Dr. Darák Péter

DR. DARÁK PÉTER, a Kúria elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Engedjék meg, hogy a plenáris ülés előtti beszámolómat egy korábbi kúriai elnök, Tőry Gusztáv szavaival kezdjem, aki a XX. század első felében, első időszakában az új polgári törvénykönyv megalkotásának reményében mondta a következő szavakat.

„Sokszorosak a remények és várakozások, amelyekkel társadalmunk a polgári törvénykönyv elé tekint. Mindezek közül három korszakos feladat emelkedik ki legfontosabb gyanánt. Kódexünktől először a jogbiztonságot, másodszor a nemzeti jogegységet, harmadszor a társadalmi és gazdasági haladás feltételeinek biztosítását várjuk. E hármas feladat tükrében kell a törvény jellemző vonásait szemügyre venni. A jogbiztonságra a legjobb bizonyíték az a készség, amellyel a bíró, a bírói gyakorlat a törvény számos szabályát azonnal magába szívja. Ez teljes mértékben szolgálja jogászi szerkezetével a törvényalkotói célt. Talán még a jogbiztonságnál is fontosabb a jogegység megteremtése, amely egyfajta jogi kultúrközösség legszilárdabb alapja lehet.”

A Kúria elnöke kitért arra is, hogy milyen fontos, hogy azokban a helyzetekben, amikor a jogszabályok tartalmát külföldi jogból vesszük át, annak átültetése olyan alakban történjen, amely a műnek mint egésznek a magyar jellegén nem változtat. Ezért a sokszor elkerülhetetlen tartalmi recepció is az asszimilálás alakjában kell hogy megtörténjék. A fennálló jog konzerválása mellett azonban fontos feladataként határozta meg az új kódexnek, hogy az megteremtse a társadalmi és gazdasági haladás biztosítékait is, és ennek számos példáját állította például azokban a szociális követelményekben, amelyek a gyöngének védelmét kívánták meg az erős ellen, az egyéni önzés korlátlanságának kívánt gátat vetni az összesség érdekében, és a forgalomban fokozottabb tisztességet és jóhiszeműséget kívánt garantálni.

Tőry Gusztáv úgy látta, hogy az új polgári törvénykönyv egy olyan törvénykönyv lehet, amely az igazságszolgáltatásnak szilárd alapja, a nemzeti jogtudomány termékeny talaja és az ország társadalmi és közgazdasági haladásának hathatós gyámolítója lesz. Azt hiszem, hogy ennél többet ma egyetlen magyar bíró sem mondhat arról, hogy a jogrendszernek milyen célokat kell elérnie, biztosítania, és hogy ebben a bíróságoknak is tevékeny szerepük kell hogy legyen.

A Kúria elnöke, amikor évente egyszer a Magyar Országgyűlés plenáris ülése előtt áll, két kérdésről kell hogy szót ejtsen az Alaptörvény által kimondott kötelezettség alapján. Az egyik a Kúria Önkormányzati Tanácsának működése, az önkormányzati rendeletek normakontrolljának gyakorlata, a másik pedig a jogegység biztosítása. Ha megengedik, az önkormányzati normakontroll témakörével kezdem, azért is, mert az elmúlt években ezekről kevesebb szó esett.

Az önkormányzati normakontroll működése kiteljesedett az elmúlt időszakban, és két örömteli fejleménnyel számolhatunk. Az egyik az, hogy elég időnként önmagában a Kúria előtt a normakontroll-eljárás megindítása, és ez már arra indítja a támadott rendelkezést magában foglaló rendeletek megalkotóit, hogy felülvizsgálják saját rendeletüket.

A másik pedig egyfajta segítő kontroll megjelenítése. Tehát az Önkormányzati Tanács 2014. évi gyakorlatában számos olyan elv került kimondásra, amely segíteni tudja az önkormányzati képviselő-testületek normaalkotó munkáját.

A tanács 2014-ben 68 döntést hozott, amelyből 46 ügyben érdemi határozat született, és ezek között szerepelt viszonylag magas számban a törvényen alapuló jogalkotói feladat elmulasztásának a megállapítása is.

