karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Tállai András (Fidesz)

2015-10-19 · 106. ülésnap · interpelláció szóban megválaszolva · 4:05 · Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára

napirendi pont: Interpelláció megtárgyalása I/6656 Elérte a válság előtti szintet a magyar gazdaság

Szöveg2 966 karakter · 6 bekezdés · JSON

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a kérdését. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban nehéz helyzetben volt az ország, hiszen 2009-ben még közel 7 százalékkal csökkent a hazai GDP, és ebben a helyzetben kellett az országot átvenni kormányzásra a Fidesz-KDNP-szövetségnek.

Sokan elismerik valóban az ország teljesítményét, amit az elmúlt öt évben tett. Az ön által említett Európai Unió Bizottsága is, az IMF is, az OECD is és a hitelminősítők is egyre kedvezőbben beszélnek, írnak Magyarországról és tesznek előrejelzéseket. De valóban: mi okozhatta azt, hogy Magyarország ki tudott jönni egy ilyen válságból, és ma már európai átlagot meghaladóan nő a GDP Magyarországon, európai élmezőnyhöz tartozóan nő a foglalkoztatottság? Hogyan lehetséges az, hogy csökken a GDP-hez mért államadósság, hogy lényegében Magyarországon nincs infláció, és a reálbérek, a reáljövedelmek növekednek? Nyilván erről hosszasan lehetne beszélni, talán a négy perc erre nem is elég, de azért arra elegendő, hogy egy-két nagy horderejű döntést az elmúlt öt évből el tudjak mondani.

Az első ilyen volt az IMF-hitelnek a visszafizetése. Úgy gondolom, hogy ezzel Magyarország önállóvá vált, a magyar kormány önállóan hozhatta meg a gazdasági döntéseit. A következő nagy kérdés az volt, hogy az európai uniós források lehívását képesek leszünk-e meggyorsítani és ezzel beruházás­növek­ményt elérni. A válaszunk erre is igen volt.

A következő fontos kérdés az ön által említett foglalkoztatásbővítési akciók sikere, a munkahelyvédelmi akcióterv sikere, a segélyezési rendszer átalakítása, a járulékkedvezmény átalakítása - mind-mind a munkáltatók számára és a munkavállalók számára kedvezőbb módon. Ennek az eredménye az ön által említett foglalkoztatásbővítés, amely most már meghaladja a 4,2 százalékot, de ide kell sorolnunk a gazdaság fehérítésére tett intézkedéseket is. Ebből kettő emelkedik ki: az online pénztárgépek bevezetése és az EKÁER elindítása, amely a költségvetésre volt jelentős hatással.

Fontos megemlíteni a devizahiteles családok kimentését, a forintosítás megtörténtét, amely egyrészt a háztartások kitettségét, másrészt a magyar állam kitettségét is lényegesen csökkentette. Ezek mind-mind pozitív hatással voltak és vannak a magyar gazdaságra. De ide kell sorolnunk a rezsicsökkentést is, amely okán a családoknak az elfogyasztható forrása, pénze növekedett, és így nőtt a fogyasztás, nőtt a kiskereskedelmi forgalom, és ez is mind ösztönzőleg hatott a gazdaság növekedésére, mindamellett a költségvetésre. De persze az is idetartozik, amit a jövedelemnövekmény, az adózás terén tett a kormány: egyrészt a családi adókedvezmények jelentős emelése, másrészt magának a személyi jövedelemadónak a csökkentése, amely szintén jövedelemnövekményhez és fogyasztásbővüléshez vezetett.

Lehetne sorolni a döntéseket, a jó példákat; ezt az irányt szeretné a kormány a jövőben is folytatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Tállai András — 2015-10-19, interpelláció szóban megválaszolva. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/106-120.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-106-120,
  title = {Tállai András — 2015-10-19, interpelláció szóban megválaszolva},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/106-120.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}