{"cycle": 40, "id": "108-4", "date": "2015-10-21", "ulnap": 108, "seq": 4, "speaker": "Mátrai Márta (Fidesz)", "p_azon": "m006", "faction": "Fidesz", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása B/5618 A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2014. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében H/6370 A Kúria elnökének a Kúria 2014. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel benyújtott beszámolójának elfogadásáról", "iromany": "B/5618 · H/6370", "duration_s": 741, "position": "az Országgyűlés háznagya", "chars": 8916, "paragraphs": ["DR. MÁTRAI MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Darák Péter Elnök Úr! A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 117. § (1) bekezdése szerint a Kúria minden évben beszámol az Országgyűlésnek abírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kifejtett tevékenységéről, valamint az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének és megsemmisítésének, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának vizsgálata során szerzett tapasztalatairól. A Magyarország Alaptörvénye, bíróságokról szóló cím, 25. cikk rögzíti: „A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.” A Kúriának mint újra felállított jogintézménynek tehát ez a második teljes éve, amely alapján mérleget vonhatunk, és ennek alapján az elégedettségre minden okunk megvan.", "Ha van a rendszerváltozás lezárásának a jogéletben kiemelkedő pillanata, mindenképpen ezek közé tartozik az igazságszolgáltatás terén a Kúria intézményének visszaállítása. Itt nemcsak arról van szó, hogy felélesztettünk egy, a magyar hagyományokhoz illeszkedő bírósági fórumot, hanem megteremtettük azt a tudományos és gyakorlati műhelyt, amely nagy szakértelemmel és az igazságszolgáltatás egészét átfogó módon egységbe fogja a magyar jogrendszer fennmaradó egyenetlenségeit is. A Kúria nemcsak egy magas szintű ítélkezési fórum, hanem a társadalom jogerkölcsi zsinórmértéke, amely néha még a mindenkori közpolitika számára is kijelöli a jog használatának gyakorlati fordulatait. A Kúria olyan, a hétköznapi életben is bizonytalan fogalmakat, jogi és erkölcsi kapcsolatokat, viselkedési módokat rögzített, szinte a törvény erejével, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatok és kollégiumi vélemények által, amely nemcsak a bíróságok számára tette könnyebbé az ítélkezést, hanem minden jogkereső embernek iránytűt adott a jogszerű eljáráshoz, a törvénytisztelő magatartáshoz.", "Az is különösen nagy segítséget jelent a jogalkotó számára, ha az egyes kollégiumok szerepet vállalnak a jogszabálytervezetek véleményezésében. Megemlíteném a Polgári Kollégium munkáját, amely aktívan járult hozzá a jogalkotáshoz azzal, hogy a részére közvetlenül vagy az Országos Bírósági Hivatalon keresztül eljuttatott jogszabálytervezetekre szakmai észrevételeket fogalmazott meg. A 2014-es évben közel húsz jogszabálytervezet érkezett a Polgári Kollégiumhoz, amelyre a Kúria által tett érdemi észrevételek jelentősen segítették a jogalkotást. Külön említést érdemel az a munka, melynek keretében a Polgári Kollégium több tagja bekapcsolódott az új polgári perrendtartás kodifikációjába.", "A Kúria elnökének most tárgyalt beszámolója tartalmazza a Kúria feladatait és szakmai célkitűzéseit. Ezek közül kiemelendő az egységes, magas színvonalú ítélkezés biztosítása. Az ítélkezés egységes szemléletének biztosítása érdekében tett erőfeszítések közül, a teljesség igénye nélkül, megemlítenék néhányat. Az új polgári törvénykönyv hatálybelépését követően kiemelkedő munka volt a Legfelsőbb Bíróság és a Kúria korábban hozott valamennyi gazdasági és jogi tárgyú, közel 300 jogegységi aktusának felülvizsgálata, amelynek a Kúria Polgári Kollégiuma eleget tett. A Kúria jogértelmezése világította meg a magyar gazdaság és társadalom szinte egészét érintő devizaalapú kölcsönszerződéseknél a jogi tisztességtelenség értelmezését.", "Lényeges ebben az ügyben, hogy újra felhívta a figyelmet a Kúria általánosságban is az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességének követelményeire. A Büntető Kollégium egyértelműsítette a büntetőjogilag fokozott védelmet élvező, közfeladatot ellátó személyek fogalmát a személyszállítás körében. Szeretném megemlíteni a Közigazgatási, Munkaügyi Kollégium véleményei közül azt, amely a munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése egységes jogkövetkezményeiről szól. Ez ugyanis az állampolgárok széles körét érintheti a jogsérelmek elbírálása során. A fenti, tudományos igényességgel megalkotott vélemények a joggyakorlat egészére is kiterjedő hatállyal, más jogágakat érintően, javíthatják az ítélkezési gyakorlat színvonalát és az ítéletek meggyőző erejét, illetve annak elfogadását.", "A magas