Az Önkormányzati Tanács működését két sorozatper határozta meg. Az egyik a köztemetőkre vonatkozó előírásokra koncentrálódott, ahol a köztemetők helyi adó alá vetésének egy időszaka vonatkozásában mondta ki a Kúria, hogy figyelemmel kell lenni ebben az esetben az ingatlan hasznosításának e különleges módjára. A másik pedig az a jelenség, hogy az önkormányzatok elmulasztották megalkotni a háztartási szennyvíz elszállításával összefüggő rendeletüket.

Az egyes jelentősebb ügyeket tekintve ki kell emelni a telekadó tárgyával kapcsolatos kúriai döntést, amely egy olyan helyzetben született, amikor az adóztatható ingatlanok körét a törvényalkotó kiterjesztette a külterületekre is, ugyanakkor nem követte ezt az adó mértékével kapcsolatos differenciálás, és ez azzal a következménnyel járt, hogy aránytalan adómérték terhelte a külterületi ingatlanokat.

A másik jelentős döntés, mint említettem, a köztemető funkciójú ingatlanok használatával volt kapcsolatos. Itt a Kúria kimondta, hogy a helyi sajátosság körében kell értékelni az ingatlan használatának e különleges módját.

A Kúria fontos konklúziót fogalmazott meg a helyben lakás mint adómentességi, adókedvezményi jogcím vonatkozásában is, kimondva, hogy telekadó esetében ez adómentesség alapjául nem szolgálhat, építményadó esetében viszont a tényleges életvitelszerű tartózkodás az adómentesség alapjául szolgálhat. A Kúria egy konkrét döntésében kiállt az önkormányzati feladat- és hatáskörök védelme érdekében is akkor, amikor a Hungaroring körüli rendezvényeket szabályozó rendelet vizsgálata során lehetővé tette a kiegészítő jogalkotás lehetőségét az önkormányzat számára.

(8.10)

Védelemben részesítette az önkormányzat rendeletalkotási autonómiáját akkor, amikor hangsúlyozta, hogy nem semmisít meg önkormányzati rendeletet pusztán jogszépészeti szempontból, mert ez valós jogbizonytalanságot eredményezne. Jelentős döntést hozott a Kúria az önkormányzati önállóság védelme érdekében egy költségvetési rendelet esetében, amely kényszertársulás helyzetében vetett föl értelmezési kérdéseket. Illetve fogyasztóvédelmi szemléletű döntést hozott a parkolás mint közszolgáltatás vonatkozásában akkor, amikor kimondta, hogy nem elegendő, ha havonként csak egy alkalommal és az ellenőrzéstől számított öt napon belül teszi lehetővé a rendelet annak igazolását, hogy a közszolgáltatás ellenértékét a fogyasztó megfizette. A közterületi életvitelszerű tartózkodás témájában a Kúria azt hangsúlyozta, hogy a közterületen való életvitelszerű tartózkodás csak ott lehet tilalmazott, ahol a védendő értékek kifejezetten tényszerűen és igazolhatóan érvényesülést kívánnak.

A Kúria eltért az Alkotmánybíróság korábbi, még a hatáskörátadás előtti gyakorlatától abban, hogy önkormányzati rendeletbe foglalt egyedi döntést is felülvizsgált, illetve továbbfejlesztette a tulajdonvédelmi tesztet egy építési szabályzattal kapcsolatos ügyében. Ugyancsak több elmarasztaló döntést hozott a Kúria abban a tárgyban, hogy az önkormányzatok nem alkották meg határidőben az önkormányzati segélyre vonatkozó rendeletüket.

Ennyit tehát az önkormányzati normakontrollt érintően, és ha megengedik, néhány szót szólnék a jogegységi tevékenység kérdéseiről a 2014. évben. 2014-ben a legfontosabb feladatunk az akkor hatályba lépett polgári törvénykönyvhöz kapcsolódó jogi iránymutatásaink felülvizsgálata. Ezt a Kúria az 1/2014. PJE számú jogegységi határozatával megtette, felülvizsgálta azt a több tucat korábbi iránymutatást, ami a régi Ptk. alkalmazásához kapcsolódott. Viszonylag bonyolult feladatot kellett a Kúriának elvégeznie, hiszen a régi Ptk. alapján még akár évtizedekig folyamatban maradhatnak perek, tehát az iránymutatásokat úgy kellett kigyomlálni, hogy azok alkalmasak legyenek a régi Ptk. alapján folyamatban lévő perekben a jogegység biztosítására, ugyanakkor ne képezzék akadályát az új polgári törvénykönyv alakuló bírói gyakorlatának sem.

