{"cycle": 40, "id": "106-330", "date": "2015-10-19", "ulnap": 106, "seq": 330, "speaker": "Novák Előd (Jobbik)", "p_azon": "n036", "faction": "Jobbik", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/6369 A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2016. évi egységes költségvetéséről", "iromany": "T/6369", "duration_s": 910, "position": null, "chars": 13795, "paragraphs": ["NOVÁK ELŐD, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány rekordszámú államtitkárának mindegyike teátrálisan távol marad ettől a vitától, sőt, az újdonsült propagandaminiszter sem tartja szükségesnek, hogy a kormánypropaganda legfőbb pillérének tekinthető közmédia jövő évi költségvetésének vitájában részt vegyen, mondván, mindezekért nem tudják vállalni a felelősséget, mossák kezeiket. Ezzel próbálják demonstrálni rendkívül álszent módon, hogy valójában a közmédia egy független hatóság irányítása alatt áll.", "Természetesen nem szeretjük, ha hülyének néznek minket. Mindannyian tudjuk, hogy milyen szinten süllyedt pártmédiává a Fidesz kormányzása alatt a közmédia. Így épp azon gondolkodtam, hogy ha az MSZP-kormány alatt egy tévéostromot ért meg az, ahogy működött akkor a közmédia, akkor mit kellene ma tenni. Előttünk van tehát egy olyan javaslat, amelynek pikáns módon nemcsak szokás szerint éjszakába nyúlik a vitája, és így rendszerint mindig is tévéközvetítési időn kívül lehetett csak kifogásolni a közmédia működését, de most már egyenesen a nappali vitákat sem közvetíti a közmédia, hiába tudja a költségvetésének jelentős részét folyamatosan tartalékolni. Magyarán annyi pénzt kap a közmédia, hogy el sem tudja költeni, mégis az alapvető tájékoztatási kötelezettségének számos területen nem tud eleget tenni, hogy ne is menjünk olyan messzire tehát, megszüntették a parlamenti közvetítéseket.", "Mindezek után pedig különösen arcátlan, hogy még ezt a vitát, mármint a beszámoló érdemi vitáját sem engedik lefolytatni, csak valamiféle pénzügyekről vitatkozhatunk itt. Tartalmi beszámolóról ugyanis nem, annak vitáját a szakbizottságba, a Kulturális bizottságba tették át, ahol szakpolitikusként sem szólhatunk hozzá a bizottsági leosztásból adódóan. Ez most nem a Kulturális bizottság elnök asszonyának kritikája, hanem annak a fideszes többségnek, amely adott esetben például nekem sem volt hajlandó szót megszavazni. Mindezek után tehát, ha már érdemi vitáját a médiának a plenáris ülésen nemhogy tévéközvetítési időn kívül, de semmikor nem folytathatjuk le, azért beszéljünk mégis azokról a pénzügyi kérdésekről, amelyeket, mondjuk, érdemes összevetni a Buda-Cash-brókerbotránnyal. Talán ezzel még nem lépek túl a házszabály adta kereteken, és talán erről még lehet beszélni plenáris ülésen. Hüledezik az egész magyar pénzügyi világ, jogosan, hogy több mint százmilliárd forintot elcsaltak, ezt másfél évtized alatt sikerült összehozni a brókercég csaló vezetőinek, az MTVA viszont önmagában egyetlen év alatt kevés híján ennyi pénzt visz el.", "Érdemes megtekinteni e javaslat 3. oldalán, hogy a 32 milliárdból még mindig 9,1 milliárd forintot raknak el tartalékként. Ahogy a 2014-es zárszámadásban is láthattuk, elképesztő összeg van már eddig is maradványként a hatóságnál, 38,2 milliárd forint. Ehhez jön majd még az idei felhalmozás. Tehát annyi pénzt kap a közmédia, hogy el sem tudja költeni. A költségvetés 28 százalékáról, ha csak a jövő évit nézzük és a tartalékot nem, az előterjesztő nem tudja még, hogy mire akarja elkölteni, de jó, ha van ez a tartalék. Azt gondolom, hogy ez rendkívül komolytalan. Ha csak ez az egyetlen