karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Demeter Márta (MSZP)

2015-10-20 · 107. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 7:55

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/6634 Egyes rendészeti tárgyú törvényeknek az európai uniós kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges és más célból történő módosításáról

Szöveg7 026 karakter · 15 bekezdés · JSON

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslatról szintén lerí az, hogy egy teljesen egyértelmű szokásos salátatörvényről beszélhetünk, és egyébként számos, egymással össze nem függő törvénymódosítást tartalmaz ez a javaslatcsomag. Egyetlenegy dolog köti össze ezeket, az, hogy mindegyik a BM feladatkörébe tartozó rendészeti tárgyú törvények módosítását tartalmazza.

Államtitkár úr kiemelt bizonyos pozitívumokat, mint a bűnügyi együttműködés, az Interpollal való együttműködés, a SIS-rendszer; ezek mind nagyon pozitív dolgok. Alapvetően - mint már a törvény címéből is kiderül - az „egyes rendészeti tárgyú törvényeknek az európai uniós kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges módosításokról” teljesen rendben lenne, de az „és más célból történő módosítások” már egy nagy kérdés, és itt láthatjuk azt, hogy olyan dolgokat dobáltak össze ebbe a törvényjavaslatba, amelyek között semmilyen tárgyköri összefüggést nem láthatunk.

Szeretnék kiemelni egypár konkrétumot a törvénnyel kapcsolatban. A javaslat megteremti a jogalapját a komplex közlekedési ellenőrzési pontok kiépítésének és üzemeltetésének, amelyek képesek lesznek a rendszámfelismerésre, a forgalomszámlálásra, a záróvonal átlépésének ellenőrzésére és a biztonsági öv használatára vonatkozó rendelkezések betartásának az ellenőrzésére is.

A javaslat szerint az építtető a rendőrség lesz, az üzemeltetést pedig a közút kezelője végzi a rendőrséggel kötött megállapodás alapján. A javaslat – a­hogy említettem - biztosítja az Interpol adatbázisának hazai alkalmazását. Pár rendelkezést módosít a törvényjavaslat a tűz elleni védekezésről szóló törvényben is, így például az építési termék a jövőben egyáltalán nem fog tűzoltótechnikai terméknek minősülni. A javaslat a hatályos szabályozáshoz képest cizelláltabban állapítja meg, hogy mely vállalkozásoknak miként kell gondoskodniuk a tűzvédelmi szabályzatuk érvényesítéséről, hány tűzvédelmi szak­képesítéssel rendelkező személyt kell alkalmazniuk. Az előterjesztő szerint a szabályok enyhítik a vállalkozások terheit.

A tűz elleni védekezésről szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy külön jogszabály a lakó- és üdülőegységek vonatkozásában is tűzvédelmi használati szabályokat állapítson meg. A javaslat rögzíti, hogy a tűzvédelmi követelményeknek való megfelelést tanúsító vizsgálatok csak akkreditált szervezettel végezhetők el. Engedélyköteles lesz a tűzjelző és tűzoltó berendezések beépítése, valamint a javaslat azt is egyértelművé teszi, hogy a Magyar Honvédség létesítményi tűzoltóságok közé tartozó tűzoltószervezetei felett nem a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az irányítási és ellenőrzési jogkör gyakorlója.

Valamint a törvény tartalmaz még módosításokat a fegyveres biztonsági őrségről szóló törvényben is. Ennek a hatályos szabályai speciális vizsga letételéhez kötik a fegyveres biztonsági őri feladatok ellátását. A jövőben, ahogy azt többen kiemelték, lesz OKJ-s fegyveres biztonsági őr szakképesítés, amivel kiváltható lesz a mostani vizsga.

A javaslat továbbképzési rendszer bevezetését írja elő a fegyveres biztonsági őrök számára, valamint azt is, hogy a ruházat átvizsgálását csak azonos nemű személy végezheti.

