálná, ezért az a példa, amit egyik képviselőtársam említett az összegről, az csökkenthető ezzel a külön döntés értelmében meghozott állami támogatással.

Tehát ismét mondom: a mi reményeink szerint a végrehajtás folyamatának beindulása olyan helyzetet teremt majd, ahol minden család ettől a veszélytől megmenekülni kívánván igénybe fogja venni a családi csődvédelmet vagy az eszközkezelőt. Ez nem vágy, ez sajnos egy szomorú helyzet, aminek a megoldása lehet az, amit mi ebben a törvényben felkínáltunk.

És még egy gondolat elhangzott ma már. A bankok, valóban úgy tűnik, hogy mérsékelten érdekeltek a rendszer fenntartásában. Ezért az ő tájékoztatásuk néha hiányos; azt hiszem, elég finoman fogalmaztam. Ezért vezetjük be módosításképpen, hogy a családvédelmi szolgálatnál is lehet jelentkezni. Ez is reményeink szerint növelni fogja a jogintézményt igénybe vevők számát. Ismét mondom, mindenkit, aki eddig esetleg nem kapott megfelelő tájékoztatást akár a pénzintézettől, akár a médián keresztül, az próbáljon utánanézni a szolgálat honlapján, és véleményem szerint maguknak a pénzintézeteknek is nagyobb tájékoztatási készséget kéne gyakorolniuk, de igazából az érintettek és az érdekeltek kell hogy megkeressék ezeket az egyébként meglevő tájékoztatási lehetőségeket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(12.40)