{"cycle": 40, "id": "107-44", "date": "2015-10-20", "ulnap": 107, "seq": 44, "speaker": "Dr. Bárándy Gergely (MSZP)", "p_azon": "b055", "faction": "MSZP", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/6623 Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről", "iromany": "T/6623", "duration_s": 756, "position": null, "chars": 10658, "paragraphs": ["DR. BÁRÁNDY GERGELY az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Az államtitkár úr utoljára hagyott egy témát, amelyet én viszont előre vennék a törvényjavaslattal kapcsolatban, ez egy elég neuralgikus pontja - ez a 25. §-ban található -, amely a telefonlehallgatási szabályok módosítására vonatkozik.", "(11.40)", "Tudomásunk van arról - hogy mennyire értünk egyet vele vagy sem, az egy másik kérdés -, hogy eddig is kötelezettek voltak a telefon-, illetve az internetszolgáltatók arra, hogy tulajdonképpen biztosítsák az ügyfeleik teljes körű lehallgatását, hogy azt mondjam, az adatok tárolását. Ez a lehallgatotti létszám ugyan nem változik, azonban az igen, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat határozza már meg azokat a műszaki alapkövetelményeket, amelyek alapján ennek történnie kell, továbbá Magyarország területén kell létesíteni és működtetni a rendszert.", "Államtitkár úr egy érdekes magyarázatot adott, hogy ne mentsék ki - ha jól értettem - az adatokat egyes mobil- és internetszolgáltatók külföldre. Megmondom őszintén, hogy nekem ennél sokkal-sokkal rosszabb érzésem van. Ugyanis, ha ezt a két rendelkezést összevetjük, nevezetesen, hogy Magyarország területén kell tárolni, és csak olyan műszaki alapkövetelmények figyelembevételével lehet ezt megvalósítani, amit a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat határoz meg, akkor én egészen más politikai motivációra következtetek a telefonlehallgatásokat illetően. Ugyan­­is eddig ezekhez az adatokhoz a hozzáférés természetesen a jogszabályok mentén tudott megtörténni, most viszont, ha ez helyileg is Magyarországon van, ráadásul csak olyan műszaki alapkövetelményekkel történhet ez meg, amit a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat határoz meg, akkor talán a mondatot nem is kell folytatnom, államtitkár úr.", "Ez az, amit én súlyosan nehezményezek, és egy olyan politikai törekvésnek tartok, ami számunkra elfogadhatatlan. Azaz, ha a törvénynek más részeivel egyet is tudnánk érteni - előre megmondom, hogy nem tudunk -, akkor önmagában emiatt már nem tudnánk támogatni a teljes törvénycsomagot.", "A másik, amit szeretnék kiemelni, rátérve már az arcképelemzői tevékenység igénybevételéről szóló rendelkezésekre, az az - és ezt emelem ki először -, hogy ki is jogosult erre az adatigénylésre. Akkor soroljuk! A nyomozó hatóság - abból is van jó sok -, az ügyészség, a büntetés-végrehajtási intézet, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, a terrorizmust elhárító szerv, a törvényben meghatározott titkos információgyűjtő, valamint titkos adatszerző tevékenység folytatására feljogosított szervek, a körözési listát folytató szerv, a közigazgatási szervek - például állampolgársági ügyekért felelős szerv -, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az Országgyűlési Őrség. Tisztelt Államtitkár Úr! Lehet, hogy egyszerűbb lett volna azt körülírni és beírni a törvénybe, hogy ki nem, mert rövidebb lenne a felsorolás. Ez egy olyan széles kör, ami a mi megítélésünk szerint nem helyes, és ez a második olyan komoly ok, amiért semmiképpen sem tudjuk támogatni ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását.", "Mondok néhány helyes dolgot is természetesen a törvénnyel kapcsolatban, és utána fogok rátérni azokra a kritikákra, amik miatt egyébként, mondjuk