(14.00)

Itt az OKJ-s szakképesítéssel kapcsolatban azért felmerül a kérdés, hogy nem valakinek az üzleti érdeke kapcsolódik-e ehhez, ezt hogyan fogják vajon kiküszöbölni, hiszen sajnos láthattunk már az elmúlt öt, lassan hat évben szomorú példákat. Úgyhogy azt gondolom, felmerülnek még kérdések ennek végrehajtásával kapcsolatban.

Valamint a törvényjavaslat még a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényt is módosítja, ezzel összefüggésben az infotörvény fő szabály szerint lehetővé teszi az érintettek számára, hogy a nyilvántartásukban szereplő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapjanak. A javaslat szerint azonban megtagadható az adattovábbításról szóló tájékoztatást ha azt az adatok átvevője jelezte, vagy a tájékoztatás bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdekeket sértene. A tájékoztatás mellőzését jelezni kell. Illetve a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvény tartalmazza az eltűnt személyek körözésére vonatkozó rendelkezést, azonban lényegében semmilyen érdemi eljárási cselekményt azok alapján nem lehet megfelelően lefolytatni. A javaslat ezt a súlyos hiányosságot pótolja a közigazgatási eljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek felhívásával. A javaslat lehetőséget biztosít a tanúként kihallgatott személy poligráfos vizsgálatára, ha ehhez ő írásban hozzájárul.

Tehát összegezve, az Interpollal történő együttműködést biztosító, valamint a schengeni rendszer alkalmazását biztosító rendelkezések kifejezetten üdvözölhetőek. Kérdés, hogy a fegyveres­bizton­sági­őr-szakképzés és a most bevezetendő továbbképzési rendszer kinek a biznisze lesz, ahogy azt már említettem és feltettem a kérdést, hogyan történik meg ennek végrehajtása.

Az érintett vállalkozások számára akár jelentős kihatása is lehet a tűz elleni védekezésről szóló törvény e javaslatban szereplő módosításainak. A bevizsgálások akkreditált szervezetekkel történő elvégeztetésének előírása, valamint a tűzoltó, tűzjelző berendezések beépítésének engedélyhez kötése elsőre logikus szabályozásnak tűnik, azonban a tűzvédelmi szabályzatra, a tűzvédelmi szakemberek foglalkoztatására és az építési termékekre vonatkozó szabályok módosításának gazdasági életre gyakorolt hatása a szöveg alapján kevéssé megítélhető, és kérdéseket vet föl.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Továbbá kérdéses az is, hogy az információs önrendelkezési jog szempontjából mennyire elfogadható a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvény új, a tájékoztatás megtagadásáról szóló rendelkezése. Az eltűnt személyek körözésének ténylegesen működővé tétele mindenképpen üdvözlendő. Kérdéses azonban, hogy a büntetőeljáráshoz hasonlóan indokolt-e a tanúk poligráfos vizsgálatának lehetővé tétele. Tehát összességében az MSZP üdvözli az Interpollal és a schengeni információs rendszer alkalmazásával összefüggő, ezeket elősegítő törvényi rendelkezéseket, azt viszont természetesen elutasítjuk, hogy ismét egy nagyon sok mindent tartalmazó, úgynevezett salátatörvényt nyújtottak be a parlamentnek. Az alapvetően bűnügyi együttműködésről szóló törvénybe a tűzvédelmi törvény több elemből álló módosítását, de még a fegyveres biztonsági őri szakképzést megalapozó törvény módosítását és a fegyveres biztonsági őrök kötelező továbbképzését is belezsúfolták. Ez utóbbi módosítások esetében az sem egyértelmű, hogy vajon kinek az érdekét fogják szolgálni ezek a módosítások.

Tehát az egyértelmű, hogy eddig sem és a továbbiakban sem tudjuk támogatni azt a gyakorlatot, hogy salátatörvényeket nyújtanak be. Az tény, hogy a javaslat tartalmaz üdvözlendő elemeket, viszont az is tény, hogy nagyon sok kérdés merül még föl. Tehát ebben a jelenlegi formában nem tudjuk támogatni a javaslatot. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Demeter Márta — 2015-10-20, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/107-74.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-107-74,
  title = {Demeter Márta — 2015-10-20, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/107-74.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}