probléma lenne az NMHH jövő évi költségvetésével, akkor sem lehetne e törvényjavaslatot támogatni.", "Azonkívül az átláthatatlanság jellemzi ezt az egész költségvetést. Korábban a Közszolgálati Költségvetési Tanács döntött a közmédia állami támogatásának az egyes műsorszolgáltatók, illetve az egyes közszolgálati tevékenységek közötti elosztásáról. Azonban a július 1-jén életbe lépett változtatások szerint a médiatartalmak készítésére és beszerzésére fordítandó összegre az MTVA tesz javaslatot, a KKT-nak már csak véleményező joga van. A tanács pedig ma már mindössze 3 taggal működik. Úgy tűnik, hogy sokkal centralizáltabb lett tehát a döntéshozatal. Lényegében egyszemélyes vezetés működik, nagyon gyenge testületi kontroll mellett. Mindezek alapján azt gondolom, most már tényleg semmi értelme nincs a Duna Médiaszolgáltató Zrt. és az MTVA különállóságának, egyszerűbb lenne ezt a kettőt is egyesíteni és a közalapítvány alá helyezni.", "A költségvetés tehát nem kellően részletes ahhoz, hogy érdemileg beleszólhassunk akár egy módosító javaslattal bármibe, abba, hogy mit szeretnénk az adófizetők pénzéből. Így aztán ne csodálkozzunk, ha ismét nem készülnek majd például magyar történelmi filmek az MTVA-nál, miközben a Filmalapnál Andy Vajna garázdálkodása alatt a történelmi tematika lényegében kimerül a holokausztfilmekben. Amikor évről évre nyújtottunk be költségvetési módosító javaslatot, hogy készüljenek történelmi filmek, akkor jellemzően süket fülekre találtunk, de volt példa arra, hogy az L. Simon László vezette Kulturális és sajtóbizottságban leszavazták az 500 millió forint céltámogatási előírásunkat. Indítványoztuk, hogy különítsünk el a sok tízmilliárdból csak egy 500 millió forintot azért, hogy erre kelljen költeni. Mert egyébként látjuk, hogy a Marslakók című szappanoperára is vannak milliárdok és minden más nézhetetlen műsorra akár.", "De arra hivatkozva szavazta le akkor a fideszes többség, hogy 500 millió forint kevés. Ezek után nyújtottuk be jellemzően a 2 milliárd forintos költségvetési módosító javaslatunkat, amelyet persze ugyanúgy lesöpörtek. Azt gondolom, hogy ez a cinikus hozzáállás egy ilyen fontos, mondhatnám, nemzetstratégiai kérdésben, hiszen a nemzettudat formálásáról is szó lehetne, jellemző a Fideszre.", "Jellemző az egész költségvetésre is, hogy nem kellően részletezett, ezért nemcsak történelmi filmek, de sok minden más tekintetében sem lehet konkrét feladatot megszabni és számon kérni a későbbiekben akár a zárszámadáson keresztül.", "Mindezek után elképesztő, hogy a kormány idén átvállalja az MTVA 47,2 milliárd forintos adósságát a költségvetés módosításával. A Nemzetgazdasági Mi­nisz­­térium jelentette be, hogy a költségvetés módosításának keretében egy füst alatt tulajdonképpen megszabadítják ettől a hatalmas adósságtól a közmédiát. Ez az örökölt adósság az új óbudai gyártóbázis vásárlására felvett hitel átvállalását jelenti. 2012-ben 63 milliárd forintos hitelcsomagot vettek fel négy banktól, részben a Kunigunda utcai székház megvásárlására, részben korábbi hitelek kiváltására. Sokkal többet ezeknek a részleteiről sajnos nem tudunk, mert jellemzően ilyen egyszerű költségvetési javaslatokkal szúrják ki a szemünket. Ez az MSZP-SZDSZ-kormányok egyik legnagyobb bűne volt, a tévészékházbotrány és az elszámoltatás kudarcának is az egyik legékesebb bizonyítéka. Ezt így próbálják még jobban elfeledtetni, most mintegy magára vállalva a kormány, talán egyből vissza is fizetve megpróbálják lezárni. Azt gondolom, a sok elmúlt­nyolc­évezés közepette itt lett volna a lehetőség arra, hogy