úgy, hogy harmadik csoportként nem fogjuk támogatni, vagy ami miatt harmadik csoportként nem fogjuk támogatni a törvényjavaslatot. Amit helyesnek tartunk, az az, hogy a tárolt arcképprofilokban történő keresés minden esetben ügyhöz kötötten történhet csak. A központi szerv az igénybevételre jogosult szerv kérelmére arcképelemzési tevékenységet akkor folytathat, ha az igénybevételre jogosult szerv pontosan megjelöli annak célját, az igénybevétel célját megalapozó ügy azonosítását szolgáló adatokat, és az igénybevételre jogosult szerv által írásban felhatalmazott személy kezdeményezi. Ez eddig rendben van, hasonlóan egyébként más, ehhez hasonló biometrikus adatok kezeléséhez.", "Kiemelendő az is - és itt még mindig a pozitívumoknál tartok, bár még egyszer mondom, olyan nagyon sokat nem tudok sorolni belőlük -, hogy számos garanciát tartalmaz a törvény a személyes adatok védelme érdekében, így csak a központi szerv kezelheti az adatokat, az adatigénylésre jogosult szervek az ő elemzésük eredményét kapják csak meg, ez helyes. Helyes az is, hogy a központi szerv csak a létrehozott profilt és a kapcsolati kódot kezeli, a hozzá tartozó személyes adatokhoz nem fér hozzá. És helyes az is, hogy azt, hogy milyen szervek milyen célból kérhetnek elemzést, szintén egy előre rögzített nyilvántartás szabja meg.", "És akkor innen mondanám a kritikákat. A javaslat számos, a személyes adatok védelmét szolgáló korlátot tartalmaz, ennek ellenére ez a totális, szinte minden magyar állampolgárra és Magyarországon tartózkodó külföldire kiterjedő nyilvántartás erősen veszélyezteti a magánszférát. A teljes körű arcképprofil-nyilvántartás létrehozása ugyanakkor jelentősen megkönnyíti a magánszférába való beavatkozást, amely ellen a fenti jogi garanciák nem jelentenek elegendő védelmet. Még egyszer mondom, helyesek, csak nem elegendőek.", "A központi adatkezelő szerv kormányrendeletben kijelölt szerv lesz. Nyilvánvaló, hogy egy állami szerv. Az adatkezelőhöz számos szerv fordulhat adatigényléssel előre meghatározott célokból. Az esetek egy részében a jogosultság kellően szűken meghatáro­zott esetekre vonatkozik, és szükségessége indokol­ható, ha a nyomozó hatóság és az ügyészség büntető­eljárás során feltételezett elkövető vagy a körözési eljárást folytató szerv a körözött személy azonosítása érdekében eljár. Itt még egyszer mondom, a jogszabály engedélye, tehát a szükségesség abszolút indokolható.", "Ugyanakkor elnagyolt az adatigénylés céljának és a jogosultak körének meghatározása a nemzetbiztonsági szervek esetében, amelyek titkos információszerző és titkos adatgyűjtő tevékenységük ellátásához további specifikálás nélkül igényelhetnek azonosítást. Ez a széles körű jogosultság azért is aggályos, mert a titkosszolgálatok működése fölött köztudottan gyenge a konkrét ügyekre is kiterjedő, nem politikai természetű ellenőrzés.", "Itt idézném egyébként a TASZ álláspontját, és e tekintetben mi egyetértünk és osztjuk ezt, amely szerint „A profilalkotási technológia azért jelent különös veszélyt a magánszférára, mert míg személyazonosító irattal vagy akár ujjlenyomattal való azonosításhoz szükség lehet az érintett együttműködésére - igazolvány átadására vagy mondjuk, ujjlenyomat adására -, az arcképpel bármilyen helyzetben az érintett tudta nélkül is könnyedén azonosíthatóvá válik. A bármilyen helyzetben, automatizált módon elvégezhető azonosítással a személyek elveszítik a személyazonosságuk felfedése fölötti ellenőrzésüket. Az azonosítás ráadásul távolról és akár tömeges méretekben is elvégezhető. Minden utcai kamera vagy mobilfotó személyazonosítás eszközévé válhat, amellyel felfedhető és végigkövethető, hogy az egyén kinek a