A Kúria 2014-ben növekvő ügyszámokkal küzdött, ennek ellenére eredményei minden ügyszak tekintetében növekedtek, és a folyamatban lévő ügyek száma minden ügyszak vonatkozásában csökkent. Ezt kollégáim komoly erőfeszítésének segítségével sikerült elérni, amit ezúton is szeretnék megköszönni. A Kúria ítélkezésének időszerűsége a kelet-közép-európai régióban kiemelkedő, minden ügyet egy éven belül befejezünk, a polgári és büntetőügyeket pedig nagyrészt fél éven belül lezárjuk.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni a 2014-es tevékenységünk értékelésénél azt, hogy 2014-ben a választások évét éltük, ami közel kéthavi ügyérkezésnek megfelelő választási jogorvoslati ügyet jelentett a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának munkájában. Ennek ellenére a szintet mind az időszerűség, mind az érdemi elintézés vonatkozásában sikerült tartani.

A Kúria jogegységi tevékenységét egyre erőteljesebben jellemzi a joggyakorlat-elemzések végzése. 2014-ben jelentős jogrendszeri kérdéseket vizsgált meg a Kúria, ezeket csak példálózva idézem fel: a védői jogok a bírói eljárásban, a szakértői bizonyítás vizsgálata, az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazhatósága a kölcsönszerződéseknél, a párhuzamosan megindított szerződésérvénytelenségi és végrehajtás-megszüntetési ügyek anyagi és eljárásjogi kérdései, a kormánytisztviselői döntőbizottsági határozatok bírósági felülvizsgálata, illetve a kisajátítási ügyek ítélkezési gyakorlata is joggyakorlat-elemzés keretében került vizsgálatra. Az elemzésről készült riportok, beszámolók a Kúria honlapján elérhetőek, és ezek számos kezdeményezést tartalmaznak a jogszabályok pontosítása, illetve a szakértői bizonyítás vizsgálata körében szervezeti és személyi döntések meghozatala érdekében is.

A joggyakorlat-elemzés megállapításain túlmenően a Kúria élt hagyományos jogegységi eszközeivel is, ennek megfelelően jogegységi határozatokat hozott a civiltörvény koncepciójára tekintettel, a Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium hatályon kívül helyezte a korábbi, e tárgyú iránymutatásait. A Polgári Kollégium, ahogy említettem, felülvizsgálta a régi Ptk.-hoz kapcsolódó minden iránymutatását, ezenkívül jelentős jogegységi határozat született a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződések tisztességtelensége tárgyában. Ennek konklúzióit, nevezetesen: az árfolyamváltozás kockázata, az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezések, illetve a különnemű árfolyamok alkalmazásának tisztességtelensége körében a jogalkotó támaszkodott a Kúria jogegységi határozatában meg­hozott és kimondott elvekre. Ezen túlmenően jogegységi határozat foglalkozott a mérsékelt összegű felügyeleti illeték megfizetésével is.

A kollégiumi vélemények közül kiemelném a közfeladatot ellátó személy fogalmát pontosító, a munkaügyi perekben a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének szabályairól szóló, a közigazgatási ügyszakban a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó, illetve a polgári ügyekben az ítélet hatályon kívül helyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló kollégiumi véleményt. Ezen legutóbb említett kollégiumi vélemény vonatkozásában szeretném hangsúlyozni, hogy a Kúria fellépett az indokolatlan és szükségtelen hatályon kívül helyezések ellen, ebben a kollégiumi véleményben kimondja azt az elvet, hogy a másodfokú eljárásban orvosolható hibákat a másodfokú eljárásban ki kell küszöbölni.

A Kúria a jogegységi feladatok ellátását a szervezet általános megújításával is összekapcsolta, így többféle tréninget, intézkedési tervet, minőségirányítási rendszert dolgozott ki, amelyek összességében elősegítik a Kúria alkotmányos érdemi feladatának teljesítését. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

(8.20)