valódi elszámoltatást is felmutassanak akár ezen a teljesen egyértelmű és könnyen körülhatárolható ügyben. Hiszen itt lényegében egy komoly székházszerződés volt, amelynek a felelőseit meg lehetett és meg is kellett volna találni akár a kuratóriumokban.", "Az adósságot ráadásul azért kell átvállalni a kormány javaslata szerint, mert az utóbbi hónapokban az M1 hírcsatorna és az M4 sportcsatorna indításával megnőttek az MTVA kiadásai, és már nem tudta fizetni a hiteleit. Elképesztő, hogy arról, hogy az M4 sportcsatornának vagy általában a sportközvetítéseknek, mondjuk, a jogdíjaira hány milliárdot, hány tízmilliárdot kell kifizetni, ezekről sem egy ilyen javaslatból értesülünk, hanem adott esetben államtitkári nyilatkozatokból. Pedig jó lenne, ha erről is le lehetne folytatni, egyébként akár még szélesebb körű társadalmi vitát is, hogy ilyen nézőszámok mellett például megérdemlik-e azokat a milliárdokat, amelyeket például sportjogdíjakra fordítunk.", "(22.00)", "De az M1 hírcsatorna önmagában, azt gondolom, megérne egy misét, vagy legalábbis néhány gyónást az érintettek részéről. A jóhírtévéről most ne beszéljünk, és arról, hogy erre hivatkozva hogyan lehet újabb és újabb milliárdokat leakasztani, mert az egy külön gyalázat. Ha már tartalmi kritikát nem lehet itt megfogalmazni most már plenáris ülésen, szakbizottságba delegálták ezt a kérdést, maradjunk csak a pénzeknél, erről beszéljünk. Akkor viszont beszéljünk arról, hogy idén februárban a hírek szerint az MTVA megvált 177 munkatársától, mert ra­cio­na­lizálni kívánta a költségeket, magyarul megszorításokat hajtott végre. Ennek ellenére új embereket vett fel az új műsorstruktúrára hivatkozva, akik kiemelt multimédiás újságíró státust kaptak, többek között Áder János köztársasági elnök fia is. Ilyen befolyásos helyre került, minő véletlen!", "A szakszervezetek szerint a munkáltatóval folytatott tárgyalásokon kiderült, hogy a 177 dolgozó leépítésével az MTVA korábbi állítása ellenére nem spórol, sőt az új dolgozók felvételével a kiadásai vélhetően tovább nőttek. Szintén a tél folyamán az atlatszo.hu számolt be arról, hogy mennyire jól kifizetődő blogolni a közmédia által indított öt tematikus blogon. A nyilvánosságra hozott szerződések szerint a századvéges Lánczi Tamás például havi bruttó 380 ezer forintot kap mint bloggazda, ezenfelül pedig a posztokért nem pontosított összegű, egyedi díjazásban részesül. Vagy Prőhle Gergely helyettes államtitkár és Szita Károly fideszes polgármester, aki, tegyük hozzá, korábban III/II-es ügynök volt, még rokonairól is jelentett - most mivel díjazza a jelenlegi kormányzat? Egyaránt bruttó 250 ezer forintot kapnak Prőhle Gergellyel együtt fixen azért, mert összefogja saját blogját, de mindketten pluszpénzt vehetnek fel, ha posztokat is írnak. Cser-Palkovics András székesfehérvári, Páva Zsolt pécsi és Kriza Ákos miskolci fideszes polgármester is kapnak honoráriumot, de azt, hogy ők pontosan mennyit kapnak, nem közölte az MTVA, csak annyi derült ki, hogy egyedi elbírálás alapján járó fizetést vehetnek fel. Így már értjük ezeket a milliárdos és egyébként nem részletezett költségvetéseket!", "Érthetetlen mindezek után, vagy lehet, hogy eléggé beszédes és valójában érthető, hogy miért történt az ez év júniusában az Országgyűlés Költségvetési bizottságában, hogy a kormánytöbbség megszavazta azt a módosító javaslatot, amely két területen is kivette a közbeszerzési törvény hatálya alól a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot. A közmédiát üzemeltető MTVA-nak így nem kell közbeszereztetni sem a műsorokat, sőt