Dr. Szakács László (MSZP)

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Formabontó leszek, hiszen azt kell mondjam, hogy az elérni kívánt célok bármilyen szintű egységesítése, amit az Európai Unió is elvár, illetve a magyar vállalkozások, a magyar pénzügyi rendszer átláthatóságát valamennyiben segíti… ‑ úgy gondolom, ezt meg kell tegyük. Természetesen, ha egy-két dologgal aggályunk van, azt, úgy gondolom, el kell mondjuk.

Nem beszélnék részletesebben, mint állam­titkár úr, nem is tudnék, és mint ahogyan Manninger képvi­selőtársam is elmondta, hogy milyen szabályrendszer lesz az elkövetkezendő időszakban, úgy gondoljuk, hogy ez mindenféleképpen azt a fajta pru­denciát, azt a fajta átláthatóságot fogja majd segíteni, amire, úgy gondolom, egy picivel hamarabb illett volna törekedni, de hát, ha most jött el az ideje, most jött el az ideje.

(18.50)

Az, hogy a sajátos gazdálkodású pénzügyi közvetítőrendszer részeiként gazdaságban részt vevő szervezetek tekintetében a speciális hatályú kormányrendeleti vagy rendeleti szabályozás alól kivesszük, és ezt betesszük a Magyar Nemzeti Bank rendeletalkotási jogkörébe, ott nyilvánvalóan ‑ már az aggályoknál tartok ‑ nekünk van olyan problémánk ezzel, hogy a Magyar Nemzeti Bank szakmaisága, jelenlegi gazdálkodása, úgy gondoljuk, hogy több szempontból is véleményes. Nem feltétlenül bízunk benne, de ha már odakerül, akkor reméljük, hogy például a pénzügyi szolgáltató szektor felügyeletét vagy a pénzügyi közvetítő szektor felügyeletét hatékonyabban fogja ellátni, mint az elmúlt két évben akkor, amikor esetleg a nem teljesítő kitettség, az átstrukturált követelés, ügyfélpartner-minősítés, fedezetértékelés prudenciális követelményeit majd meg fogja állapítani. Bízunk benne, hogy nem lesznek olyan fekete foltok, mondjam így, csúnya fiaskók, mint amik a tavalyi ellenőrzés vagy az idei brókercégek összeomlása kapcsán történtek. Tehát itt úgy gondoljuk, hogy ez a követelménye a prudenciának mindenféleképpen segíteni fog majd az elkövetkezendő időszakban.

Amit mi még aggályként mondunk el ‑ és nyilvánvalóan ez nem azt jelenti, hogy ne támogatnánk vagy ne tudnánk támogatni ezt a javaslatot ‑, az az, hogy a magyar kis- és középvállalkozásoknak alapvetően az első években ez egészen biztosan nem fog kedvezni. Nem tudom, hogy bármilyen ösztönző­rendszert vagy a pályázati rendszeren keresztüli ösz­tön­zőrendszert, amelyben az ő költségeiket egyéb­­ként vissza lehet szorítani, ebben a képzésre fordított költségeiket, az átállásra fordított költségeiket vissza lehet szorítani vagy éppen vissza lehet pótolni számukra. Úgy gondolom, hogy a rendelkezésre álló idő még elegendő lesz a számukra való kötelező bevezetésig, ezen gondolkozzon a kormány.

Csak egy dolgot kérünk szépen államtitkár úrtól, hogy ez a fajta aggály legyen a fejében, hogy a magyar kkv alapvetően nem feltétlenül van berendezkedve egy ilyen nagyon-nagyon egységes beszámolási rendszerre.

Mi azt látjuk, hogy a nagyobb, tőkeerősebb vállalkozásoknak ez nem fog problémát jelenteni, ahogyan előttem is elmondták többen. Valószínűleg nekik nagyobb százalékuk már a mai napon is így számol be, nem beszélve arról, hogy az anyavállalatuk is ezt követeli meg tőlük. Tehát azt a fajta üzletviteli és munkakultúrát ők már a sajátjuknak vallják, ami nemsokára kötelező lesz majd a magyar kkv-k számára is. Kérem, számoljanak azzal, hogy ennek az átállásnak költsége, időigénye van, ami nyilvánvalóan a produktív munkától fog majd elvenni értékes forrásokat, illetve munkaerőt.

Még egy dolgot kell megemlítsek: nem tudom, hogy véletlenül maradt‑e ki vagy nem volt ilyen, hogy a Könyvvizsgálói Kamaráról szóló törvény módosítása során az előterjesztő nem tér ki, hogy lefolytatták‑e az egyeztetést a kamarával vagy sem, és így az esetleges véleményüket sem ismerteti. Kérem államtitkár urat, hogy amennyiben ez volt, akkor azzal egészítsék ki az indokolást, és tessék engem abban megnyugtatni, hogy egyeztettek a kamarával. Köszönöm szépen a figyelmüket.