L. Simon László (Fidesz)

L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az az igazság, hogy rövid az emlékezetük. 2010-et megelőzően igen magas volt az állami vállalatok vezetőinek a bérezése, és 2010-et követően mi vezettük be a kétmilliós plafont (Közbeszólás az MSZP soraiban: Nem, tévedés, a Bajnai vezette be!), tehát éppen mi voltunk azok, akik az önök idejében… (Közbeszólások az MSZP soraiban.) Én végighallgattam az előbb is önöket, hadd mondjam én is végig! Tehát, tisztelt képviselőtársaim, éppen mi voltunk azok, akik 2012-ben a pofátlanul magas béreket megszüntettük, és maximalizáltuk kétmillió forintban a cégvezetők fizetését.

(14.40)

Számos olyan cégvezetőtől váltunk meg a 2010-es kormányváltáskor, akikkel kapcsolatosan elégedetlenek voltunk, úgy éreztük, hogy nem végzik elég hatékonyan a munkájukat. (Heringes Anita: Nem voltak elég lojálisak?) Így azt kell mondjam, hogy közülük többen beperelték a magyar államot. Volt olyan közülük, aki közel 200 millió forint kártérítést kért az államtól. Ez jól jelzi azt, hogy milyen pénzekben, milyen fizetési kategóriákban gondolkodtak, tisztelt képviselőtársaim.

A kétmilliós plafon ez idáig működött, viszont többen felvetették azt, hogy ezt a kétmilliós plafont fenntartani nem érdemes. Ahogyan ön is utalt rá, valóban ezt tette az Állami Számvevőszék elnöke is. Az ÁSZ elnöke egyébként a kormányülésen is vendég volt, és ott megfogalmazta azt a véleményét az ÁSZ elnöke, hogy az állami cégek működésének a minősége, átláthatósága, szabályossága, teljesítménye, eredményessége az állami cégvezetők bérezésétől és ösztönzőrendszerétől nem elválasztható dolog.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek után kezdett el foglalkozni a kormány azzal a koncepcióval, ami végül is testet és formát öltött. Ennek a koncepciókialakításnak fontos része volt az, hogy összehasonlítsuk magunkat Európa valamennyi országával, de különösen is számunkra a V4-ek jelentettek összehasonlítási alapot. Így a kormány megvizsgálta az ÁSZ véleménye mellett a V4-es, hasonló állami tulajdonban lévő cégek vezetőinek a bérezését.

Az első szempont az volt, hogy szűnjenek meg a bújtatott bérezési rendszerek, legyen valóságos helyzet. Hiszen nagyon fontos az, hogy mindenféle módon prémiumokra és egyéb más kiegészítésekre volt lehetőség az elmúlt évtizedekben, mi azt mondtuk, hogy legyen átlátható és tiszta a rendszer, ez alapján is megvizsgáltuk a V4-es tagállamokat. Csehországban például az állami szektorban a vezetők bérei 4,2-14,7 millió forint között mozognak, tehát átszámítva forintra. Lengyelországban 1,6-6,8 millió forint között vannak ugyanezek. Szlovákiában 1,2-5,6 millió forint között vannak, és általában 20, illetve 60 százalék közötti prémium jár a V4-es országok cégvezetőinek.

Azt gondolom, hogy ha ezzel összehasonlítjuk a most bevezetendő bérezési rendszert, az egy vállalható és korrekt rendszer, ahol ráadásul kiszűrjük azt a lehetőséget, hogy mindenféle módon prémiumokkal jutalmazzuk azokat a cégvezetőket is, akik nonprofit állami céget vezetnek vagy akik egyébként veszteségesen működtetik az állami céget. Korábban erre az önök idején nem volt lehetőség. Most pedig egy olyan rendszert fogunk bevezetni, tisztelt képviselőtársaim, amelyben egyértelműek a felelősségi viszonyok és a jövedelmi viszonyok, és természetesen bevezetünk bérplafont is, maximalizáljuk az állami cégvezetők bérét. Ez azt jelenti, hogy öt-, négy- és hárommillió forintos kategóriák jönnek létre.

És ha már rákérdezett a képviselő úr a közszférára, azt tudom önnek mondani, ez a kétharmados többség volt az, amelyik rendezte a pedagógusok bérét, és ez a kétharmados többség az, amely az egyenruhások bérét is rendezte, és ebben a munkában megyünk tovább a közszféra más területeinek irányába. Köszönöm szépen, tisztelt képviselőtársaim. (Taps a kormánypártok soraiban.)