karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Heringes Anita (MSZP)

2015-10-21 · 108. ülésnap · felszólalás · 9:23

napirendi pont: Általános vita lefolytatása B/4680 Az ügyészség 2014. évi tevékenységéről H/6384 A legfőbb ügyésznek az ügyészség 2014. évi tevékenységéről szóló beszámolójának elfogadásáról

Szöveg8 654 karakter · 10 bekezdés · JSON

HERINGES ANITA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Legfőbb­ügyész-helyettes Urak! Nagyon örültem, amikor a legfőbb ügyész úr a beszámolójában kiemelte, hogy fontosnak tartják a környezetvédelem ügyét, és hogy komolyabban vizsgálódnak az összes olyan beadványban, amely ilyen jellegű témát érint. Én most pont ezért a megyémből hoznék föl önöknek egy problémát, amelyet már jeleztünk is a legfőbb ügyész úrnak, abban reménykedve, hogy hátha elkerülte a figyelmét az ügyészségnek egy-két adat, egy-két gondolat, és jelezve azt, hogy tényleg a környezetvédelem egy nagyon-nagyon fontos kérdés, ezért mélyen és behatóan kell, azt gondolom, vizsgálódni ezekben az ügyekben.

2014 októberében az MSZP szekszárdi elnöke bejelentést tett a cikói hulladéklerakó szabálytalan üzemeltetése és az ezzel elkövetett környezetszennyezés ügyében. A hulladéktároló kivitelezési hibája miatt a keletkező szennyvíz mennyisége többszöröse a megengedettnek. A vonatkozó szabályok szerint az üzemeltetőnek gondoskodnia kellett volna e nagymennyiségű szennyvíz elszállításáról és ártalmatlanításáról. Ehelyett egy ideig éjszakánként a környezetre ártalmas anyagot a vélhetően erre a célra kiépített, betonozott csatornán keresztül a Rák-patakba engedték, amelyen keresztül az további vízterületekben okozott kárt. Miután erre fény derült, a felhalmozódott szennyvizet tartályautókkal szállították el a hulladéklerakó területéről. Hadházy Ákos szekszárdi önkormányzati képviselő szemtanúja volt annak, amint egy tartályautót megtöltöttek, az a veszélyes rakománnyal elhagyta a hulladéktároló területét, azonban amikor a sofőr észlelte, hogy követik, visszafordult, és visszavitte a szennyvizet az üzemterületre. Ez után az eset után az önkormányzati képviselőt már be sem engedték a hulladéklerakó területére; egy feljelentéshez csatolt videofelvételen hallható, hogy a képviselőt arra hivatkozással nem engedték be, mert azt Ács Rezső személyesen megtiltotta ‑ ő ma Szekszárd polgármestere. Már az a tény is, hogy egy önkormányzati képviselőt nem engednek be egy közpénzen épített és az önkormányzat által üzemeltetett létesítménybe, jelentős kétségeket vet fel a törvényi előírásoknak megfelelő üzemeltetés vonatkozásában véleményünk szerint. Tavaly szeptemberben ez a képviselő úr volt Szekszárdon az, akit az Index című internetes újság tudósítóival együtt a telephelynek egy dolgozója markológéppel kergetett meg. Az Index munkatársai az egész eseménysort felvették, az ügyben a képviselő úr feljelentése alapján indított nyomozást a Bonyhádi Rendőrkapitányság. A nyomozás során bekért telefonos híváslistákból kiderült, hogy ezen események időpontjában a telephely-üzemeltető kft. vezetője azonnal felhívta Ács Rezső polgármester urat, és miután Ács Rezső polgármester urat nem sikerült elérnie, úgy lehet tudni, hogy a cégvezető felhívta Horváth Istvánt, Szekszárd akkori polgármesterét is, hogy konzultáljanak azzal kapcsolatban, hogy akkor be lehet‑e engedni az önkormányzati képviselőt a telephelyre. Mint ahogy mondtam, közpénzből, önkormányzat által üzemeltetett telephelyről beszélünk, ahova az önkormányzati képviselőt nem engedték be a polgármester utasítására. Azt gondolom, hogy ez is rengeteg kérdést felvet.

Azt tudjuk azonban, hogy Ács Rezső és Horváth István esetleges érintettségét tudomásunk szerint a mai napig nem vizsgálta senki. Ács Rezső jelenlegi szekszárdi polgármester egyébként a Cikói Hulladékgazdálkodási Társulás elnökeként pontosan tudatában volt annak, hogy a hibás tárolóban megengedettnél jóval több szennyvíz keletkezik, mégsem intézkedett időben a jogszabályoknak megfelelő mentesítésről. A környezetkárosítás bűntettének gyanújával elrendelt nyomozást a Tolna megyei rendőrség április 2-án megszüntette, mert álláspontjuk szerint a cselekmény nem bűncselekmény. A határozatból például nem derül ki, hogy elvégezték‑e a Rák-patak medrének talajvizsgálatát, nem vizsgálták, mennyi veszélyes anyagnak kellene lennie a tárolóban, az esetleges különbség miből adódhat. A tartályautókkal történő szennyvízszállítással összefüggésben pedig kritikátlanul elfogadták azt az érintettek által előadott magyarázatot, hogy a szennyvizet csupán a telephely területén mozgatták, és a képviselő által rögzített eset kapcsán is meggyőzte a hatóságot az a magyarázat, miszerint a tartálykocsi vezetője azért hagyta el a telephelyet, mert a szivattyújából kifogyott az üzemanyag, valamint ételt ment vásárolni. Visszaellenőrizhető lenne az üzemanyagszámlák alapján, hogy a sofőr úr éppen tankolni ment-e, mert gondolom, hirtelen nem lett üzemanyag a gépjárműben, de ez a bekérés nem történt meg. A panaszt a bonyhádi járási ügyészség azzal az indoklással utasította el, hogy a feljelentő nem tekinthető a cselekmény sértettjének. A feljelentő szekszárdi lakosként, miután a környezetszennyezés az ő életét is befolyásolja, véleményünk szerint valószínűleg a cselekmény sértettjeként felléphetett.