társaságban, hol, mit csinált. Ezt a veszélyt különösen valóssá teszi a térfigyelő kamerák elterjedése, például egy tüntetésen részt vevők azonosítását.”", "Én azt értem, hogy csak bizonyos jogszabályi környezet megléte vagy bizonyos jogi feltételek megléte esetén igényelhetőek ezek az adatok, de államtitkár úr, ne haragudjon, azt kell mondanom, hogy nem bízunk önökben és az önök kormányában; nem bízunk abban, hogy ha mindezeket az adatokat egy állami szerv kezeli, akkor mondjuk, egy tüntetésen részt vevő, ilyen módon azonosított ember vagy embercsoport utána nem fog hátrányt szenvedni ‑ mondjuk, a munkahelye elvesztésére gondolok itt vagy bármi hasonlóra.", "A NAIH honlapján - és egyúttal tisztelettel üdvözlöm a NAIH elnökét is, aki figyelemmel kíséri a vita menetét - az arcképprofil-nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló tervezetre vonatkozó állásfoglalások között már komoly előélete van ennek a szabályozási tárgynak. Eddig a NAIH már hétszer foglalkozott ezzel a kérdéskörrel, nem sorolnám fel itt, hogy mely törvények kapcsán, illetve mely koncepciók kapcsán.", "A legfrissebb állásfoglalásából, ami 2015. augusztus 31-i keltezésű, kitűnik, hogy „A biometrikus adatkezelés az érintettek magánszféráját nagymértékben, illetve az alkalmazott technológia természeténél, céljánál fogva nehezen megjósolható mértékben befolyásoló adatkezelési technológiák közé tartozik, és az államnak kitüntetett felelőssége van abban, hogy a biometrikus adatkezelés elterjedése ne veszélyeztesse a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat.” Itt egy picit árnyaltabban fogalmaz a NAIH elnöke, illetve a NAIH, de ezek nagyjából hasonló aggályok, mint amit én és a TASZ is ebben a témakörben bizony megfogalmaztunk.", "A NAIH elvi éllel leszögezte, hogy a teljes népességre vonatkozó központi biometrikus referencia-nyilvántartás felhasználását a lehető legszűkebb körre kell korlátozni.", "(11.50)", "Szerintem ez nem sikerült. A megfelelő törvényi garanciák megléte esetén a kötelező biometrikus személyazonosítás és a személyazonosság-ellenőrzés lehetséges céljaként alkotmányosan elfogadhatók az alapvető államérdekek, így az állam bűnüldözési és nemzetbiztonsági érdeke. A személyes adatok védelme szempontjából az is elfogadható a NAIH szerint, hogy a személyazonosság igazolására alkalmas okmányok kiadásakor biometrikus személyazonosság-ellenőrzéssel fokozzák az okmánybiztonságot, hiszen ezzel megelőzhetőek az úgynevezett identitáslopások és a hamis személyazonossággal elkövetett visszaélések.", "A javaslat nagyon sok állami szerv számára teszi lehetővé az adatigénylést. Mindenki, akinek egy aprócska kis rendészeti feladatköre van, már bekerült ebbe a körbe, ráadásul a tervezett garanciák az álláspontunk szerint nem tűnnek elégségesnek a személyiségprofil elkészítésének a megakadályozására, kiváltképpen például politikai célból, amire utaltam is a felszólalásom egyik korábbi szakaszában. Így sok tekintetben szükségtelen vagy aránytalan a jogkorlátozás, tehát összességében az Alaptörvény I. cikkének (3) bekezdésében szereplő szükségességi-ará­nyossági teszt, ezáltal pedig az Alaptörvény garantálta alapjogok szenvednek a meglátásunk szerint csorbát. Az alkotmányos megoldás megragadása különösen nehéz ebben a kérdéskörben, a javaslatban kínált garanciák viszont összességében nem elégségesek sem a magánszféra, sem az információs önrendelkezési jog biztosítására.", "Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, a magunk részéről a felsorolt okok miatt nem fogjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot, sőt a leghatározottabban fogjuk elutasítani azt. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)"]}