szakmai elismertséggel és gyakorlattal rendelkező bírókból álló joggyakorlat-elemző csoportok feladatul kapták védői jogok érvényesülésének elemzését. Az összefoglaló jelentés, amelyet a Bün­tető Kollégium 2015. márciusi ülésén fogadott el, kimondja, hogy a büntetőeljárási törvény a védő jo­gait és kötelezettségeit alapvetően helyesen, a nem­zet­közi emberi jogi követelményekkel összhangban szabályozza. Kisajátítási ügyekben a Közigazgatási, Munkaügyi Kollégium útmutatást adott a forgalmi érték és a kisajátítást követő kártérítési igény meghatározásának problémájára.", "A bírósági eljárások törvényességének erősítéséhez szükség volt a szakértői bizonyítás egységes értelmezésére, amely minden jogterületet érint. Az erről szóló véleményt a Kúria három kollégiuma együt­tes ülésén fogadta el. A joggyakorlat-elemző cso­port a szakértői működés valamennyi területét megvizsgálta, és útmutatást adott a szakértővé válás követelményeihez, a szakértői működés jogszabályi környezetének javításához, illetve a bizonyítékok per­beli felhasználásához. Itt külön utalni kell a szakértői módszertan egységesítésének igényére. Mindezeket a törekvéseket teszi teljessé az elvi közzétételi tanács működése. A Kúrián belül öt közzétételi tanács látja el a Kúria elvi határozatainak és döntéseinek közzétételét. A közzétett határozatok a szakágak teljes ítélkezési területét érintik. Az elmúlt évben 75 elvi határozat és 19 elvi döntés közzétételét tartotta szükségesnek a jogegység biztosítása érdekében. A közzétételt követően mind az érintettek, mind az alsó-, felsőfokú bíróságok számára nyilvánvaló, hogy az adott kérdésben mi az irányadó kúriai álláspont.", "Szükséges megemlíteni a Kúriának az önkormányzati normakontroll keretében végzett tevékenységét, amelyet az Alkotmánybíróságtól vett át. A Kúria Önkormányzati Tanácsának az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata során tett elvi megállapításai körében a széles körű érintettség miatt kell megemlíteni a helyi adókivetési jog felülvizsgálatát, különös tekintettel a helyi adótárgyakra, valamint a közterületen való életvitelszerű tartózkodás értelmezésére, amely számos polgár és hivatal mindennapi életére kiható módon adott útmutatatást a közhatalmat megillető szabályozási keretekhez.", "Tisztelt Országgyűlés! Jóllehet minden képvi­selőtársamnak és az érdeklődőknek is lehetőségük volt elolvasni a beszámolót, de szükségesnek éreztem kiemelni ezeket a témaköröket, ezzel is tudatosítva azt a széles körű, a jogrendszer egészét érintő és az egészére kiható munkát, amelyet a Kúria a második teljes évében a jogrendszer és a joggyakorlat megújítása terén vállalt.", "(8.30)", "Összességében azt mondhatjuk, hogy a Kúria szinte a tudományosság igényével dolgozta fel az elé kerülő jogvitákat, bizonyítva azt, hogy a magas színvonalú jogtudományi ismeretek nélkül nem lehet az élet bonyolult, vitás kérdéseit igazságosan elintézni.", "Az elmúlt években olyan álláspont is elhangzott, amely szükségtelennek tartotta a Kúria országgyűlési beszámolóját. Véleményem szerint egy ilyen átfogó, a legmagasabb szintű ítélkezést érintő beszámoló az Országgyűlés számára is hasznos, hasznos iránymutatás az igazságszolgáltatás pillanatnyi állapotáról és a szükséges tennivalókról. Arról nem is beszélve, hogy a joggyakorlat terén felmerülő egyenetlenségek sokszor nem is a Kúria jogegységi eljárását kívánják meg, hanem a jogalkotónak kell észlelnie és rendeznie az eltérő joggyakorlatot kiváltó helyzeteket.", "Tisztelt Országgyűlés! Mindezt összegezve a Kúria mint legfelsőbb bírósági fórum kiemelkedő szereplője a magyar igazságszolgáltatás rendszerének. A 2014. évi tevékenységéről készült beszámoló azt mu­tatja, hogy minden lényeges ügycsoportban eredményesen segítette a magyar jogélet és a közigazgatási rendszer fejlesztését, a közélet és a jogi tudatosság növelését.", "Az Országgyűlés feladat- és hatásköre szerint illetékes Igazságügyi bizottsága a beszámolót 2015. szeptember 28-ai ülésén megtárgyalta és elfogadását támogatta. A bizottság megállapítja, hogy a Kúria 2014. évre megfogalmazott szakmai célkitűzései ‑ mint az egységes és magas színvonalú ítélkezési gyakorlat biztosítása az új jogegységi lehetőségek kiaknázásával, az egyedi ügyekben folytatott ítélkező tevékenység időszerűségének javítása, a Kúria határozatainak közérthetővé tétele, a jogalkotás előkészítésének támogatása ‑ megvalósultak.", "Fontosnak tartja a bizottság a magas színvonalú ítélkezés érdekében létrehozott joggyakorlat-elemző csoportok munkáját, különösen a szakértői bizonyítás vizsgálatát.", "Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján javaslom az Országgyűlésnek, hogy a Kúria 2014. évi beszámolóját fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)"]}