Ugyanakkor az ügyészség a határozatának indoklásában a panaszban ismertetett érvekre is kitért; megdöbbentő módon az ügyészség álláspontja szerint a büntetőeljárás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a szennyvízzel teletöltött tartályautó sofőrjének telepelhagyását igazoló magyarázat tényszerű vagy sem. Az ügyészség annak sem tulajdonított jelentőséget, hogy egy független környezetanalitikai laboratórium vizsgálatának jegyzőkönyvéből azt is megtudhatjuk, hogy a Rák-patak üledékében a csatornabekötés feletti és alatti szakaszon két komponens, a nitrát és a szerves oldószer tekintetében markáns eltérések mutathatók ki. Azt gondolom, ez egy olyan ügy, amelyet, ha a környezetvédelem fontos az ügyészség számára, jobban megvizsgál, és lényegre törőbben megnézi, hogy ki és hogyan befolyásolja egy ügynek a végkifejletét. De azt gondolom, hogy Magyarországot továbbra is az OECD a külföldi vesztegetés elleni egyezményt korlátozottan végrehajtó országok csoportjába sorolja. Én nagyon remélem, hogy ebben lesz változás, és be tudjuk bizonyítani az OECD-nek is, hogy ez nem az az ország, ahol ilyen dolgok megtörténhetnek.

Még egy ügy, ami számomra nagyon fontos, és már nagyon sokszor felvetettem itt a Parlament falai között is, és már az előző ciklusban is nagyon sokszor megtörtént ennek a problémának a felvetése, hiszen négy év telt el azóta, hogy az MSZP Demokráciaközpontja feljelentést tett a KSE Kft. botrányában - ab­ban a számlázási botrányban, ahol a közel 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő kft. három olyan céggel kötött marketing- és reklámcélokra szerződést, amelyeknek portfóliójában nem szerepelt ez a tevékenység. A négypárti önkormányzati vizsgálóbizottság megállapítása szerint két év alatt a három cég összesen 298 millió forint közpénzt kapott. Az ügyben, ahogy mondtam, az MSZP Demokráciaközpontja megtette a feljelentést. Amit tudni kell a háttérben erről a cégről, az az, hogy a kecskeméti cégek gazdálkodásáért felelős alpolgármestert, aki a mai napon már Kecskemét polgármestere, Szemereyné Pataki Klaudiának hívják ‑ utalok a marketingszerződések megkötésére ‑, aki azóta nagy sikert futott be, hiszen volt már országgyűlési képviselő Matolcsy György helyén, majd most már Kecskemét polgármestere.

(14.00)

Az ügyben egyébként még mindig nincs döntés, pedig azt láthatjuk, hogy ha éppen arról van szó, hogy nagy hírt kell verni, akkor egy Galambos Lajos ügyében sajtónyilvánosan tudnak elvinni embereket bilinccsel a kezükön, és olyan ügyekben, ahol négy év alatt nem történik semmi, mert éppen nincs rá igény, ott pedig tényleg azt látjuk, hogy az emberek is érzik, hogy nem történik semmi komolyabb kihágás és nem történik semmi az ügyben.

A napokban megjelent újságcikkek alapján egy dolgot tudhatunk, hogy a nyomozás lezárult, hat személyt gyanúsítanak hűtlen kezeléssel, a nyomozó hatóság indítványozza ellenük a vádemelést. 450 millió forint kár keletkezett ebben az ügyben. Ha ehhez az összeghez még hozzáadjuk a KSE felszá­molója által nyilvántartásba vett követeléseket, akkor plusz 335 millió forint közeli összeget írhatunk fel. Ha ezt összeadjuk, ez 800 millió forint.

A Kecskeméten élő emberek fejében már nagyon sok minden megfordul. Csak nagyon rossz érzés, és az a baj, hogy az emberekben rossz érzés van, ha azt látják, hogy olyan ügyben, ahol politikusneveket is lehet hallani és politikusnevek is felmerülnek, ott valahogy lassabban történnek a dolgok, vagy ha nem is lassabban, akkor gyorsabban zárulnak le a nyomozások.

Az a baj, hogy szerintem el kellene oszlatni az emberekben ezt a rossz érzést, el kellene oszlatni, ne azt érezzék, hogy a külföldi OECD-nek igaza van ebben a dologban, hogy itt megtörténhet ilyesmi. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Heringes Anita — 2015-10-21, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/108-83.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-108-83,
  title = {Heringes Anita — 2015-10-21, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/108-83.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}