nem kell a műsorok előállításához szükséges eszközöket sem közbeszerzési eljárás alá vetni.", "Végül engedjenek meg ismét némi elvi kritikát is ezzel a javaslattal kapcsolatban. Az a magyarországi gyakorlat ugyanis, amely szerint két költségvetése van egy országnak, ismeretlen máshol Európában. Egyelőre sajnos reménytelennek látszik az a harcunk nekünk, jobbikosoknak, hogy ne legyen két állami költségvetése Magyarországnak. Az NMHH nem része az államháztartásnak, pedig lehetne egy fejezete a központi költségvetésnek, mint például az Alkotmánybíróság vagy akár az Országgyűlés. A Költségvetési bizottság tervezéssel nem foglalkozik. A költségvetés egy pénzügyi terv, aminek az összeállításához nagyon sok információra, széles körű jogszabályismeretre van szükség. Én nem állítom, hogy például nekem volna ilyen. Ezekkel a bizottság nem rendelkezik. Még maga a Költségvetési bizottság sem, nem ez a dolga. Szakmailag nincs rálátása arra, amit a médiahatóság apparátusa készített. Nem tudja, hogy mik vannak a részletekben. Olyasmire adja az áldását, aminek belső összetételéről nem győződött meg, hiszen a tervezésbe sem folyt bele. A médiahatóságnak úgy van kialakítva a vezetési struktúrája, hogy tulajdonképpen állam az államban. Nem része fejezetként a központi költségvetésnek, az elnöke nem kérdezhető, mint azt már az előző napirendi pont tárgyalása során is kifogás tárgyává tettem. Ilyen értelemben a média működésére semmilyen országgyűlési kontroll nincs, a kormány mossa kezeit, az illetékesek pedig nem kérdezhetők a legfőbb ügyészhez hasonlóan.", "Érdemi kontrollt tehát a parlament nem gyakorol. Pedig sok mindent kellene, lehetne kérdezni, de nem tudunk. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a Médiatanács elnöke ezúttal sem jelent meg a bizottsági ülésen sem. Tehát nemcsak most, amikor tízmilliárdokat kérnek, nem tiszteli meg az Országgyűlést, hanem a bizottsági ülésen sem. Tehát nem lehetett kérdezni, a plenáris ülésen meg pláne nem lehet kérdezni. Pedig a régi szép időkben, ha lehet még annak nevezni akár még a néhány évvel ezelőtti gyakorlatot is, a plenáris ülésen az NMHH elnöke ismertethette azt a tartalmi beszámolót, amit most is sokkal szívesebben vitatnánk meg a plenáris ülésen, de az már napirendre sem kerülhet idén az Országgyűlésben.", "A szakbizottságba száműzték azon kényes kérdéseket, hogy hogyan vált pártmédiává, kormánypropagandává a közmédia. Persze, hozzá kell tenni, az NMHH illetékes igazgatóhelyettese korrekt válaszokat adott a bizottsági ülésen, de a mandátuma korlátozott.", "Nem egy komoly szakmai igényességről tesz tanúbizonyságot a Költségvetési bizottság MSZP-s elnöke azzal, hogy a nevét adta ehhez az előterjesztéshez, annak ellenére, hogy kényszerpályán van. Tegyük hozzá, Nyikos László ezt úgy intézte el, amikor ő volt az ellenzéki elnök, hogy átadta aláírásra az egyik alelnökének. Ráadásul az is a benyújtó bizottság MSZP-s elnökének érdektelenségét mutatja, hogy a bizottsági vitában sem mondta el averzióit e tervezettel kapcsolatban, és most sem vesz részt a vitában.", "A Jobbik képviselői ezzel szemben, ahogy az előző napirendben, ebben a napirendi pontban is, azt gondolom, igyekeztünk viszonylag részletesen kifejteni a házszabály szűkös keretei között, hiszen az érdemi kritikánk egy ilyen nyúlfarknyi zárszámadás és e költségvetés után is alapvetően a tartalmi beszámolót illetné. Erre azonban nincs módunk, mert a kormánytöbbség a szakbizottságba száműzte ennek a kiemelt jelentőségű beszámolónak a vitáját. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)"]}